Autonóm közösség és központi hatalom

Fülszöveg

Az erdélyi szászságról ritkán olvashatunk magyar nyelven. Mindez azért is különös, hiszen a nyugati telepesek és leszármazottaik -összefoglaló néven a szászok - legkésőbb a 12. század közepe óta formálták a Kárpátmedence keleti szegletét, s nem csekély mértékben járultak hozzá ahhoz, amit ma Erdélyként, illetve a napjainkban is divatos kifejezéssel élve „transzilvanizmusként" ismerünk. Ez a könyv a gazdag erdélyi szász történelmet egy sajátos aspektusból vizsgálja: hogyan alakult a Szász Universitas kötelékébe tartozó Brassó autonóm közössége, illetve a központi hatalmat megtestesítő erdélyi fejedelem és uralkodói udvar bonyolult viszonya Bethlen Gábor regnálása idején. A téma forrásbázisát mindeddig publikálatlan és kevéssé ismert brassói levéltári anyagok adják. Az eredeti adatok alapján úgyszólván magától merül fel a kérdés, vajon hogyan épült fel a középkori alapokon nyugvó szász territoriális autonómia a 17. századi Erdélyben? Milyen kontúrok és határpontok mentén rajzolható... Tovább

Fülszöveg

Az erdélyi szászságról ritkán olvashatunk magyar nyelven. Mindez azért is különös, hiszen a nyugati telepesek és leszármazottaik -összefoglaló néven a szászok - legkésőbb a 12. század közepe óta formálták a Kárpátmedence keleti szegletét, s nem csekély mértékben járultak hozzá ahhoz, amit ma Erdélyként, illetve a napjainkban is divatos kifejezéssel élve „transzilvanizmusként" ismerünk. Ez a könyv a gazdag erdélyi szász történelmet egy sajátos aspektusból vizsgálja: hogyan alakult a Szász Universitas kötelékébe tartozó Brassó autonóm közössége, illetve a központi hatalmat megtestesítő erdélyi fejedelem és uralkodói udvar bonyolult viszonya Bethlen Gábor regnálása idején. A téma forrásbázisát mindeddig publikálatlan és kevéssé ismert brassói levéltári anyagok adják. Az eredeti adatok alapján úgyszólván magától merül fel a kérdés, vajon hogyan épült fel a középkori alapokon nyugvó szász territoriális autonómia a 17. századi Erdélyben? Milyen kontúrok és határpontok mentén rajzolható meg egy erdélyi autonóm közösség - akár az egyetemes szászság, akár egyik városuk - és a központi akaratot megtestesítő fejedelem viszonya? Miféle érdekérvényesítő eszköztárral rendelkezett egy kiváltságolt népcsoport és hogyan alkalmazták ezeket? Egyáltalán hogyan állt össze egy kora újkori közösség, esetünkben a szász autonómia meghatározó városa, Brassó érdekérvényesítő stratégiája? Nem utolsó sorban pedig kik voltak azok az emberek, akik működésben tartották az eleven várost? E kérdések mentén Cziráki Zsuzsanna sorra veszi a Bethlen-kori brassói közösség, az erdélyi fejedelem és az uralkodói udvar viszonyának sarkalatos pontjait, melyek nyomán napjainkban is megfontolandó kérdések és tanulságok rajzolódnak ki egy koraújkori erdélyi város díszletei közé helyezve. Vissza