Vallomások

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Aurelius Augustinus: Vallomások ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	497 oldal
Sorozatcím:	Etikai gondolkodók
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-281-148-8

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Augustinusnak, a patrisztika-korabeli gondolkodás kiemelkedő képviselőjének filozófiai és irodalmi hatása napjainkig érezhető. A világkultúrának ez a nagy alakja két korszak mezsgyéjén élt; fiatal éveiben az antik műveltségét szívta magába, majd megismerkedett az újplatonizmussal és kereszténységgel. Felvette a keresztény hitet. Széles körű irodalmi munkásságát az új hit és az egyház szolgálatába állította. Vallomások című remekműve első ízben enged betekintést a személyiség belső fejlődésébe, az emberi lélek mélységeibe. Ezzel a kiemelkedő kor- és filozófiatörténeti dokumentummal írója műfajt teremtett.
A kötetet Redl Károly utószava egészíti ki.

Tartalom

Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére	23
Benne van a hívogatott Isten, és ő az Istenben van	24
Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen	25
Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége	26
Isten szeretetét és bűneinek bocsánatát kéri	27
Kicsiny korára emlékezik, és magasztalja a gondviselő örök Istent	28
A kicsiny kor is már bűnökkel terhes	32
A gyermek első szavait tanulja	34
Gyűlölte a tudományt, szerette a játékokat és félt a veréstől	35
A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól	38
Betegségbe esik és keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja	39
Kényszerítették a tanulásra, de az Isten mindent jóra fordított	41
Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek	42
Utálta a görög nyelvet	44
Istenhez könyörög	46
Elítélei az ifjúság oktatásában mutatkozó hibákat	46
Tovább kárhoztatja az ifjúság szellemi nevelésének módját	48
Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival	50
A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is	52
Hálaadás Istennek a gyermekkor adományaiért	53
Ifjúkora vétkeiről emlékezik	55
Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül	56
A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása	58
Cimboráival lopásra vetemedik	62
Ok nélkül senki sem vétkezik	63
A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek	65
Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt	68
A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban	69
A bűnös cimboraság fertőző hatása	70
Minden jó az Istenben van	71
A hajszolt szerelem igézetében	72
Vonzódik a tragikus színjátékokhoz	73
A szónoki iskolában visszaborzad a rendbontók fölforgató cselekedeteitől	75
Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcselet szeretetét	77
Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől	79
Miképpen került a manicheusok tőrébe?	80
Ínyére volt az összevissza manicheus tanítás	83
A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűntényektől és milyen gaztettektől kell utálattal elfordulnunk	86
A bűnök különbségéről. Isten és az emberek ítéletéről	89
Manicheus haszontalanságok a föld gyümölcseiről	90
Anyja sírása és álma	91
Egy püspök vigasztaló válasza a kesergő Monicának	93
Másokat is téves útra csábított	95
Szókoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst	96
A csillagjóslás babonaságába keveredik, és bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától	98
Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása	100
Miért édes a kesergők könnye	103
Roppant fájdalom gyötörte őt	104
A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából	105
Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát	106
Boldog, aki az Istenben szeret	107
Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények	108
Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló	110
Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk	111
Honnét származik a szeretet?	113
Művét Hierius mesternek ajánlotta	114
Anyagi fogalmak nyűgözik le és nincs érzéke a szellemiek iránt	116
Aristoteles kategóriáit és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből	119
Isten dicséretére serkenti szívét	123
Nem futhat Isten elől a bűnös ember	124
Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról	125
Csupán Isten megismerése boldogít	128
A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét	129
Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus	131
Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben	133
Anyja akarata ellenére Rómába utazik	135
Súlyos betegségbe esik	138
Tévelyeg az evangéliumi tanítás elfogadása előtt	140
Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt	143
A római diákok gonoszságai	144
Milánóba megy, és ott Ambrus püspökkel találkozik	145
Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből	146
A félig manicheus, félig katolikus Ágoston	148
Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál	150
Ambrus püspök temérdek munkája	151
Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása	153
A szent könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról	155
A törtetők nyomorúságos állapotáról	157
Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól	160
Alypius és a gladiátori játékok	162
Alypiust tolvajként megfogják	164
Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése	166
Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét	168
Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről	171
A házasság útján	173
Közös életről tűnődik barátaival	174
Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához	175
Állandóan félt a haláltól és az ítélettől	176
Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyagi valóságról elmélkedik	178
Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen	180
A bűn oka a szabadakarat	181
Romolhatatlan az Isten	183
Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz	184
Elszakad a csillagjósok babonáitól	186
Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt	190
Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom	192
A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige istenségét, de nem a megtestesült Ige alázatát	193
Földerül Ágostonnak az Isten fényessége	196
A teremtmények miképpen vannak és nincsenek	198
Jó minden létező	199
Minden teremtmény magasztalja az Istent	200
Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik	201
Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben	202
Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez	202
Az isteniek megismerésének akadályai	203
Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja	205
Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről	206
A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt	208
A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyveiben	209
Elhatározta, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében	212
Victorinus rhétor megtérése	215
Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén	218
Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésének?	221
Milyen akadályok gátolták még a megtérésben	222
Ponticianus elbeszéli Szent Antal életét	225
Ponticianus szavai megrendítik Ágoston lelkét	229
Tépelődve a kertbe távozik	231
Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának?	233
Ismét a manicheusok ellen	234
A test és a lélek küzdelme Ágostonban	238
Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér	240
Isten jóságos irgalmát magasztalja	244
Az őszi szünetig halasztja rhétori tisztétől való megválását	245
Verecundus átengedi falusi birokát	247
A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása	249
