Ausztria és Magyarország a tizenkilenczedik század első tizedében II.

Tartalom

I. fejezet.
Ausztria belső viszonyai. 1-74
Károly főherczeg a monarchia szomorú állapotáról 1805 után; reformokat sürget. Kívánja a legkiválóbb férfiak megnyerését a minisztérium tagjaiul. Az egyes minisztériumok betöltése. Károly javaslata csakis a külügyi hivatal tekintetében fogadtatik el. A császár önálló udvari haditanácsot akar fölállítani. E miatt ellentétek közte és Károly között. A főherczeg javaslatai megvalósulnak. Károly főhadvezérré neveztetik ki. Valamint Károly,
úgy József főherczeg is a közigazgatás reformját sürgeti. Ferencz értesülvén erről, utasítást bocsát ki a hivatalnokok «általános kötelességeiről». Az a jövő előrajzát tartalmazza. Az államtanács. Kolowrat, az áll. és tanácskozási minisztérium elnöke. Uj ügybeosztás ennek kebellében. Rainer és János a visszás állapotokról. A pénzügyek fenyegető állapota. A segély sürgős volta. A monarchia elárasztása papírpénzzel. Ennek visszahatása
a socialis életre. Ferencz tanácskozás tárgyává téteti a pénzügyek javításának módjait. A tanácskozások megkezdése. Ezek fontossága. A kisebbség a papírpénz devalvácziója mellett nyilatkozik. A többség tiltakozik az ellen és új adó behozatalát kívánja. Zichy javaslatai. A pénzügyek állapota még rosszabbra fordul. Zichy «palliativum»-jai. Többség és kisebbség ellenséges táborokként állanak egymással szemben. Ramer főherczeg a többségről. Gróf Zichy, Kolowrat, Pergen, Schittlersberg, Barbier és Chotek Rudolf gr. jellemzése. Zinzendorf Károly gr. jellemzése. A bankóprés működése közben eltűnik a rézpénz. Chotek és Zmzendorf a fölösleges papírpénz teljes törlését kívánják. Rainer főherczeg a belső igazgatás reformja érdekében szólal föl. Rainer jellemzése. Az uralkodó viszonya fivéreihez. Rainer javaslatai a «czélszerű központi igazgatás» behozatala iránt.
Ferencz nagy megelégedéssel fogadja e javaslatokat. Rainer Kolowrat eltávolítása végett buzgólkodik. Helyére Zinzendorfot ajánlja. Grohmann, Lorenz, Somogyi, Pfleger, Chorinsky, Ratschky és Bedekovics államtanácsosok jellemzése. Rainer az egyes államtanácsosok teendőinek új beosztását ajánlja. Idevágó javaslatai. Rainer eltávolíttatni kivánja Baldaccit a császár titkos kabinetjéből. Baldacci jellemzése. A császár nem akarja őt nélkülözni. Baldacci hihetőleg Rainer ellenfelei közé tartozik. A lakosságot nyugtalanítani igyekeznek. Zinzendorfot Kolowrat utódjává nevezik ki. Nagy öröm e miatt. Rainer a kisebbség férfiaival, titokban, új pénzügyi tervet dolgoz ki; követeli Zichy eltávolíttatását. Chotek nem akarván a pénzügyminiszterségre vállalkozni, Zichy marad. A vihar állása ellen újból kitör. Odonell pénzügyminiszter lesz. Jellemzése. Ferencz a jogszolgáltatás javítását kivánja. A czenzura nyomása. Ez «politikai intézmény». Mit kívánnak a czenzortól. A könyvek - reczenzurálása. Mi mindent tiltanak el. A czenzura enyhítésének álhire. Jogosulatlan panaszok a kor romlottsága miatt; előbb lazábbak voltak az erkölcsök. A
franczia forradalom hatásaitól való félelem. A templomlátogatás elrendelése. A lelkészek hiánya. A protestantismus. Egyházi türelmesség nem létezik. Ezen alapelv megtámadása. A nuntius elégedetlensége az egyházi állapotokkal. Oktatásügy. Hogyan kell a történelmet tanítani. Az ember gondolkozásmódja a döntő. Schlegel F. előadásai. A tudománynak gyámság alá helyezése. Grillparzer. A zene. A gyámkodási rendszer gazdasági téren.
A különböző rendszerek híveinek küzdelme. Következetességnek semmi nyoma. Bécs népesedésének útját akarják állani. Ipar és gyáripar. Ausztria nem lehet kereskedő állam. A kereskedelmi bizottság fokozni akarja a vállalkozási szellemet.. Triest. Polgári osztály. Nemesség. A bécsi társaság. Mária Ludovica átalakítja az udvart.
A paraszt. A zsidók. Rainer a pénzügyek, kereskedelem stb. emeléseben keresi a monarchia megmentését. E részben egy .véleményen van Józseffel. Központosítási eszmék
A Napoleon bukása utáni időszakot nem használják föl mélyreható átalakításokra. Uj nemzedékre van e végből szükség.
II. fejezet.
Magyarország belső viszonyai. 75-135
Ferencz biztosítja az országot, hogy hazánk csakis tőle, mint magyar királytól fog függni. Magyarország önállósága. Az osztrák császári czím megteremtésével az összes
országok egységét czélozták. Hiábavaló központosítási törekvések. Az államtanács tanácsadó testület. Az országgyűlés jelentősége. Ellentét hazánk és királya közt.
Bizalmatlanság az utóbbi ellen. Ezen ellenséges viszony hátrányos következményei. A királyi hatalom erősítése mellett és ellen nyilvánuló kívánságok. A magyarok a
rendi hatalom jogait akarják biztosítani ; forradalmi avagy köztársasági irányzatok azonban ismeretlenek. A magyarok minden áldozatra készek alkotmányukért. A központosítási törekvések miatt való bizalmatlanság minden reformkísérletet meghiúsít. Alapját vetik meg az alkotmány átalakításának. A társadalom minden osztályát elégületlenség hatja át. Mint nyilatkozik e részben a nádor. Hazánk egy középkori állam benyomását teszi. A jó
közigazgatás hiánya. A megyegyűlések jelentősége. A fő- és alispánok állása. E fontos hivatalok reformja iránt való kívánságok. A jogszolgáltatás elhanyagolt állapota.
Az aristocratia jellemzése. A köznemesség jelentősége. A papság. Estei Károly főherczeg, a prímás jellemzése. A nuntius elégületlensége a vallási állapotokkal. Az alsóbb papság nyomasztó helyzete. A kormány e bajon segíteni törekszik. A katholikasok és protestánsok ellenséges viszonya. Ez csak fokozza a protestánsok buzgalmát. A protestáns papság képzettsége. A görög n. e. papság műveletlen állapota. E tekintetben a reform szükségessége. Magyarország általános művelődési viszonyai. A «ratio educatíonís» jelentősége. Alkalmas tanárok hiánya. Az új tanterv nem léphet életbe. Horvát és Müller János ítélete A kultúra emelését czélzó törekvések. Hazánk a magvar nyelv ápolásával bizonyítja be életképességét. A latin nyelv ellen való küzdelem. Magyar színjátszó társaság.
