Átviteltechnika I-II.

Tartalom

I. kötet

1. Bevezetés
Hírközlő hálózatok felépítése 2
2. a beszéd jellemzői 3
2.1 Követelmények a beszédátvitellel kapcsolatban 5
2.2. Az érthetőség 5
3. a telefonkészülék 9
3.1. Telefonkészülék típusok 10
3.2. A telefonkészülék jellemzői 11
4. hangfrekvenciás távbeszélő összeköttetések 15
4.1. Erősítetlen kéthuzalos távbeszélő összeköttetések 16
4.2. Hangfrekvenciás távkábelek 17
4.3. Kéthuzalos erősített távbeszélő áramkörök 19
4.3.1. Jelzésátvitel kéthuzalos erősített áramkörön 20
4.3.2. Kéthuzalos erősített fantomáramkörök 21
4.4. Négyhuzalos erősített áramkörök 21
4.4.1. Jelzésátvitel négyhuzalos erősített áramkörön 21
4.4.2. Az univerzális erősítő 23
4.5. A kéthuzalos erősítő stabilitása 23
4.6. A négyhuzalos erősített vonalszakasz stabilitása 26
4.7. Az instabilitás káros hatása 27
4.8. A kéthuzalos erősített vonalszakasz stabilitása 27
4.9. Művonalak 30
4.9.1. Terheletlen hosszú kábelek művonala 30
4.9.2. Pupinozott kábelek művonala 31
4.10. A két és négyhuzalos erősített áramkörökkel áthidalható távolság 33
4.11. A futási idő szerepe beszédátvitelnél 37
4.11.1. Az abszolút futási idő 37
4.11.2. A relatív futási idő 38
4.12. A visszhangzár 38
5. vivőfrekvenciás berendezések 40
5.1. Az alapcsoport 45
5.1.1. A direktmodulációs rendszer 45
5.1.2. Az előmodulációs rendszer 46
5.1.3. Az előcsoportmodulációs rendszer 49
5.2. Az alapcsoport áramkörei 49
5.2.1. A Jelzésátvitel 49
5.2.2.1. A jelzésadás 50
5.2.1.2. A Jelzés vétel 52
5.2.1.3. A sávonkívüli Jelzés és a beszédátvitel kölcsönös zavarása 53
5.2.2. A csoportpilot szabályozás, 54
5.2.3. A csoport pilotzár 56
5.3. Az alapcsoport szerepe a távbeszélő összeköttetésben 57
5.4. A 2/4 huzalos végződés 59
5.5. A CCITT szerinti csoportképzés elve 61
MULTIPLEX BERENDEZÉSEK 65
6.1. Légvezetékes berendezések multiplex része 67
6.2. Szimmetrikus berendezések multiplex része 69
6.2.1. Egy kábeles rendszerek 69
6.2.1.1. A BK/12+12/ berendezés 71
6.2.1.2. Nagyobb csatornaszámú N+N rendszerek 72
6.2.2. A két kábeles rendszerek 72
6.2.2.1. A BK-60 és BK-120 berendezés multiplex része 73
6.3. Koaxiális berendezések multiplex része 75
6.3.1. Koaxiális N+N rendszerek 79
6.4. Multiplex berendezések másodlagos kihasználása 79
6.4.1. Távírójelek átvitele 80
6.4.2. Képtávírójelek átvitele 84
6.4.3. Adatátvitel 84
6.4.4. Zeneátvitel 85
6.4.5. Televízió átvitele 85
7. VIVŐFREKVENCIÁS BERENDEZÉSEK VONALSZAKASZA 83
7.1. Az erősítőszakasz hossza 89
7.2. Légvezetékes berendezések vonalszakasza 91
7.2.1. Légvezetékes berendezések középerősítője 92
7.3. Kábelek csillapításának a hőfok függése 97
7.4. Szimmetrikus kábeles berendezések vonalszakasza 98
7.4.1. A BK-12 berendezés középerősítője 99
7.4.2. A BK-60/120 berendezés középerősítője 102
7.5. A koaxiális berendezések vonalszakasza 102
7.6. A vonalszakasz kiegyenlítése 106
7.6.1. A kiegyenlítés 106
7.6.2. A pótkiegyenlítés 108
7.6.3. A magisztrális kiegyenlítés 108
7.6.4. A Tc szabályozás 110
7.6.5. Változtatható kiegyenlítők és az időszakos kiegyenlítés 111
7.6.5.1. Az echo kiegyenlítő 113
7.6.6. A fázis kiegyenlítés 117