Ambrustól kér tanácsot olvasmányai dolgában	255
Alypiusszal és Adeodatusszal együtt Milánóban megkeresztelkedik	256
A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása	257
Evodius megtérése. Monica jellemzése és halála	259
Édesanyja szelíd türelme	262
Az örök boldogságról beszélget édesanyjával	265
Monica elragadtatása és halála	267
Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról	269
Imádkozik elhunyt édesanyjáért	273
Csupán Istenben van reménységünk és örömünk	277
Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás?	278
Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett?	279
Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak?	281
Az ember nem ismeri teljesen magát	283
Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtményeiből az Istent?	284
Érzéki vagy testi erővel Istent nem találjuk	287
Az emlékezet hatalma	287
A tudományok emlékezete	291
A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő	292
Mit jelent a tanulás?	293
A matematikai dolgok emlékezete	294
Az emlékezésre is emlékezünk	295
Hogyan őrzi meg emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre szomorúságunkban	296
Távoli dolgokra is emlékezünk	298
A feledésnek is van emlékezete	299
Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk	301
Nem találnók az elveszített dolgot, ha nem őrizné emlékezetünk	302
Mit jelent az emlékezés?	303
A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje	304
Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet?	306
Hol van és milyen a boldog élet?	308
A boldog életről tovább	308
Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten	310
Az emlékezet melyik fokán található az Isten	311
Hol találjuk meg az Istent	312
Hogyan ragad meg Isten szépsége minket	313
A földi élet nyomorúságai	313
Istenben van minden reményünk	314
Megvallja a testiséghez való viszonyát	315
Küzdelem a torkosság ellen	317
Az illatok csábítása	321
A hallás élvezetéről	322
A szemek kívánsága	324
A kíváncsiság kísértése	327
A kevélységhez való viszonya	330
Milyen hatással van rá az emberi dicséret	333
A hiú dicsőség veszedelme	336
Az önszeretet ereje és természete	336
Magában és a midnenségben kutatta az Istent	337
A hármas kívánság	339
A gonosz lelkek segítségül hívásáról	339
Krisztus az igazi közvetítő	341
Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek?	344
Kegyelmet kér az Írás megértésére	345
Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről	348
Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét	349
Semmiből teremtette Isten a világot	349
Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ?	350
Isten Igéje Istennel együtt örök	351
Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk	352
Hogyan szól szívünkhöz az Isten Igéje	353
Mit cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt	354
Isten örökkévalósága nem ismer időt	355
Mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt	356
A teremtett idő előtt nem létezett idő	357
A három különféle idő	358
Az idő mértékéről	359
Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem	361
Hol van a múlt és a jövő idő?	362
Hogyan van jelen a múlt és a jövő idő?	363
Nem találja módját: hogyan tanít meg Isten a jövőre	364
Hogyan nevezzük a három különböző időt	365
Hogyan lehet mérnünk az időt	366
E talányos kérdés megoldását kéri Istentől	367
Mi az idő	368
A test mozgását idővel mérjük	370
Újra Istent kérdezi	371
Hogyan mérjük az időt	372
Hogyan mérjük a lélekben maradó időt?	373
Lelkünkkel mérjük az időt	376
Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon	378
Ismét e kérdés föltevői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt?	379
Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény?	379
Nehéz az igazság kutatása	381
A kettős ég és föld	382
Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött	382
A láthatatlan és rendezetlen földről	383
Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag?	384
Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktalan ősanyagról	384
Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat, és a földet, vagyis az alaktalan ősanyagot	386
Semmiből lett az alaktalan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények	387
Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet"	388
Istentől kér oktatást	389
Mit tanult Istentől	390
Az idő nélkül való kettős teremtmény	392
Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet"	393
A Szentírás mélysége	394
Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei	395
Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz	398
A "menny és a föld" szavakban más is érthető	400
Milyen tévedés nem árt a Szentírásban	402
Nyilvánvaló igazságok	403
A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók	404
"A föld azonban láthatatlan és rendezetlen volt" szavak különféle magyarázata	405
Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve	406
A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról	408
Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt vagy amazt gondolta-e közülük Mózes	409
A más magyarázatokat vakmerően fitymálók ellen	410
Milyen beszéd illik a Szentíráshoz?	413
A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik	414
A tudósok különféleképpen magyarázzák az Írást	415
Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit	417
A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazság kutatásában	419
A Mózes szavaiban megtalálható igazságra gondolt	420
A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk	421
Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza	422
Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok	423
Minden az Isten kegyelméből van	424
Isten a teremtett dolgokra nem szorul	425
Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutatkozik	426
Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött	427
A Szentlélek munkáiról	428
Csupán Isten elégséges az értelmes teremtmény boldogságához	429
Miért csak a Szentlélek lebegett a vizek fölött	430
Isten ajándékából van minden	431
A Szentháromság jelképei az emberben	432
A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi	433
Az ember megújítása nem tökéletes, amíg itt él a földön	434
A hit és a remény erősít meg minket	436
A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata	438
Csupán az Isten ismeri magát teljes mivoltában	440
A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése	441
A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata	442
Folytatás	445
A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata	447
A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése	449
A Teremtéstörténet következő részének magyarázata	452
A keresztény ember ítélkezéséről	454
Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért nem áldotta meg a többi állatot?	457
A teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata	460
Élvezet és haszon származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből	462
Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek?	465
"És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt"	466
Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Istent, hogy jók a művei?	466
Manicheus hóbortok	467
A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik	468
Isten műveinek összefoglalása	470
A Teremtés történetének rövid megismétlése	471
A mindenség teremtésének jelképes magyarázata	472
Békességet könyörög	473
Miért nem követi este a hetedik napot?	474
Mikor pihen majd bennünk az Isten?	474
A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten és másképpen az ember	475
Utószó - A személyiség születése (Írta Redl Károly)	476