Tudományos akadémia. Az irodalmi mozgalom a gyakorlati térre is kihat. Fáradozások a magyar nyelv gyakorlati érvényesítéseért. A hatóságok állása ezen kérdéssel
szemben. Hírlapok. Czenzura. Egy «központi czenzurahatóság» szervezésének javaslatba hozása. A városok jelentősége. A közállapotok romlása a városokban. Pozsony. Pest emelkedése. A nádor érdemei e város szépítése körül. Uj színház építése. A magyar színművészet szomorú állapota. A műveltség állapota a városokban. A zsidók. A parasztok helyzete. Berzeviczy. Bedekovics a munkás-osztályok állapotáról. A nemesség fáradozásai a
kereskedelem és iparemelése érdekében. A nádor is ezt az irányt támogatja. Miért nem kedvez a bécsi kormány a magyar kereskedelemnek. Egyes politikusok ennek emelését kívánják. Kereskedelem és ipar fejletlen marad. Magyarországon ez időben nincs általános jólét. Hazánk, egyesek törekvései daczára, hátramarad. A magyar királyság laza összefüggése Ausztriával. A nádor és Rainer főherczeg a mellett kardoskodnak, hogy hazánk Ausztriával egységes állammá olvasztassék össze
III. fejezet.
Cattaro és a német birodalom föloszlatása. 137-179
A pozsonyi béke előnyös volt Napoleonra nézve. Milyen kárral járt az Ausztriára nézve. Ily viszonyok között kitűnő vezetőre volt szükség. Hogyan lett Stadion Fülöp gr. miniszterré. Ennek jellemzése. A diplomácziai érintkezés fölvétele Ausztria és Francziaország között. Vincent báró rendkívüli kiküldetésben Párisba megy. Vincent jellemzése. Ausztria kénytelen csapatait Würzburgból visszahívni. Ferdinánd főherczeg, az új würzburgi nagyherczeg
szomorú hangulata. Napoleon conventio útján akarja csapatainak Dalmácziába való vonulását biztosítani. A bécsi udvar vonakodása válságos állapotot idéz elő. Ghisilieri átadja Cattarot az oroszoknak. Erre nézve nem kapott parancsot. Ezen esemény jelentősége. Napoleon Cattarot, vagy pedig kárpótlásul Triesztet és Fiumét követeli. Ausztria veszedelmes helyzete. Azzal vádolják, hogy Francziaországot megakadályozza Dalmáczia birtokba vételében. Károly azt tanácsolja az uralkodónak, hogy irjon bizalmas levelet Napoleonhoz. E lépés kedvező hatása. Károly Oroszországgal szemben is nyílt föllépést
ajánl, hogy azt Cattaro kiadására bírja. Oroszország politikája ezen ügyben. A pétervári udvar különböző áramlatai. Bécsben nagy örömet okoz az, hogy Oroszország hajlandó Francziaországgal békét kötni. Stadion a közvetítőt játsza. Oubril átadja a Cattaro visszaadására vonatkozó parancsot. Stadion békés állapotokat remél attól; Napoleont bizalom tanúsítása által igyekszik megnyerni, de nem akar vele szövetségre lépni.
Oroszország halogatja Cattaro visszaadását. Oubril Párisba utazik. Fox. A julius 20-iki béke. Vajon Oubril önhatalmúlag járt-e el ? Napoleon hozzálát a német birodalom
föloszlatásához. E czél felé már 1802 óta törekedett. A németországi állapotok előmozdítják ebbeli törekvéseit. Dalberg támogatja Napoleont. Dalberg jellemzése. A rajnai
szövetség megalkotása. A német birodalom vége. Ferencz ne legyen többé német császár. Mint nyilatkozik e részben Haugwitz. Stadion magatartása ezen ügyben. Károly főherczeg megróvja túlságos huzakodását. A bécsi udvar kedvtelenül egyezik a lemondásba. Cserébe másnemű előnyök elérésére törekszik. Attól való félelem, hogy Napoleon saját fejére fogja a német császári koronát illeszteni. Bécs vesztesége a német birodalom feloszlatása következtében. Francziaország fenyegető magatartása. Károly főherczeg aggodalmai. Ausztria készülődései. Az engedékenység «netovábbja» eléretett. Károly nyilatkozata
a rossz beligazgatásról. A fenyegető veszély elhárítása. A külügyi viszonyok Napoleont szelídebb hang alkalmazására kényszerítik
IV. fejezet.
Poroszország veresége. A tilsiti béke. 180-237
Poroszországban ellenzék támad Francziaország ellen. A hadsereg mozgósítása. A véres összeütközés immár elkerülhetetlen. Napoleon tiltakozik az ellen, mintha ő a háborút
akarná, mégis oly intézkedéseket tesz, melyek annak kitörésére vezetnek. E zűrzavar visszahatása Ausztriára. Úgy a berlini, mint a párisi kabinet igyekszik a bécsi udvart maga részére megnyerni. Poroszország nem kelt bizalmat. Stadion és Károly főherczeg felfogása Poroszországnak Francziaországhoz való viszonyáról. Stadion minden bonyodalmat kerül. Mindenekelőtt Ausztria erősítésére törekszik. A «jól megfontolt önvédelem» rendszere.