7.7. A távtáplálás 117
7.7.1. A távtáplálás szimmetrikus kábelen 118
7.7.2. Távtáplálás koaxiális kábelen 120
7.7.3. Távtáplálás légvezetéken 122
7.7.4. A váltóáramú távtáplálás 123
7.8. Távfelügyelet és távellenőrzés 124
7.8.1. Jelátvitel ellenőrzése 125
7.8.2. A kábelszakadás vagy távtápláló áramkör hibabehatárolása 128
7.9. Kábelek túlnyomásos védelme 129
7.10. A vonalszakasz túlfeszültség védelme 130
7.10.1. Impulzusszerű erősáramú behatások 131
7.10.2. Folytonos erősáramú zavarok 132
7.10.3. Légvezetékes berendezések túlfeszültségvédelme 133
7.10.4. Kábeles berendezések túlfeszültségvédelme 135
7.10.5. Életvédelmi szempontok 136
7.11. A mikrohullámú átvitel 136
7.11.1. Az átviteli út csillapítása 137
7.11.2. A frekvenciakiosztás 139
7.11.3. A mikrohullámú berendezés felépítése és csatlakozása a multiplex berendezéshez 142
7.11.4. A troposcatter 143
7.11.6. Műholdas összeköttetések 144
7.12. Tengeralatti koaxiális kábeles berendezések vonalszakasz 144
7.13. Átvitel erősáramú vezetéken 147
POSTAI HÁLÓZATOK FELÉPÍTÉSE 149
8.1. A tranzitálás 149
8.2. A tranzit szűrők. 151
8.3. Postai nagyállomások felépítése 156
8.4.4. A leágazás 159
8.4.1. A veszteségmentes leágazás 159
8.4.2, A veszteséges leágazás 161
8.5, A hipotetikus referenciahálózatok 163
8.6. A hipotetikus referencia összeköttetések 165
8.6.1. Az átviteli út csillapítása 167
8.6.2. Az összeköttetés szintstabilitása 168
9. VIVŐFREKVENCIAELLÁTÁS. 171
9.1. A virtuális vivőfrekvencia. 171
9.2. A frekvenciaszintézis 173
9.2.1. Frekvenciák összeadása és kivonása 173
9.2.2. A frekvenciasokszorozás 173
9.2.3. A frekvenciaosztás 177
9.2.4. Példák frekvenciaszintézisre 178
9.3. Az alaposztillátor 178
9.4. A vivőszűrők 180
9.4.1. PLL áramkörök 180
9.5. A centralizált és a decentralizált vivőellátás 183
9.6. A szinkronizálás 184
10. A PILOT SZABÁLYOZÁS 187
10.1. Az egy, két és hárompilotos szabályozás 187
10.2. A szabályozó áramkörök felépítése 188
10.2.1. Egyenes szabályozást végző áramkörök 188
10.2.2. Frekvenciafüggő szabályozást végző áramkörök 190
10.3 A szabályozó elemek
10.3.1. A szabályozó elem változó R ellenállás 194
10.3.2. A szabályozó elem változó C kapacitás, 195
10.3.3. A szabályozó elem változó L induktivitás 195
10.4. A pilotáramkör felépítése 196
10.4.1. A kapcsoló üzemű szintértékelő 197
10.4.2. A memóriával rendelkező szabályozók 200
10.4.3. A memóriával nem rendelkező szabályozók 202
10.5. A szabályozás pontossága 203
10.5.1. A pilotszabályozók statikus tulajdonságai 203
10.5.2. A pilotszabályozók dinamikus tulajdonságai 206
10.5.3. Az Envelope Gain 206
10.5.4. Szabályozó láncok tulajdonságai 207
10.6. A pilotszabályozás rendszere 210
10.7. A központi pilotvevő 211
11. A BERENDEZÉSEK TÁPFESZÜLTSÉGELLÁTÁSA ÉS RIASZTÓ ÁRAMKÖREI 213
11.1. Postai tápáramellátás 214
11.1.1. Az akkumulátor puffer üzeme 216
11.1.2. Az akkumulátor puffer-csepptöltő üzeme 217
11.1.3. A tartalékolt csepptöltő üzem 218
11.1.4. A lendítőkerekes energiatárolás 218
11.2. A berendezések tápegységei 220
11.2.1. A tápegységek felépítése 221
11.2.2. A távtápláló tápegység felépítése 224
