1.063.262

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Automatika

Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés

Szerző
Lektor

Kiadó: SZIF Universitas Kft.
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 219 oldal
Sorozatcím: Phare
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A XX. század utolsó harmadában megvalósult rohamos technikai fejlődés eredményeként nagy kiterjedésű összetett ipari technológiák jöttek létre, amelyek bonyolult késztermékeket állíthatnak elő. A... Tovább

Előszó

A XX. század utolsó harmadában megvalósult rohamos technikai fejlődés eredményeként nagy kiterjedésű összetett ipari technológiák jöttek létre, amelyek bonyolult késztermékeket állíthatnak elő. A modem kor megköveteli a korszerű technológiai berendezésektől ill. rendszerektől, hogy az általuk nagy mennyiségben előállított késztermékek állandóan jó minőségűek legyenek, valamint optimális anyag- és energia felhasználással, szigorú környezetvédelmi előírások betartásával, továbbá minimális élőmunka ráfordítással készüljenek. Ezeket a nagyon szigorú és sokszor egymásnak ellentmondó igényeket csak úgy képesek a gyártó cégek teljesíteni, ha a bonyolult komplex technológiai rendszereiket korszerű önműködő irányítással látják el. Ebből adódóan minden valószínűség szerint az automatizálás a következő évszázad egyik perspektivikus, r nagy távlatokat nyújtó szakterülete lesz. Úgy gondoljuk, hogy a mérnökasszisztens képzésnél is az automatizálást a várhatóan növekvő súlyának megfelelően szükséges figyelembe vennünk. Természetesen az Automatika tárgy keretében a hallgatók csak az automatizálás legfontosabb alapfogaknaival ismerkednek meg. Ezek az alapismeretek viszont biztos alapokat jelentenek azoknak a hallgatóknak is, akik a tanulmányaikat valamelyik automatizálási szakirányon kívánják folytatni.
A jegyzet szerzői arra törekedtek , hogy az automatika alapjai a korlátozott terjedelem és a szerényebben alkalmazható matematikai háttéranyag ellenére is korrekten és gyakorlatcentrikusan kerüljenek leírásra, ezáltal is segítve a hallgatókat abban, hogy képesek legyenek a gyakorlatban is alkalmazható automatikai alapfogalmaknak a minél mélyebb szintű elsajátítására. Érmek megfelelően a jegyzet röviden összefoglalva ismerteti az automatika főrészeit képező szabályozástechnika és vezérléstechnika elméleti alapfogalmait, jelöléseit, ábrázolási formáit, néhány fontosabb vizsgálati módszerét, valamint a legfontosabbnak tartott elsődlegesen villamos segédenergiával működő eszközeit, és ezek alkalmazási körét. A hallgatókat felkészülésükben segíteni kívánják azok az ellenőrző kérdések, amelyeket az egyes fejezetek végén helyeztünk el. Vissza