Francziaország fáradozásai Ausztriát szövetségeséül megnyerni. Stadion válságos helyzete; el van határozva a Napoleonnal való szövetséget visszautasítani. A bécsi udvar tévedésben van Poroszország hadereje iránt. Itt minden rothadt. Jena és Auerstadt. Mindenfelé aggodalom és rémület uralkodik. Stadion vonakodik magát Poroszország legyőzetése után Napoleon karjaiba vetni. Stadion és Károly főherczeg a monarchia belső ereje emelését
és fokozását követelik. Napoleon éreztetni akarja hatalmát Ausztriával. Eddig La Rochefoucauld békés szándékok mutatására volt utasítva. A würzburgi nagyherczeg
Párisban. Stadion a párisi kabinetet félre igyekszik vezetni. Napoleon viszont Ausztriát a szövetség segélyével igyekszik hálójába keríteni. Stadiont nem hibáztathatjuk a szövetség visszautasítása miatt. Napoleon aggressiv politikája lehetetlenné tette a hozzá való csatlakozást. La Rochefoucauld visszahivatása. Andréossy kineveztetése fenyegetés jellemével bír. III. Frigyes Vilmos vonakodik a charlottenburgi szerződést aláírni. Erre az elhatározásra I. Sándor adott alkalmat. Czartoryski bukása. Utódja Budberg. Ennek
jellemzése. Az Oubril-féle szerződést elvetik. Sándor harczias hangulata. Ausztriát a Napoleon ellen való küzdelemre igyekszik megnyerni. Magatartásának okai. Pozzo
bécsi küldetése. Pozzo jellemzése. A pétervári udvar szándékai. Hiba volt ennek részéről most török zsákmány után törekedni. Pozzo eredménytelen küldetése. Götzen gr. küldetése. Károlyt vádolják a semlegességi politika támogatásával. Stadion pillanatnyira csakugyan a küzdelembe akart elegyedni. Károly ellentállása. Az idegen követek a bécsi udvarban folyó mindennemű ármánykodásokról adnak hírt. Jelentéseik nem felelnek
meg a viszonyoknak. Stadion és Károly egy nézeten vannak. Grtinne. Az idegen követek a személyekben és nem a viszonyokban keresik a bécsi udvar politikájának magyarázatát. József főherczeg nyilatkozata a monarchia állapotáról. Stadion és Károly el vannak határozva minden támadás visszautasítására. Károly szükség nélkül nem akar döntő küzdelmet előidézni. A bécsi udvar nem hallgat Napoleon csalogató szavaira. A franczia császár kísérletei. Ausztriát Törökország útján Oroszországgal, Szilézia fölajánlásával pedig Poroszországgal akarja meghasonlásba juttatni. Lengyelország tekintetében meg kell
a bécsi udvart nyugtatni. Stadion a keleten való közreműködést és Gácsország kicserélését visszautasítja. A bécsi udvar aggodalmai, hogy Franczia- és Oroszország Ausztria
közvetítése nélkül egyezhetnének ki. Vincent küldetése Napoleonhoz. Mily eszközökkel igyekszik Vincentet megnyugtatni. Talleyrand szemrehányásai Ausztria kevéssé
őszinte eljárása miatt. A porosz-eylaui ütközet. Ennek jelentősége. Törekvések a Poroszországgal kötendő külön békére. A közösség Porosz- és Oroszország között föntartatik. Napoleon igyekszik Ausztriát a maga részére megnyerni. A bécsi udvar készülődései. Ez a békeközvetítő szerepére vágyódik. Talleyrand Ausztria személyes barátjának tünteti föl magát. Vajon őszinte volt-e ? Stadion ezt kétségbe vonja. Talleyrand most úgy gondolkozott, mint császárja. Stadion egyetlen kardcsapás nélkül igyekszik államát az európai zűrzavarok tömkelegéből kivezetni. A bartensteini szerződés. Götzen gr.
küldetése Bécsbe. Finkenstein sürgeti Ausztria csatlakozását Porosz- és Oroszországhoz. Fölhívás a bécsi udvarhoz a bartensteini szerződéshez való csatlakozás ügyében.
Knesebeck ezredes küldetése. Ez eredménytelen marad. Knesebeck elhagyja Bécset. A friedlandi győzelem következményei. Stadion erre vonatkozó nyilatkozata. Napoleon
győzőnek érzi magát. Sándor a táborba utazik. A heilsbergi ütközet után fölbátorodik az orosz békepárt. Sándor a béke mellett nyilatkozik. Stutterheim küldetése. Későn
jött. Fegyverszünet. Napoleon találkozása Sándorral. A tilsiti béke. Bécsben aggódva tekintenek a jövőbe
V. fejezet.
Az 1807-iki magyar országgyűlés. 238-272
Mindenfelől feszült figyelemmel tekintenek ez országgyűlésre. Ennek jelentősége. Az országgyűlés kedvező lefolyása érdekében tett intézkedések. A nádor jelentése Magyarország elégületlen hangulatáról. Minő eszközöket javasol annak ellenében. Az összes pártok főembereinek összehívását ajánlja. Ezek tanácskozása szeptember 15-én.
Az értekezlet ellene szól annak, hogy az országgyűlés 1806 novemberére hivassék össze. A nádor és az értekezlet 1807 ápril 5-ét ajánlják. A császár némi habozás után hozzájárul. Tanácskozások a rendek elé terjesztendő javaslatok fölött. Somogyi ellene szól annak,
hogy a javaslatok a meghívó levelekbe fölvétessenek. József főherczeg óvása az ellen. Ferencz Somogyi nézetéhez járul. Az államtanács az országgyűlés elé terjesztendő követeléseket tárgyalja. Az országgyűléstől pénzbeli segélyt akarnak kívánni. Miben álljon ez. A nádor kivánja a kérendő segély beható indokolását, kárhoztatja, hogy
a hitelügyi bizottság nem őszinte és a hiányok leplezetlen föltárását követeli. Ez Bécset kellemetlenül érinti. A magyarok idevonatkozó követeléseiről szóló hírek. Jobb
belátású férfiak kívánják, hogy a kormány az egész monarchiában számadástételre köteleztessék. Zichy gr. ellene nyilatkozik. Indokai. Az államtanácsosok eltérő nézetei a magyaroktól kérendő pénzbeli segély összegére nézve. A nádor az uralkodóra bízza, ha vajon most kéressék-e nagyobb összeg, vagy pedig Magyarország segélye a későbbi időkre tartassák fön ? Somogyi jogosulatlan vádaskodásai a nádor ellen. A nádor helyes ítélete. Magyarország járuljon hozzá a véderő erősítéséhez. Általános meggyőződés a nemesi fölkelés gyöngeségéről. A nádor attól tart, hogy annak szabályozása sok időt fog elrabolni. Károly főherczeg a toborzás ellen és az ujonczállítás mellett van. Ide vonatkozó fejtegetései. Óvatosságra intett a rendek becsvágyó vezetőivel szemben. A nádor aggodalmai. Károly szilárd terv követése esetében még kedvező fordulatra számít; különben minden elveszett. Károly és József aggodalmai megvalósulnak. A király előterjesztéseit üres bókokkal fogadják. A vezető körök elégedetlensége. Különböző hirek a rendek barátságtalan magatartásának okairól. Andréossy az országgyűlésről. A arátságtalan magatartás valódi oka. Először alakulnak határozott pártcsoportok. Ezek jellemzése. A
rendek óhajtásai. A nádor sikertelen fáradozásai. Kedvező fordulat a rendek magatartásában. Elégedetlenség Bécsben. Mint itéli meg Zichy a rendeket. Ferencz nem akarja föltételeiket elismerni. A nádor sem akar azokról tudni. Az iratváltás új szokása 1790 óta a két tábla között. Az országgyűlés magatartása föltűnést kelt. Stadion bizalma
e miatt csökken. Az «átkozott országgyűlés». Mi módon igyekszik a nádor engesztelékenyebb hangulatot kelteni. Nagy Pál fölhivatik ad audiendum verbum regium. Az ellenzék elnémul. A királyi előterjesztések legfontosabb pontjainak elintézése. Stadion ítélete. Vay báró ügye. Izgalom az országban. A nádor nyilatkozata. Az uralkodó enged. Az országgyűlés berekesztendő. A rendek óvása. Ajánlatuk az országgyűlés folytatása érdekében. Vita a két tábla közt. Okok, melyek Ferenczet és Stadiont az országgyűlés berekesztésére ösztönzik. Károly és az államtanácsosok nyilatkozatai. A király elhatározása haragot és megütközést kelt. A nádor közvetít. Fáradozásai eredménye. Schittlersberg nyilatkozatai. Ferencz elismeréssel adózik a nádornak. A rendek panaszai követeléseik és sérelmeik figyelmen kívül hagyása miatt. Utolsó ülés. Az udvarnak tulajdonított fölforgató czélzatok; de ez csak a békésebb idők beálltáig nem akar újabb országgyűlést egybehívni. Ez országgyűlés jelentősége a magyar nyelvre nézve