11.3. A berendezések belső tápfeszültség elosztása és riasztó áram körei 225
11.3.1. A berendezések riasztó és jelző rendszere 226
11.3.2. A berendezések ellenőrző rendszere 227
11.4. Speciális tápfeszültség források 228
11.4.1. A naptelepes táplálás 228
11.4.2. A napelem 229
11.4.3. Berendezések táplálása napteleppel 230
11.4.4. A termoelemes táplálás 233
11.4.5. Szélgenerátorok 233
12. A BESZÉDCSATORNÁK JELLEMZŐI 235
12.1. A beszédcsatorna előírásai 235
13. A JELZÉSÁTVITEL RENDSZERE 238
13.1. A jelzésátvitel a telefonkészülék és a központ között 239
13.2. Jelzésátvitel a telefonközponton belül 241
13.3. Jelzésátvitel a telefonközpontok között 242
13.3.1. Jelzésátvitel egyenárammal 242
13.3.2. Jelzésátvitel kisfrekvenciával 242
13.4. Hangfrekvenciás jelzésrendszerek 243
13.4.1. Az egy és kétfrekvenciás jelzésrendszerek
13.4.2. A többfrekvenciás /MFC/ Jelzésrendszerek 249
13.4.3. A CCITT No 5, és No 5. bis jelzésrendszer 250
13.4.4. A CCITT No 6, jelzésrendszer 251
13.4.5. A CCITT Rl jelzésrendszer 251
13.4.6. A CCITT R2 Jelzésrendszer, 251
13.4.7. A csoportpilotzár alkalmazása más Jelzésrendszereknél 260
13.5. A jelzésátvitellel szemben támasztott követelmények 260
14. A CCITT 265
14.1. A CCITT "Narancs" kötetek tartalomjegyzéke 266
14.2. A vezetékes híradástechnikai berendezéseket gyártó nagyobb vállalatok
jegyzéke 272
15. CSILLAPÍTÁS ÉS SZINT FOGALMAK 273
15.1. A logaritmikus egységek bevezetése .273
15.2. A különböző alapú logaritmusok és azok egymásba való átszámítása 274
15.3. A bel, a decibel és a neper mint teljesítmény, feszültség, vagy áramviszony logaritmusa 276
15.3.1. Átszámítás a B, dB,N, oktáv és dekád között 277
15.3.2. Azonos ellenálláson fellépő teljesítmények, feszültségek, áramok logaritmikus viszonya 278
15.3.3. Különböző ellenállásokon fellépő teljesítmények és feszültségek logaritmikus viszonya 279
15.4. Csillapítás fogalmak 280
15.4.1. Az üzemi és a hullámcsillapítás 280
15.4.2. A beiktatási csillapítás 281
15.4.3. A maradék csillapítás 282
15.4.4. A komplex átviteli mérték 282
15.4.5. Az ütközési csillapítás, a reflexiós csillapítás és az illesztés 283
15.5. Szint fogalmak, 287
15.5.1. Az abszolút teljesítmény szint [dBm,Nm] 287
15.5.12. A relatív teljesítmény szint [dBr,Nr] 288
15.5.3. A relatív null szintre vonatkoztatott szintek 289
15.5.4. Az abszolút feszültségszint [dBu,Nu,] 289


II. kötet


1. TÁVVEZETÉKEK 2
1.1. A végtelen hosszú homogén vezeték 3
1.1.1. A fázissebesség 4
1.1.2. A hullámimpedancia 4
1.2. A távvezeték egyenletek 5
1.2.1. A feszültség és árameloszlás a vezeték mentén 6
1.3. A bemenő impedanciára vonatkozó tételek 9
1.3.1. A bemenő impedancia általános formái 10
1.3.2. Az üresjárási és rövidzárási impedanciák 10
1.3.3. A Z(?), függvények tulajdonságai 11
1.3.4. A bemenő reflexiós tényező 12
1.3.5. A bemenő impedancia explicit kifejezése 13
1.3.6. Az impedancia transzformáció 15
1.4. A feszültségeloszlás időfüggvénye a vezeték mentén ohmos lezárás esetén 16
1.4.1. A feszültségeloszlás időfüggvénye a vezeték mentén tetszőleges lezárás esetén 22