Tartalom

Bevezetés 1
1. A szabályozástechnika elméleti alapjai 2
1.1 Az irányítástechnika alapfogalmai és felosztása 2
1.2 A szabályozás hatásmechanizmusának rövid magyarázata 4
1.3 A szabályozási kör felépítése, elemei és szabványos jelei 5
1.4 A szabályozások különböző szempontok szerinti felosztása 7
1.5 A szabályozási kör elemeinek jelátviteli tagokkal történő leírása 8
1.5.1 A jelátviteli tagok statikus jelleggörbéi és ezek szerinti osztályozása.. 8
1.5.2 A lineáris jelátviteli tagok általános felépítése 9
1.5.3 A lineáris jelátviteli tagok leírása és legfontosabb jellemzői 10
1.5.3.1 A jelátviteli tagok időtartománybeli leírása és jellemzői 10
1.5.3.2 A jelátviteli tagok frekvenciatartománybeli leírása, jellemzői és
ábrázolási formái 12
1.5.3.3 A jelátviteli tagok „s" operátortartománybeli leírása 14
1.5.3.4 A jelátviteli tagok soros, párhuzamos, visszacsatolt kapcsolásai és
az eredő átviteli tényezők meghatározása 15
1.5.3.5 A jelátviteli alaptagok fajtái 17
1.5.3.5.1 Az arányos tag (P) rövid ismertetése 18
1.5.3.5.2 Az integráló tag (I) rövid ismertetése 19
1.5.3.5.3 A differenciáló tag (D) rövid ismertetése 21
1.5.3.5.4 Az egytárolós arányos tag (PT1) rövid ismertetése 21
1.5.3.5.5 A kéttárolós arányos tag (PT2) rövid ismertetése 23
1.5.3.5.6 A holtidős tag (H) rövid ismertetése 25
1.5.3.6 Tetszőleges bonyolultságú jelátviteli tagok származtatása
alaptagokból 26
1.6 Lineáris szabályozási körök vizsgálata 30
1.6.1 A szabályozási kör stabilitásának fogalma és vizsgálati módszere 30
1.6.2 A szabályozási kör munkapontja és lineáris üzeme 34
1.6.3 A szabályozási körök minőségi működésének megállapítása az
állandósult és átmeneti állapotban 37
1.6.3.1 A szabályozási körök állandósult állapotbeli minőségvizsgálata és
minőségi jellemzőjének javítási módjai 38
1.6.3.2 A szabályozási körök átmeneti állapotbeli minőségvizsgálata és
minőségi jellemzői 43
1.6.4 A szabályozási körök minőségi jellemzőinek javítása
kompenzációval 46
1.6.4.1 A szabályozási kör állandósult állapotbeli minőségi jellemzőjének
javítása PI kompenzálással 46
1.6.4.2 A szabályozási kör átmeneti állapotbeli minőségi jellemzőinek
javítása PD kompenzálással
1.6.4.3 A szabályozási kör állandósult és átmeneti állapotbeli minőségi
jellemzőinek együttes javítása PID kompenzációval 51
1.7 Az analóg szabályozók szakaszokhoz történő illesztése
1.7.1 A szakaszok átviteli függvényekkel történő közelítése, (az 1. lépés
részletes ismertetése) 53
1.7.2 Az irányítandó szakaszhoz legmegfelelőbb szabályozó struktúra
választási ajánlások (2. lépés ismertetése) 59
1.7.3 Szabályozó paraméterezési ajánlások, (a harmadik lépés ismertetése) 50
1.7.4 A szabályozási körök minőségvizsgálata. (4. lépés megvalósítása) 64
1.8 Az állásos szabályozások fogalma, fajtái és ezek alkalmazási köre 65
1.8.1 A kétállású szabályozóval felépített nemlineáris szabályozási körök 65
1.8.2 A háromállású szabályozóval felépített nemlineáris szabályozási körök 72
1.9 A mintavételes szabályozás alapfogalmai 76
2. A szabályozástechnika eszközei 88
2.1. A szabályozástechnikai eszközök műszaki követelményei 88
2.1.1. Általános műszaki jellemzők 89
2.1.2. Általános műszaki követelmények 90
2.2. A szabályozástechnikai berendezések fajtái jellemzői 91
2.2.1. Segédenergia nélküli szabályozó berendezések 91
2.2.2. Homogén segédenergiájú szabályozó berendezések 92
2.2.3. Vegyes segédenergiájú szabályozó berendezések 92
2.3. A pneumatika alapjai 93
2.3.1. Pneumatikus alapelemek 93
