Attila Jozsef

Előszó

Jean Rousselot (1913-2004) az ember tragédiája legújabb francia fordításának kiváló szerzője, a mai francia irodalom sokoldalú alakja volt. S munkásságának egyik lapja szorosan érintkezik a magyar irodalommal. Önálló válogatást adott ki József Attila verseiből, terjedelmes tanulmány kíséretében; ő fordította Illyés Petőfi-jét, egy sereg versét és Kegyenc című drámáját is; mint ahogy neki köszönhető az immár híressé vált Seuil-féle magyar antológia néhány legszebb fordítása is: klasszikusoké és moderneké egyaránt. Eredeti munkássága a háborús években csoportba verődött, úgynevezett rochefort-i iskola tagjai közé sorolja, a fiatalon elhunyt René-Guy-Cadou, és Bérimont, Chaulot, Manoll, Béalu társaságába, akik az érzelmek lázadását fordították szembe a szürrealizmussal, s a humánust — az érzelmek megtagadása után újból az emberi érzelmek teljében vélték feltalálni. Rousselot költészete az emberi együttérzés költészete, változatos, mindig kissé lazán kezelt formákban. Költőtársai közül munkásságának sokrétűségével tűnik ki. Költészetével egyenrangú fontosságú kritikai, irodalomtörténeti munkássága, elsősorban a sok kiadást megért Új francia költők panorámája című, kommentárokkal kísért antológiája, valamint Max Jacobról, Miloszról, Reverdyről szóló monográfiái. Elbeszélései, regényei és regényes életrajzai (köztük a Lisztről szóló) mellett végül eredeti és mások művéből adaptált rádiójátékok egészítik ki gazdag életművét.
Vissza