1.4.2. Hibahelybehatárolás impedanciaméréssel 23
1.5. Az üzemi csillapítás 24
1.6. Az illesztetlenség káros hatásai 27
1.7. Vezetékek helyettesítése koncentrált elemekkel 30
1.8. A vezetékek paraméterrendszere és a köztük lévő összefüggések 32
1.8.1. P-t meghatározása R,L,G,C-ből 34
1.9. A vezetéktípusok és azok elsődleges paraméterei 36
1.9.1. A vezetékek R^ egyenáramú ellenállása 36
1.9.2. Az R frekvenciafüggő ohmos ellenállás 37
1.9.3. Vezetékek induktivitása, kapacitása és hullámellenállása 38
1.9.4. Az átvezetés, a és G 39
1.9.5. Összefüggés L és C között 39
1.10. A vezetékek csillapítása és optimális méretei 41
1.10.1. Szimmetrikus vezetékek csillapítsa és optimális
1.10,2. Koaxiális kábelek csillapítása és optimális mérete 42
1.11. A földkapacitás hatása a vezetékekre 45
1.12. A csoportsebesség és csoportfutási idő 47
1.12.1. A terjedési idő és a csoportfutási sebesség lineáris fázismenet esetén 48
1.12.2. Modulált jel átvitele 50
1.12.3. A nemlineáris fázismenet és a görbe 52
1.12.4. A jelátviteli sebesség frekvenciafüggő csillapítás esetén 53
1.12.5. A hullámfrontsebesség 55
1.13. A pupinozás 56
1.13.1. Pupinozott kábelek hullámimpedanciája, határfrekvenciája és csillapítása 59
1.13.2. Pupinkábelek fázisforgatása, fázis és csoportsebessége 61
1.14. Vezetékek konstrukciója 62
1.14.1. Légvezetékek konstrukciója 62
1.14.2. Szimmetrikus kábelek konstrukciója 63
1.14.3. Koaxiális kábelek konstrukciója 66
2. ÁTHALLÁSOK 68
2.1. A közel és távolvégi áthallás. Az áthallási csillapítás és védettség 68
2.2. Koncentrált elemek okozta áthallás 70
2.2.1. A paralel csatolás esete 70
2.2.2. A soros csatolás esete 73
2.3. Az elosztott paraméter jellegű áthallás 74
2.3.1. Elemi d hossz csatolása 75
2.3.2. A kapacitív és a mágneses csatolás 76
2.3.3. A közel végi áthallás hosszai vezetékek között 79
2.3.4. A távolvégi áthallás hosszú vezetékek között 81
2.3.5. A keresztezés elve 82
2.3.6. Áthallások statisztikus összegezése 85
2.4. Másodlagos áthallások 89
2.5. Áthallások légvezetékek között 89
2.5.1. Légvezetékek keresztezése 90
2.5.2. Légvezetékek áthallását befolyásoló egyéb tényezők 94
2.6. Áthallások szimmetrikus kábeleken 94
2.6.1. Áthallások rövid hangfrekvenciás kábeleken 94
2.6.2. Áthallások hosszú kábeleken 95
2.6.3. Áthallások a törzs és fantom áramkör között 95
2.6.4. Az áthallások csökkentése szimmetrikus kábeleknél 97
2.7. Áthallások koaxiális kábeleken 103
2.8. Áthallások a berendezéseken belül 104
2.8.1. A szimmetria és a hosszanti áramok 105
2.8.2. A nemlineáris áthallások 108
2.9. Az áthallási csillapításra vonatkozó követelmények 109
3. HIBRID ÁRAMKÖRÖK. EGYESÍTŐ ÉS SZÉTVÁLASZTÓ ÁRAMKÖRÖK 110
3.1. Az ideális, illesztett és kiegyenlített hibrid 110
3.2. A hibrid csillapítása 112
3.3. Az zárócsillapítás kiegyenlítetlen hibrid esetén 113
3.4. A tetszőleges impedanciákkal lezárt hibrid 116
3.5. Az induktív hibrid 117
3.6. A hibridek típusai 120
3.7. Ellenálláshibridek 121
3.7.1. A Wheatstone híd mint hibrid 122|
3.7.2. A kétszeresen kiegyensúlyozott ellenálláshibrid 123
3.8. Jelek egyesítése és szétválasztása hibridekkel 124
3.9. A többszörös hibrid 126
3.10. Jelek egyesítése és szétválasztása elektronikus líton 126
4. MODULÁTOROK 134
4.1. Amplitúdómodulátor típusok 134
4.2. A Jel alakja a modulátor kimenetén és a demoduláció 139
4.3. A vezetékes hiradástechnikában használatos modulátorok 142
4.3.1. A kapcsolóüzemű diódás modulátorok 142
4.3.2. A diód-In modulátorok csillapítása 144
4.3.3. A karcolóüzemű diódás modulátorok szelektívei között 146
4.3.4. A tranzisztoros modulátorok 148
4.4. A fázistolós vagy quadratura modulátor 152
4.5. A frekvenciaáttevés 154
4.5.1. A többszörös frekvenciaáttevés 155
4.6. A modultorokkal szemben támasztott követelmények 156
AMPLITÚDÓKIEGYENLÍTŐK 158
5.1. Az áthidalt T kiegyenlítő 158
5.1.1. Az áthidaló Z impedancia paralelkötött 159
5.1.2. A kiegyenlítő fázisforgatása 162
p.1.3. A kiegyenlítő bemenő impedanciája 162
5.1.4. Sorbakötött kiegyenlítő és csillapítótag összevonása I64
5.1.5. Az ellenkiegyenlítő 165
5.2. Áthidalt T kiegyenlítő tervezése 166
5.2.1. Számító-mérő eljárás 16?
5.2.2. Kiegyenlítők számítása táblázat segítségével 168
5.3. Kétpólusú kiegyenlítők 175
5.4. Bode kiegyenlítők 180
5.4.1. Bode kiegyenlítők csillapítása 182
5.4.2. Bode kiegyenlítők tervezése I86
5.4.3. Az NI négypólusú egyetlen áthidalt T tag 186
5.4.4. Az NI négypólusú mindent áteresztő 188
5.5. Az Oswald kiegyenlítő 190
6. VISSZACSATOLT ERŐSÍTŐK 194
6.1. A visszacsatolt erősítők számításának a módszerei 195
6.2. Az erősítő mint vezérelt generátor 197
6.3. Az elektroncső és a tranzisztor helyettesítő képe 198
6.4. Általános lineáris hálózatokra vonatkozó tételek 201
6.4.1. A bemenő impdancia Bode féle értelmezése 201
6.4.2. A bemenő impdancia egy aktív elem bemenetére vonatkoztatva 204
6.4.3. Transzfer függvények 207
6.4.4. A transzfer függvények az aktív elemben 209
6.4.5. A transzfer függvények ábrázolása 210
6.5. A pozitív és a negatív visszacsatolás 211
0.6. A visszacsatolás típusai 213
6.7. Példák visszacsatolt erősítőkre 218
6.7.1. Áramvisszacsatolás /soros visszacsatolás/ az erősítő kimenetéről 218
6.7.2. Feszültségvisszacsatolás /paralel visszacsatolás/ az erősítő kimenetéről 224
6.7.3. Híd visszacsatolás az erősítő kimenetéről 228
6.7.3.1. A kiegyenlített híd visszacsatolt erősítő 232
6.7.3.2. A kimeneti híd különböző megvalósításai 232
6.7.3.3. A híd kialakítása az erősítő bemenetén 234
6.7.3.4. Hídvisszacsatolt erősítők erősítésének a szárítása 235
6.8. Negatív impedanciájú erősítők 242
6.8.1. A negatív impedancia fogalma 242
6.8.2. A negatív impedancia megvalósítása 244
6.8.3. Erősítés negatív impedaticiájú kétpólussal 248
6.8.4. Erősítés negatív impedanciájú négypólussal 249
6.8.5. Megvalósított negatív impedanciájú erősítők 251
6.9. Az erősítőkkel szemben támasztott követelmények 253
7. NEMLINEÁRIS TORZÍTÁSOK 255
7.1. Egyértékű nemlineáris karakterisztikák 255
7.2. A torzítás meghatározása geometriai szerkesztéssel ... 259
7.3. Nemlineáris karalcterisztikák felbontása Csebicsev polyon órákra 261
7.4. Kétértékű nemlineáris karalcterisztikák 264
7.5. Nemlineáris karakterisztikák linearizálása 268
7.5.1. Negatív visszacsatolt erősítők torzítása 210