2.3.2. Pneumatikus eszközök 97
2.4. Szabványos jelölések és az egységesített jelrendszer 101
2.4.1. A szabályozástechnikai berendezések jelölései 101
2.4.2. A szabványos, egységesített jelrendszer és jellemzői 102
2.5. Érzékelők 103
2.5.1. Az érzékelők általános jellemzői 103
2.5.2. Az érzékelők fajtái, legfontosabb műszaki jellemzői 103
2.6. Távadók 104
2.6.1. A távadók általános jellemzői 104
2.6.2. A villamos távadók csatlakozási módjai 105
2.6.3. A villamos távadók felépítési módozatai 107
2.6.4. A villamos távadók fajtái 111
2.7. Jeláttevők 113
2.7.1. A jeláttevők fajtái, általános jellemzői 113
2.7.2. A villamos-villamos jeláttevők fajtái, felépítési módozatai 114
2.7.3. A villamos-pneumatikus jeláttevők fajtái, felépítési módozatai 115
2.7.4. A pneumatikus-villamos jeláttevők fajtái, felépítési módozatai 117
2.8. Szabályozók 118
2.8.1. A szabályozók fajtái, általános jellemzői 118
2.8.2. A segédenergia nélküli szabályozók fajtái, felépítési módozatai 118
2.8.3. A villamos szabályozók fajtái, felépítési módozatai 120
2.9. Végrehajtók 137
2.9.1. A végrehajtók fajtái, általános jellemzői 137
2.9.2. A villamos végrehajtók fajtái, felépítési módozatai 137
2.9.3. A pneumatikus végrehajtók fajtái, felépítési módozatai 142
2.10. Helyzetbeállítók 145
2.10.1. A helyzetbeállítók fajtái, általános jellemzői 145
2.10.2. A villamos helyzetbeállítók fajtái, felépítési módozatai 146
2.10.3. A pneumatikus helyzetbeállítók fajtái, felépítési módozatai 146
2.10.4. Az elektropneumatikus helyzetbeállítók fajtái, felépítési
módozatai 148
2.11. Beavatkozók 149
2.11.1. A beavatkozók fajtái, általános jellemzői 149
2.11.2. A folytonos működésű szelepek fajtái, felépítési módozatai 150
2.11.3. Az állásos működésű szelepek fajtái, felépítési módozatai 153
2.12. Járulékos egységek 153
2.12.1. A kijelzők fajtái, felépítési módozatai 154
2.12.2. A regisztrálók fajtái, felépítési módozatai 154
3. A vezérléstechnika elméleti alapjai 156
3.1. A vezérlés fogalma 156
3 .2 A vezérlési feladat leírásának módjai 157
3.2.1 Szöveges leírás 158
3.2.2 Ütemdiagram, és áramút-rajz 158
3.2.3 Funkció térképes leírás (IEC 848) 162
3.3 A vezérlések programozása 172
3.3.1 A PLC-k programnyelvei (IEC 1131-3) 173
3.3.1.1 Utasítássoros programnyelv 173
3.3.1.2 Létradiagramos programnyelv 184
3.3.1.3 A régebbi PLC program verziók eltérései az új szabványtól 189
3.3.2 Az ipari számítógép hálózatok programnyelvei 190
3.3.2.1 A PC-s vezérlések programnyelvei 190
3.3.2.2 Folyamatirányítók programnyelvei 190
4. A vezérléstechnika eszközei 192
4.1 Programozható vezérlő készülékek 193
4.1.1 Programozható Logikai Vezérlők 200
4.1.1.1 A Programozható Logikai Vezérlők kiviteli formái 200
4.1.1.2 A felhasználói program futtatása PLC-kben 203
4.1.2 Ipari számítógép hálózatok 206
4.1.2.1 PC alapú vezérlők kiviteli alakja 207
4.1.2.2 A felhasználói program futtatása PC alapú vezérlőkben 208
4.1.2.3 Folyamatirányítók kiviteli alakja 208
4.1.2.4 A felhasználói program futtatása folyamatirányítókban 208
4.2 Bemenő oldali vezérléstechnikai eszközök 210
4.2.1 Végállás- vagy határkapcsolók 211
4.2.2 hiduktív, kapacitív közelítéskapcsolók 212
4.2.2.1 Induktív közelítéskapcsolók 212
4.2.2.2 Kapacitív közelítéskapcsolók 213
4.2.3 Fotókapcsolók 213
4.3 Kimenő oldali vezérléstechnikai eszközök 214
4.3.1 Mágneskapcsolók 214
4.3.2 Pneumatikus munkahengerek és útszelepek 215
4.4 Vezérléstechnikai jelzőeszközök 218
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem