Ausztrália

Előszó

Részlet a kötetből:

»FÖLDNÉLKÜLI NÉP - NÉPNÉLKÜLI FÖLD.«

A Föld gömbalakú felfogásával egyidőben tűnik föl a régi görögöknél az ellenlábasság - antipodia - gondolata. Ha a Föld gömbölyű és a másik felén is laknak emberek, akkor ezek velünk szükségszerűen "ellenlábasak". A gondolat annyira valószínűtlennek látszott, hogy elfogadásához egy évezred kellett. A régi világkép szerint a Föld az Okeanos gyűrűjében úszik. Ez a felfogás úgy megrögződött, hogy az ember biztos talajt érzett lába alatt és eget feje felett. A gömbszerűség tétele egyszerre mindent megváltoztatott. A tenger most valahogyan hegy lett, kék mint a zafírkő, mely a nap sugaraiban tündököl. Ha az ember délfelé vitorlázik, hegynek megy, majd szédületes iramban lejt ama rejtelmes országok felé, ahol az emberek fejjel lefelé lógnak. Ha ilyen valószerűtlen lények egyáltalában emberek voltak, róluk a legfantasztikusabb dolog is föltételezhető. Talán fejüket hónuk alatt hordják, vagy szárnyuk van, mint a madaraknak, vagy talán haltestűek - ilyen ellenlábas földrészen minden máskép kellett legyen, mint nálunk. Így esett, hogy még Swift Jonathan a "Gulliver utazásai" című célzatos és rejtelmes regényét is az "Ellenlábas világrészbe" tette, amelyet akkor a világtérképen még csak fehér folt jelölt.
Ausztrália számunkra ma is a legismeretlenebb földrész. Távolabbi hazánk, Európa. Ázsiától csak egy képzeletbeli határvonal választ el, mely az európai és ázsiai erőviszonyok szerint folyton ingadozik. Területileg végeredményben Ázsiához tartozunk, s Európa lakói is javarészt Ázsiából származnak. Afrikával földnyelvek és ősi kapcsolatok kötnek össze. A mai Észak-Amerika viszont civilizációja és a kivándorolt európaiak révén közelebb esik hozzánk. Vissza

Fülszöveg

Ausztrália ismeretlen világrész a Föld másik felén, a világ egyik leggyérebben lakott része, az élő kövületek országa gazdaságával, különösségével mindig vonzotta az emberek érdeklődését. Ausztráliának is volt aranyláza s az ausztráliai ma is viszonylag jobb körülmények között él, mint az európai vagy amerikai átlagember. A népességnek mesterségesen őrzött kis száma, a terület gazdasági kihasználatlansága Ausztráliát napjainkban a legérdekesebb földrésszé teszik s a világpolitika egyik legkényesebb kérdésévé. Hauser könyve azért számíthat szokatlan érdeklődésre, mert pontos, érdekes, hű képed az az »ellenlábas világrész« különös földrajzi, népiségi viszonyairól s éles szemmel, nagyszerű politikai éleslátással ismerteti az Ausztráliát érintő világpolitikai érdekek zavaros szövedékét. Hauser egyformán jól ismeri Ausztrália földjét és népét, járt a nagy farmokon, járt a kietlen pusztaságokon, ismeri a nagyvárosokat s ismeri e föld felfedezésének, kihasználásának történetét. Megfigyeléseiből, következtetéseiből eleven, magávalragadó kép alakul ki a legfiatalabb s mégis legősibb földrészről, mely a fehér ember tartalékja lehetne, de egyelőre csak újabb háborúk rémét idézi. Vissza