VI. fejezet.
Ausztria viszonya Franciaországhoz egészen az erfurti találkozásig. 273-318
A tilsiti béke Óta megint Páris az ügyek középpontja. Napoleon távolléte alatt is kívánta Ausztria képviselőjének Párisban való tartózkodását. Okai. Ki legyen a bécsi udvar párisi követe. A választás Metternichre esik. Metternich jellemzése. Kedvezőtlen viszonyok között érkezik Párisba. Az őt barátságosan fogadó Talleyrand visszalép. Talleyrand jellemzése. Champágny külügyminister lesz. Champagny jellemzése. Talleyrand elbocsátásának okai. Napoleon minden ellentetet kiegyenlítem óhajt Ausztriával. A bécsi udvar hadi készülődéseiről szóló hirek ellenséges hangulatot keltenek. A hangulat megjavul. A würzburgi nagyherczeg párisi tartózkodása. Napoleon jó viszonyt akar Ausztriával. A monarchia jövője aggodalomba ejti a bécsi udvart. Az 1807 október 10-iki conventio. Ennek megrendítő hatása Bécsben. Stadion az egyesség aláírását javasolja. Ennek kedvező
hatása Németországban. Ausztria kénytelen elszigetelt helyzetében magát mindennek alávetni. Braunau visszaadatása Ausztriának. Andréossy továbbra is ellenséges érzületet táplál. Gyűlöletes jelentései. Jobb viszony Bécs és Páris között. Ausztria közvetít Francziaország és Anglia között. Ennek sikertelensége. Szakítás Angliával. Adair elutazása. A hannoverai követ mint Ausztria és Anglia titkos összeköttetésének közvetítője. A közvetítés meghiúsulása megérleli Napoleon keleti terveit. Stadion sejtette ezt. Törökország eszköz Napoleon kezében Ausztria és Oroszország összeveszítésére. Károly 1807 augusztusában megjelöli az Ausztria által megszerzendő pontokat, Törökország földaraboltatása esetében. Ferencz és Stadion kedvetlenül fogadják el a fölosztási terveket.
Európa sorsa Sándor kezeiben van. A pétervári és párisi nagykövetek különböző véleménye a tilsiti béke jelentőségéről. Metternich viszonya Tolstoj grófhoz. Kurakin az új orosz nagykövet Bécsben. Ennek és Rumjancovnak, az új orosz miniszternek jellemzése. Az utóbbi kineveztetése szerencsétlenség Ausztriára nézve. Oroszországot megnyerni igyekeznek. Házassági terv Katalin nagyherczegnő és János főherczeg között. Stadion most mit sem vár Oroszországtól. Napoleon és Sándor viszonyának kifejtése. A porosz ügyek befolyása arra. Miért nem akarja Napoleon Poroszországot kiüríteni. Minő föltételek mellett
hajlandó csapatait visszavonni. Oroszország magatartása e föltételekkel szemben. Sándor az ellentétek daczára ragaszkodik Napoleonhoz. Mme. Georges. Caulaincourt. Ausztria színleg hozzájárul Napoleon keleti terveihez. Stadion ebben látja a menekülés eszközét. A spanyol események és a királyi család bukása. Ez események jelentősége. Visszahatásuk a bécsi udvarra. Európa reményei. Károly visszautasít minden támadó hadjáratot. Véleményeltérés Károly és Stadion között. A honvédsereg fölállítása. Mint nyilatkozik erről Károly. Attól tart, hogy Spanyolország nem akadályozza meg Napoleont a Németországon való uralom föntartásában. Napoleon nem hajlandó Ausztria hadi készülődéseit tűrni. Andréossy gyűlölettől eltelt jelentései a bécsi udvarról; mindazáltal megnyugtatja Napoleont. Ez kevésbé optimisticus módon gondolkozik, nem akarja magát rászedetni. Andréossy utasíttatik fölvilágosítást kérni a hadi készülődések czéljáról. Megnyugtató nyilatkozatok. Károly főherczeg aggodalmai. Stadion bizalma a monarchia erejében. Bécsben és Párisban háborús hírek kelnek szárnyra. Az ellenséges érzelmek nyilvánulása Triestben. Napoleon nem akarja hinni, hogy Ausztria a háborút keresi. Intézkedéseket tesz. Andréossy békés hangon nyilatkozik. Champagny juh 16-iki komoly jegyzéke. Metternich békés válasza. Ennek kedvező hatása Napoleonra. Andréossy harczias tudósítása. Napoleon megérkezése Parisba, augusztus 14-én. A diplomácziai testület fogadtatása és a császár
nyilatkozatai Metternichhez augusztus 15-én. Ennek jelentősége. Napoleon minden áron fölvilágosítást kíván a bécsi udvar szándékairól. Stadion megnyugtató kijelentései.
Napoleon mindent elintézettnek nyilvánít. Tekintettel Spanyolországra kívánatosnak tartja, hogy újra találkozzék Sándorral
VII. fejeset.
Előkészületek a háborúra. 319-373
Napoleon tisztában akar lenni Oroszország szándékaival és Ausztria magatartásával. Ez szükségessé teszi személyes találkozását Sándorral. Czartoryski óva inti Sándort
Napoleontól. Sándor találkozni vágyik Napoleonnal. Az erfurti találkozás eszméje már a tilsiti béke óta létezik. A spanyol események miatt a találkozás halasztást szenvedett. Mikor értesültek először e szándékról Bécsben. A hír hatása. Talleyrand azon fáradozik, hogy Ferencz is Erfurtba menjen. A két Stadion nem hisz Talleyrand őszinteségében. Vincent küldetése Erfurtba. Sándor türelmetlenül várja a találkozást. Ennek világtörténelmi jelentősége. Bécs aggodalmai. Poroszország további eljárása Sándor magatartásától függ. Az 1808 old. 12-iki erfurti szerződés Ennek tartalma. Champagny nagyzó szavai.
Napoleon várakozásai, úgy látszik, nem teljesültek. Sándor nehézségeket támaszt. Vincent túlságosan optimistikus jelentései Fogadtatása Sándornál. Az orosz czár politikája Sándort mégis rábírják, hogy Napoleonnal Ausztria ellen ellenségesen lépjen fel. Ő és Napoleon kényszeríteni akarják Ausztriát, hogy ismerje el Józsefet spanyol királynak. Stadion politikája ezen kérdésben. Stadion elég erősnek érzi magát minden fenyegetés visszautasítására. Sürgeti a harczra való készültséget. Válság Bécsben. A háború- és
békepárt küzdelme. Mária Ludovika áll az előbbinek élén. Mária Ludovika jellemzése. Mikor csatlakozott a háborúpárthoz. A háború megkezdése előtt Károlyt is meg kell nyerni. Minő okok tárták vissza Károlyt a háború pártolásától. 1808 vége felé megtörik ellenszegülése.
Engedékenységének okai. Metternich megérkezése Bécsbe. Harczias emlékiratai. Stadion elismeréssel adózik neki. Az elégedetlen elemek. Metternich viszonya Talleyrandhoz
és Fouchéhoz. Stadion Lothár befolyása fivérére Fülöpre. Stadion Lothár jellemzése. A háborúpárt nem hallgat a békepárt ellenvetéseire. Stadion nem helyesli a pusztán védelmi magatartást. Metternich elutazásakor a háború elvileg már el van határozva. Stadion közeledik a bécsi udvarhoz. Sándor Francziaország megtámadtatása esetére ehhez csatlakozik. Sándor és Rumjancov sértett hiúsága. Sándor határozott nyilatkozata. Schwarzenberg küldetése Pétervárra. Sándor kijelentései. Schwarzenberg tévedése.
Bécsben csak hozzávetve ismerik Oroszország jövő magatartását. Közeledés Oroszországhoz. Hrubi Königsbergbe megy. A porosz udvar magatartása. Stein barátságos
nyilatkozatai. Ő, Scharnhorst és Gneisenau Ausztria mellett vannak. Stein jellemzése. - A hangulat ÉszakNémetországban. III. Frigyes Vilmos ingadozó magatartása. Sándor útjába áll az Ausztriához való csatlakozásnak. Stein elbocsáttatása. Porosz nyilatkozatok a bécsi
udvarhoz. Gollz őrnagy küldetése Bécsbe. A porosz király gondolkozásmódjának hirtelen változása Sándor befolyása alatt. Keserű csalódás Bécsben Poroszország visszautasító
magatartása miatt. Alkudozások Angliával. Gr. Hardenberg mint közvetítő. Wagner hadnagy és Wallmoden gr. tábornok küldetése Londonba. Utasítás Wallmoden részére.
Mit akar Ausztria a háborúval elérni. Ausztria Angolország katonai diversióját kivánja. Anglia békéje Törökországgal. A londoni hirek szomorú hangulatot keltenek Bécsben. Az angol minisztérium megtagadja a rögtöni pénzsegélyt. Ez ügyben alkudozások Bécs és London között. Stadion fenyegetése. Wallmoden barátságos fogadtatásban részesül Londonban. Itt a külön érdek túlnyomó. Canning nyilatkozata az angol kincstár kimerültségéről. Milyen segélyre hajlandó az angol kormány. Anglia magatartása méltatlan egy nagyhatalmassághoz. Wallmoden ápril 24-én aláirja a békeszerződést Angliával. Elutazása. Canning hajlandó átvállalni Stadionnak a bécsi bankárokkal kötött egyezményét. Starhemberg megérkezése Londonba. Anglia nem teljesíti Stadion reményeit.
Forradalom Svédországban. Stadion erélye sem lankad ; sürgeti a végső intézkedések megtételét. Bécs emelkedett hangulata. Andréossy erről szóló jelentései. Egyes bécsi körök még kételkednek a háború kitörésében. Metternich a készülődések befejezetlensége miatt
még békés hangon nyilatkozik. Napoleon magatartása. Párisi tervek Ausztria megbuktatására. Bécsben tévesen hiszik, hogy Napoleon a spanyol események által meg
van gyöngítve. Napoleon sürgönye Champagnyhoz. Nem akarja az Ausztriával való küzdelemben a bárány szerepét játszani. Intézkedései minden eshetőségre ; de álarczát
még nem akarja eldobni. Mindazáltal a levegő mind rekkenőbbé válik. Napoleon Párisba érkezik. A hadsereget hadi lábra állítják. Kölcsönös igyekezet az ellenfelet békebontónak tüntetni föl. Ausztriának az örökös tartományokon kívül Magyarország közreműködésére is
szüksége van
VIII. fejezet.
Az 1808-iki magyar koronázó országgyűlés. 374-388
Az 1807-iki országgyűlés nem teljesíté a kormány kívánságait. Az országgyűlés egybehivásának oka Mária Ludovika megkoronáztatása, de a haderő reformálására is föl akarták használni. Károly pessimistikus hangulata. Hazánkban ép oly védelmi intézkedések teendők, mint Ausztriában. Mit vár e részben Ferencz a nádortól. Ferencz Magyarország katonai szervezetének teljes átalakítását kívánja. A nádor reményei. Megjelöl, a pontokat melyek ellentállásra fognak találni. Az országgyűlés összehívása. Kevés hitelre talál, hogy ez a királyné megkoronáztatása végett történt. Napoleon bizalmatlansága. Stadion őt megnyugtatni törekszik. Mit szeretne Cliampagny az országgyűlésen elmellőzve látni. Minőknek óhajtja Metternich a fölszólalásokat. Fáradozások jóérzelmű követek választása érdekében. Kedvező eredmény. A nádor kiemeli a helyzet nehézségeit. A prímás
optimistikus hangulata. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása. Ferencz megnyitó beszédének kitűnő hatása. Fokozza ezt Mária Ludovika szeretetreméltósága. A királynét fényesen fogadják. Koronázási ünnepélyességek. Az országgyűlés mindenkinek érdeklődését leköti. A rendek fokozódó lelkesedése. A hangulatváltozás Magyarországon Napoleon rovására. Minő része van ebben a nádornak. Az ő «Freymüthige Gedanken eines hungarischen Patrioten» czímű röpirata. Ennek tartalma. Az udvar először indul helyes irányban. Stadion meg van a rendekkel elégedve. Ezek október 4-iki előterjesztése.
