Auschwitzi jegyzőkönyv

Fülszöveg

Az Auschwitzi jegyzőkönyv a nemrégiben magunk mögött hagyott XX. század alapszövege. Közvetlen és friss látlelete annak, hogy mivé lett az ember abban a 2000 éves civilizációs folyamatban, amely az eredeti gyilkos természetétől kívánta megváltani. A két auschwitzi „häftling”– akik 1944 áprilisában megszöktek a halálgyárból, hogy a világnak megvigyék a rossz hírt – apostoli tettével, s tanúságával, százezrek életét kívánta megmenteni. Helyette az ember természetének legpontosabb anatómiáját adták – a roppant laboratórium friss tapasztalatából, ahol ez a természet a maga eredeti teljességében kiélte magát. Hogy miért nem olvassák ezt az alapszöveget (evangéliumot) sokadik, népszerű kiadásban, miért nem tanítják az iskolákban, keletkezésének történetét miért nem dolgozták fel a fikciós műfajok, regények, filmek: azaz miért nem szívódott fel antianyagként a kultúrába - az a mai napig véget nem ért "botrány" krónikájához tartozik.
A magyar történelem, először a maga ezer éve alatt, az auschwitzi tettben lépett be az úgy-nevezett világtörténelembe: igazi tartalmat adva a csak önmagával azonos világtörténeti fogalomnak, Auschwitznak. Szellemi és fizikai értelemben. Lehetőséget és emberanyagot nyújtott, hogy a nagy emberi kísérlet beteljesedhessék. Közel félmilliós áldozattal (egykori magyar állampolgárokkal: zsidókkal és nem zsidókkal) töltötték fel rövid két hónap alatt azt a rendszert, amely még rövidebb idő alatt füstté alakította át az emberi lényt.
Lett volna mód e művelet lebonyolításának megakadályozására - ha a címzettek tudomására hozzák, hogy mi vár rájuk Auschwitzban. Haraszti György Égő titok című tanulmánya azt a folyamatot kíséri végig, hogy ez a hír miért maradt titokban, s a magyar zsidóság deportálása előtt nyilvánvalóvá lett információnak - hogy mi is folyik Auschwitzban? - mi lett a végzetes sorsa. (Ugyanő rekonstruálta filológiai pontossággal az Auschwitzi jegyzőkönyv variánsait is.)
Az Auschwitzról szóló hír kapcsán a magyar zsidóság is meghatározó szerephez jutott az egyetemes zsidó történelemben. Ha vezetői a hírt tagjai megmenekítésére, de legalább hősi (vagy emberi) halála érdekében hasznosítják: világtörténelmet írtak volna. Így is azt tették: csak épp negatív értelemben.
Ennek a titoknak a késői, s nem a legérintettebbek részéről történő fölfedezésének köszönheti a ma élő magyar zsidóság nagy többsége az életét. De sokkalta többen ennek a hírnek az eltitkolása miatt lelték égőáldozat halálukat Auschwitz máglyáin.
Ezért parázslik fel-fel izzón az "égő titok" ma is - lehetetlenné téve azoknak a nemzedékeknek az életét, amelyek sem az auschwitzi tett elkövetésében, sem az ellenszenvedésben , sem a passzív eltűrésében nem vettek részt.
A Múlt és Jövő Kiadó arra tett kísérletet, hogy a hangsúlyos közzététellel, s kommentárjaival a rettenetes, s a mai lehetőségeinket is meg-megpörkölő „égő titkot” hatástalanítsa. A titok híre (evangéliuma) életeket vissza ugyan nem adhat, de a vele való posztumusz szembesülés mégis pozitívan befolyásolhatja mindazok jövőjét, akik az eltitkolt sors miatt vesztették el sorsukat, s szenvednek "sorstalanságban” a mai napig. Vissza