7.5.2. A linearizált karakterisztika geometriai szerkesztése. A túlvezérlés 272
7.6. Torzítások kompenzálása 274
7.7. Kvázilineáris áramkörök 276
7.8. Az intermoduláció 277
7.8.1. Intermoduláció kettőnél több szinuszjel esetén 279
8. A TERMIKUS ZAJOK 281
8.1. Az amplitúdó el oszlás 281
8.1.1. Az ekvivalens amplitúdó eloszlású jel 282
8.1.2. Az amplitúdó el oszlás sűrűségi függvénye 283
8.2. A jel frekvenciaspektruma 286
8.3. Az ellenállás zaj 286
8.4. Négypólusok és erősítők zaja 208
8.5. Erősítők zajtényezője 292
8.6. Erősítők jel/zaj viszonya 292
8.7. A jel/zaj viszony kifejezése dBm0, dBmOp, pW0 és pV/0p-vel 295
8.6. A termikus zajok összegezése 290
8.9. A rendszerértök 299
8.10. A pszofométer görbe 300
9. A TERHELÉSBŐL EREDŐ ZAJOK 302
9.1. A terhelés jellege 303
9.1.1. Az ekvivalens eloszlású sokcsatornás jel 304
9.1.2. A forgalmas időszak/óra/ és az aktivitási tényező definíciója 304
9.1.3. A beszédterhelés teljesítménye 306
9.1.4. A sokcsatornás egyenértékű terhelő teljesítmény 307
9.1.5. A túlvezérlési határ 308
9.1.6. A terhelt zaj mérése 311
9.2. Az intermodulációs zajok számítása 311
9.2.1. Az intermodulációs termékek eloszlása 313
9.2.2. A másodrendű termékek eloszlása 314
9.2.3. A harmadrendű termékek eloszlása 317
9.3. Sorbakötött erősítők terhelt zaja 319
9.4. K2Q és k2Q meghatározása 321
9.5. Számpélda 322
9.6. Az egy csatornára eső terhelt zaj és a jel/zaj viszony 325
9.7. A visszacsatolás és a prem fázis zajcsökkentő hatása 328
9.8. A lineáris prem fázis 330
9.9. A V görbék 332
9.10. A beszédcsatornára vonatkozó CCITT előírások 334
10.1. A kompandor áramkör alapegyenletei 339
10.2. A kompandor felépítése 340
10.3. Kompandorok dinamikus tulajdonságai 343
FÜGGELÉK
11.1. A másodrendű intermoduláció termékek eloszlása 346
11.2. A harmadrendű különbségi termékek eloszlása 347
11.3. A harmadrendű Összeg termékek eloszlása 349
11.4. számítása lineáris premfázis esetén 350
A másodrendű termékek számítása 351
11.4.2. A harmadrendű termékek számítása 351
11.5. A jel/zaj számítása 353
11.6. Számpélda 356
12. IDEÁLIS TRATISZFORMÁTORT TARTALMAZÓ ÁRAMKÖRÖK
egyszerűsített SZÁMÍTÁSA 359
13. KRISTÁLY ÉS MECHANIKUS SZŰRŐK ÉS REZONÁTOROK 361
13.1. A mechanikus rezonátorok jósága 362
13.2. A piezoelektromosság és a magnetostrikció 363
13.2.1. A piezoelektromos hatás 364
13.2.2. A magnetostrikció 365
13.3. Piezoelektromos és magnetostrikciós rezonátorok 365
13.3.1. Piezoelektromos rezonátorok 365
13.3.2. Piezoelektromos rezonátorok helyettesítő képe 367
13.3.3. A kristály paramétereinek változtatása soros vagy
paralel kötött reaktanciával 370
13.3.4. Kristályok hőfokfüggése és öregedése 371
13.3.5. Magnetostrikciós rezonátorok 372
13.4. A kristályszűrők 373
13.5. A mechanikus szurok 377
13.5.1. Az elektromechanikus átalakítók 378
13.5.2. A mechanikus rezonátorok típusai 378
13.5.3. Megvalósított mechanikus szűrőtípusok 380
13.6. Egyéb korszerű szűrőtípusok 388
13.6.1. Keramikus szűrők 388
13.6.2. Mechanikus kristályszűrők 389
13.6.3. Monolitilus szűrők 389
13.6.4. Polilitikus szűrők 390
Irodalomjegyzék 392

Témakörök