Három évre terjedő diktátura. A rendek többet szavaznak meg, mint a mennyire számítottak. Ez mindenütt mély benyomást gyakorol. «Szép országgyűlés.» Ludoviceum.
Az országgyűlés berekesztése. Kitüntetések osztogatása. Metternich a rendekről
IX. fejeset.
A s p e r n. 389-432
Károly ellenszegülése meg van törve. Utasítások Metternich részére. Mayer hadi terve. Miért változtatták ezt meg. A hiányos ellátás és a pokoli időjárás megakadályozzák a hadsereg előnyomulását. Csalódnak a bajorokban. Károly jó hangulata. Összeütközés Du Roy tábornokkal. Károly egész erejével meg akarja ellenfelét támadni. Terve azon alapul, hogy az ellenség állását nem ismeri. Megbizható tudósítások hiánya. Mily jól vannak a francziák értesülve. A monarchia súlyos bajban szenvedő beteghez hasonlít. Károly elégtelen kémszolgálata megmenti a francziákat. Berthier hibás fölállítása. Napoleon ítélete. Összpontosítja a hadsereget. Napoleon bizalma a győzelemben. Tervei. Károly nem is sejti azokat. A hauseni ütközet. A főherczeg terve, Davout haladását meggátolni, nem sikerül. Napoleon elválasztja a balszárnyat a főhadseregtől (ápr. 20. és 21.). Károly ezt nem tudja; támadni akar. Általános előnyomulás elrendelése. Napoleon Károly ellen megy. Eggmühl. Az ápril 22-iki általános fölbomlás. Károly hadseregének visszavonulása a Duna bal partjára. A francziák rohammal beveszik Regensburgot. Károly Chamnál. Napoleon mint győző. Károly csapatainak méltatlan gvalázása. Mint itéli meg maga Károly saját hibáit.
Albert herczeg mindent elveszettnek gondol. A főherczeg a támadástól a védelemre kénytelen áttérni. Károly intézkedései újabb támadás czéljából. Azonban kész békét is
kötni és igyekszik Ferenczet megnyerni. Stadion Lothár küldetése Károlyhoz. A főherczegnek Napoleonhoz intézett levele válasz nélkül marad. Rainer és Zinzendorf a békekötést óhajtják. Stadion és Baldacci ellene vannak. Károly bizalma. Bánata Hiller önkényes eljárása miatt. Hiller hibája miatt minden támadó lépést mellőzni kell. Napoleon
Bécsbe siet. Az ily elhatározásból származó előnyök. Károly Budweisban a Duna jobb partjára való átkelés esélyeit mérlegeli. Ez elmarad. Az elmaradás okai. Miért nem
kisérti meg Károly, hogy még a francziák előtt jusson Bécsbe. A francziák megjelenése Bécs előtt május 10-én. Miksa főherczeg intézkedései a város védelme érdekében. Az
azok ellen támadt ellenzék. Rainer főherczeg levele Miksa ellen. Bécs állapota. Napoleon Schönbrunnban. Berthier fölszólítja Miksát, adja meg magát. Miksa magatartása. Bécs bombáztatása. Küzdelem a Práterben. Miksa elhagyja Bécset. Miksa eljárásának bírálata. Bécs capitulatiója mély benyomást tesz Károlyra. A francziák bevonulása Bécsbe május 13-án. Ez esemény jelentősége Napoleonra nézve. Károly Stammersdorfban. Ferencz Napoleont hátban akarja támadni. Parancsai János főherczeg részére. Különböző események megakadályozzák Jánost a parancsok végrehajtásában. Károly hadseregének fölállítása Bisamberg mögött. Miiven tervet kapcsol ő ezzel össze. Wimpffen a Dunán való átkelés ellen nyilatkozik. Okai. Károly nagv figyelemmel kiséri az ellenség mozdulatait. Napoleon elmulasztja az óvatosság követelményeit. Franczia csapatok átkelése. A francziák átkelésének balsikere Nussdorinal. Ujabb kísérlet Kaiser-Ebersdorfnal Karoly terve, az e lenséget a síkságon megtámadni. A francziak megszállják Isnernt és Esslingent. Május 21-én elotor Karoly hadállasából Küzdelem Aspern és Esslingen birtokáért. A főherczeg seregének csatarendje. Az ütközet kezdete. Május 21-ike kedvezőtlenül végződik Napoleonra nézve. Károly a következő napra a támadás megújításától tart és e szerint
rendelkezik. Magdeburg kapitány szétrombolja az ellenséges hidat. Ez esemény jelentősége. Napoleon a főherczeg centrumját igyekszik áttörni. Károly csapatai élére áll.
Aspern bevétele. Napoleon visszavonulási útja veszélyben forog. Masséna födözi azt. Ez ütközetben a gyalogság és tüzérség döntött. Liechtenstein János része a sikerben.
Aspern, Esslingen és a csatatér képe az ütközet után. A veszteségek számaránya. Napoleon nyilatkozatai. A legyőzhetetlen először győzetett le. Napoleon haditanácsot tart, melyben a tábornokok egyrésze a visszavonulás mellett nyilatkozik. Napoleon ezt visszautasítja. Károlyt azzal vádolják, hogy képtelen volt győzelmét kizsákmányolni. A főherczeg eljárásának okai. Károly hadállása Russbach mögött. Rendelkezések a többi csapatok részére. Napoleon Lobau szigetét várrá alakítja át. Az asperni ütközet jelentősége. Károly az asperni ütközet után a Dunán való átkelésre gondol. Óvatosan lesi ellenfele esetleges hibás lépését, de maga mit sem akar koczkáztatni. Most a vezérkar főnöke is.az átkelés ellen nyilatkozván, ez elmarad. Károly és Napoleon kölcsönösen figyelemmel kisérik egymást. A
főherczeg levelei ez időbeli szándékairól. Fabiusnak Hannibal ellen követett eljárását akarja utánozni. Míg erősítést nem kap minden oldalról a «qui vive»-nél marad. Nagy terve keresztülvitelénél János és József közreműködésére számít
X. fejezet.
A győri ütközet. (1809 jun. 14.) 433-459
Chasteler kiűzi a francziákat Tirolból. János sikerei Olaszországban. A németországi vereségek meggátolják a további előnyomulást Olaszországban. János önbizalma. Mégis kénytelen visszavonulni. Chasteler elhagyja Tirolt. A bajorok bevonulása ugyanoda. Elűzetésök. János képtelennek mondj a magát arra, hogy a francziákat hátulról megtámadja. Gráczba megy, honnan Magyarországba akar indulni, hogy
az insurrectióval egyesülve támadólag lépjen föl. Jellachich veresége. E miatt János tervei meghiúsulnak. János utasítást kap Jenő előnyomulását és egyesülését Napoleonnal
megakadályozni. Jánosnak Magyarországba kell mennie. Megérkezése Körmendre. Rá és a nádorra vár a föladat, Károly működését támogatni. A nádor sokáig nem birt tudomással a háború küszöbön levő kitöréséről. Az udvari haditanács nem látja el a nemesi fölkelést a kellő fölszereléssel. A nádor panaszai. Magyarországon nagy az áldozatkészség. Az ország nyitva az ellenség előtt. Napoleon nyilatkozatai Magyarországról. Az 1809 május 15-iki kiáltvány a magyarokhoz. Ki volt ennek magyar fordítója? Napoleon majdnem semmi előzékenységre sem talált hazánkban. Nem bíztak benne. Horváth István és Virág Benedek
nyilatkozatai. A kiáltvány kevéssé terjed el és senkit sem elégít ki. A nádor az ország védelméről gondoskodik. Az ő és János főherczeg föladata. Minő jelentőséggel birt annak meggátlása, hogy az olaszországi alkirály Napoleonnal egyesüljön. Napoleon ezt akará. Jánosnak Győr előtt kellett volna a nagy sereggel egyesülnie; de ő más terveket követ. Károly rosszalja eljárását. Ujabb parancs János részére a Győrbe leendő elindulásra nézve. Ferencz meghagyja Jánosnak, hogy engedelmeskedjék Károly rendeleteinek. Károly, János túlságos huzakodásának káros következményeitől tart. A nádor nem akar Jánossal egyesülni; ő is vonakodik Győrbe indulni. János győzelmi hite. Jenő Sárvárnál átkel a Rába folyón. János ez okból nem mehet többé át Medvénél a Dunán. Napoleon meg akarja ellenfelét akadályozni, hogy Komáromnál a Dunán átkelhessen. El akarja vágni annak összeköttetését Bécscsel. Ferencz nagy aggodalomban van János hadseregének sorsa miatt.
A János és József egyesüléséhez fűzött remények. A testvérek egyenetlenségétől tartanak. János megérkezése Győr elé. A főherczegek közt egyenetlenségek. János a csanaki
hegységet nem szállja meg. Téves föltevések az ellenség számbeli erejéről. Nugent balintézkedései. A nádort utasítják, hogy a nemesi fölkelés parancsnokságát Jánosnak adja
át. Miért nem engedelmeskedhetett a parancsnak. A hadműveletek vezetését azonban átengedi Jánosnak. A győri vereséget nem a nemesi fölkelők gyáva futása idézte elő.
A vereség okai. Az ütközet leírása. János minden hibát az insurrectióra hárít. József ezt védelmébe veszi az uralkodó előtt. János későbbi dicsérő nyilatkozatai az insurrectióról. Nugent fejetlensége és Csanak meg nem szállása idézték elő a vereséget. Károly és Wimpffen nyilatkozatai. Napoleon öröme. Szomorú hangulat a másik táborban
XI. fejezet.
W a g r a m. 460-510
A győri vereség hatásai. Napoleon Magyarországot meghódítódnak tekintheti. Igyekszik május 15-iki kiáltványát terjeszteni. Győrt be kell venni. A nádor igen gyöngének érzi
magát e vár fölmentésére. Az a francziák kezébe jut. Napoleon és Károly megfigyelik egymást. A főherczeg az ellenség támadására vár. Egyik fél sem meri az első lépést megtenni. Mindketten azonban megteszik intézkedéseiket. Ferdinánd főherczeget utasítják, hogy Galitzin előnyomulását akadályozza meg. A főhadiszálláson, a Dunán való átkelés
esélyeivel foglalkoznak. A tervet elvetik és az elmarad. Károly békés közeledést ajánl Napóleonhoz, ki közvetve hasonló czélra törekszik. Pergen és Hardegg küldetése Ferenczhez. Rainer is a béke mellett van. Ferencz és Stadion mit sem akarnak arról tudni. Stutterheim küldetése I. Sándorhoz. Károly rosszalja e lépést. Újból békekötést javasol. Idevágó fejtegetései. Stadion ez ellenvetéseket visszautasítja. Küzdelem a miniszter és hadvezér között. Károly határozott parancs nélkül nem akar támadni. Ferencz nehánv nap
alatt határozatot ígér. Károly utasítást kap, hogy bocsásson 12-15,000 embert Ferdinánd rendelkezésére. Károly lehangoltsága ez intézkedés miatt. Néhány nappal a wagrami ütközet előtt némi közeledést kisértenek meg Napoleonhoz. De ez már miről sem akar hallani. Minden oldalról erősítést kapott. «A franczia hadseregre nézve nem létezik a Duna.» Károly is megtette intézkedéseit. A következő ütközetet döntő csatának tekinti. Megállapítja minden eshetőségre való tekintettel a visszavonulás útját. Minő okokból választá Csehországot. A franczia csapatok átkelése Mühlauba. Károly megszállja az Aspern és Enzersdorf közt húzódó vonalat. Észreveszi, hogy Napoleon részéről csak tüntetésekkel van dolga. Miért nem támadta meg Károly Mühlleitennél Napoleont. Károly megint elfoglalja a Russbach mögött való állást. Elhatározásának indító okai. Károly seregének hadállása. Napoleon jul. 4-én átkel a Duna bal partjára. A franczia hadsereg fölállítása. Az ütközet kezdete július 5-ikén. Napoleon ellenfele centrumát akarja megbontani. Kísérlete meghiusul. Károly főherczeg Napoleont julius 6-ikán szürkületkor akarja megtámadni. Utasításai későn jutnak el a hadtestparancsnokokhoz. A János főherczeghez intézett jul. 5-iki parancs a csatatérre indulás ügyében. Napoleon összpontosítja haderejét. A csata kezdetben Károlyra nézve kedvezően indul. Napoleon balra fordul Aderklaa ellen. A balszárnyon Rosenberg alatt bekövetkezik az eldöntés. Itt makacs küzdelem folyik. Mily
biztosan számított Napoleon e helyen a sikerre. Károly déli 1 órakor elrendeli a visszavonulást. A főherczeg indító okai. Hibás-e János a késedelmes megérkezésben ? Napoleon sikere nem volt döntő. Károly a sereget meg akarta menteni, hogy a béke tárgyalásoknál annak erejére támaszkodhassék. A visszavonulás nagy rendben megy végbe. Napoleon nem ismeri Károly irányát. Károly siet Znaimot elfoglalni. Az itt végbement küzdelmek. Liechtenstein János herczeg mint a békeajánlatok átvivője. E körülményt fölhasználja Károly, hogy a fegyverszünet lehetővé váljék. Alkudozások.
Napoleon beleegyezésének okai. Károly többre becsüli a fegyverszünetet a teljes megsemmisülésnél. A fegyverszünet föltételei. Károly türelmetlenül várja Ferencz elhatározását. Időközben az uralkodó főhadiszállásán a háború folytatásához szükséges előkészületekkel foglalkoznak. A fegyverszünet hire itt nagy levertséget keltett. Károly eljárásának igazolása. A császár megrovása; rá nézve nagyon kellemetlen az, hogy Tirol át van adva a francziáknak. Károly az összeség javát a külön érdek fölé helyezi. A császár
tévedett. Az uralkodó és Károly között támadt ellentét. A főherczeget kényszeríteni akarják Grünne eltávolítására. Károly állását teszi Grünne maradásától függővé. Ferencz ragaszkodik elhatározásához. Elvonja Károlytól a törzstisztek kinevezésére vonatkozó jogot és megfosztja őt a fővezérlettől. Károly csak parancsnok maradjon. Baldacci szerepe ez ügyben. Károlyt ez események izgalmai beteggé teszik. Mint nyilatkozik ő maga élete e
legválságosabb pillanatáról. Állásáról lemond. A lemondást sietve elfogadják. Albert igen későn közvetít. Ferencz levele Károlyhoz. Károly örökre visszavonul a magánéletbe. Hogyan itélt a főherczeg önmagáról.
XII. fejezet.
A béke. 511-569
A háború-párt győzelme. Liechtenstein vonakodik a főparancsnokságot átvenni. Az egyes tábornokok jellemzése. Ferencz császár békés tanácsokra hallgat; ingadozó hangulata.
Jelleme megmagyarázza a szakadatlan ingadozást béke és háború között. Metternich Liechtenstein békeküldetése mellett van. Barátságos fogadtatás. Napoleon Metternichet jelöli ki a békealkudozások folytatójának. Ez, Nugent és Champagny M.-Óvárra mennek. Stadion visszalépése. Ez politikai hiba. Stadion nem volt következetes jellem. A külügyminisztériumot tényleg Metternich vezeti. Az óvári tanácskozmány megnyitása. Az alkudozások lefolyása. Uti possidetis. Kölcsönösen rászedni igyekeznek egymást. Napoleon kiéli a meghódított tartományokat. Az óvári alkudozások nagyon lassan haladnak. Mulatságok Óvárott. Napoleon kívánsága. Metternich ismerni akarja az összes franczia követeléseket. A békealkudozások megakadnak. Mindenik fél időt akar nyerni; Napoleon
különösen Oroszország miatt óhajt megnyugtatást. A gácsországi kérdés. Az óvári congressus «farce». Harczias hangulat Ferencz főhadiszállásán. Pálffy Nándor gr. kieszközli Stadion visszahívását. Ez háborút jelent. Viszony Poroszországhoz. Steigentesch elhibázott küldetése. Knesebeck küldetése. Az angol diversio reménye fokozza a harczias hangulatot. A fegyverszünet meghosszabbítását visszautasítják. Ferencz megint az alkudozások terére
lép. Bubna küldetése Napoleonhoz. Napoleon követelései. Ultimatumja. Napoleon Ferenczet igyekszik a háború nyomasztó terheiért felelőssé tenni. Ferencz mondjon le.
Az okok, melyek miatt Napoleon komolyan óhajtá a békét. Az ultimátum visszatetszik. Zűrzavaros állapotok Ferencz főhadiszállásán. József főherczeg figyelmeztetése. Az összes
tábornokok a béke mellett vannak. Ingadozás háború és béke között. Hogyan bánt Napoleon Bubnával. Ezt Napoleon személyének varázsa kápráztatja. Bubna jellemzése. Napoleon keresztüllát szándékain és rászedi őt. A békepárt erőlködései. Törekvés a császárné megnyerésére. Pálffy Nándor gróf. Napoleon Ferencz leköszönését kivánja.
Viszályt igyekszik támasztani az uralkodóház tagjai között. A császárné a béke mellett van. A szeptember 25-iki tanácskozás. Liechtensteint és Dubnát Bécsbe küldik. Baldacci sikertelen kísérletei e küldetés megakadályozására. Metternich állása azzal szemben. Tatába utazik. Liechtensteint mint a béke angyalát üdvözlik. Liechtenstein küldetése nagy hiba volt. Metternich állítása. Napoleon ragaszkodik ultimatumjához. Az óvári congressust föloszlatottnak jelenti ki. Ferencz kiábrándulása. Napoleon mit sem akar tudni Metternich bécsi küldetéséről. Miért kel ki az ellen. Marét helyét Champagnyval töltik be. Ferencz főhadiszállásán még mindig jobb föltételeket remélnek. Napoleon nem hajlandó ezekbe beleegyezni. Liechtenstein eszköz a francziák kezében. Súlyos helyzete. Liechtenstein a
jobb idők reményével igyekszik Ferenczet vigasztalni. Liechtenstein vonakodik a 100 milliós hadisarczba beleegyezni. Champagny az alkudozások megszakításával fenyegetődzik. Tatán beleegyeznek a területátengedésekbe, de a 100 milliós contributiót megtagadják. Stadion
végleges visszalépése. Miniszteri működésének méltatása. Utasítás Bubna részére, ki megint Bécsbe utazik. Liechtenstein és Bubna kétségbeejtő helyzete. Képteleneknek jelentik ki magukat a 100 millió megszavazására. Milyen benyomást gyakorolnak Champagnyra.
Staps merénylete Napoleon ellen. Ez elrendeli a pénzbeli követelések mérséklését. Liechtenstein csakis 30 millió fizetésére akarja magát kötelezni. Champagny a háború
újabb megkezdésével fenyegetődzik. A békeegyezmény aláírása sub spe rati (okt. 14.). Ágyúdörgés jelenti a béke megkötését. Liechtenstein tiltakozása. Tanácskozások Tatán
a békeszerződés elfogadásáról vagy visszavetéséről. Odonell a béke mellett szólal föl. Öröm Bécsben. Bubna kegyvesztetten száműzetésbe megy. Liechtensteint csakis magas
állása óvja meg hasonló sorstól. A segélyre semmi oldalról sem számító monarchia kétségbeejtő helyzete Ferenczet a békeegyzmény elfogadására kényszeríti. E béke előnyei
Napoleonra nézve. De az a viszály csiráját is magában rejti Franczia- és Oroszország között. A schönbrunni szerződés az első lépés Napoleon bukása felé. Az 1809-iki vereség egyúttal a szabad irány veresége is Ausztriában. Metternich a reactionarius mozgalom képviselője. Hogyan lett ő miniszterré. Idevonatkozó állításai. Kedvezőtlen Ítéletek Metternichről. A szerencse kegyeltje. Végzete a belső reformok elhanyagolása volt. Az 1806-1810. időszak jelentősége.

Témakörök