Attila I-II.

Tartalom

I. KÖTET.
A forditó előszava.
Az első kiadás előbeszéde VII
A második kiadás előbeszéde XIV
I. FEJEZET.
A húnok eredete. - Ábrázatuk. - A húnok keleti Európát dúlják. -
Hermanarikh góth birodalmának bukása; a visigóthok futása a Duna felé.-
E nép politikai meghasonlása és vallásos viszálkodásai. - Ulfilas követsége Valens császárhoz. - A császár a visigóthoknak lakást enged Moesiában, azzal a föltétellel, hogy arianusokká legyenek. - A visigóthok átkelnek a Dunán. - A római tisztviselők gyűlöletes eljárása. - A visigóthok nyomora, fegyverre kelése. - Az adrianopolisi csata; a rómaiak megveretése s Valens halála. - Theodosius bölcs politikája a visigóthok
irányában. - Rufinus őket moesiai telepeikből kivonja s nyugotra zúdítja 1-34
II. FEJEZET.
A húnok megérkezése a Dunához. - A Duna völgyével szomszéd barbár
népek költözködése; egy részök Olaszországra tör, más részök Franczia és Spanyolországot dúlja. - A húnok előnyomulása a Föl-Duna felé. - Érintkezésök a burgundokkal a Harz-hegységben; ezek hogy jobban ellenök
állhassanak, keresztyénekké lesznek. - Rof, a húnok fejedelmi törzsének
feje, a birodalom segítője lesz; összeköttetése Aetiussal. - Attila és Buda,
a húnok uj királyai; a margusi egyesség. - Attila képe. - Attila valamennyi hún főnököt tekintélye alá vet. - Az akatzirok ellen táborozik;
e nép királyává teszi idősb fiát Ellákhot. - Attila megöli testvérét Budát.
- Mars kardjának fölfedeztetése egy vérző ünő által. - Attila birodalma.
- A húnok és rómaiak meghasonlása a margusi püspök miatt. - Attila
háborúi Pannoniában, Moesiában és Thraciában. - II. Theodosius császár
tőle békét vásárol 35-55
III. FEJEZET.
Attila követsége Theodosiushoz. - Edek és Orestes. - Chrysaphius herélt
Edeket megvesztegeti, hogy Attilát ölje meg. - Theodosius követsége
Attilához: Maximinus, Priscus, Vigil. - A hún és római követek együtt indulnak Hunniába. - Thracia és Moesia siralmas állapotja. - A sardicai pihenés; a Maximinus által adott ebéd; a rómaiak és húnok közötti szóvita;
Orestes fenyegetőzései. - Naissus romjai. - Attila nagy vadászatra készül
Pannoniában; a követségek átkelése a Dunán. - A két követség elválik
egymástól. - Attila tábora. - A hún tisztek látogatása Maximinusnál. -
Attila kihallgatása; udvarának rajza; Attila haragja Vigil tolmács ellen. -
Attila Vigilt visszaküldi Konstantinápolyba. - Megtiltja, hogy a rómaiak
semmit Hunniában ne vásároljanak. - Maximinus és Priscus követik Attila
táborát. - Attila nejül veszi Eskám leányát. - A rómaiak utazása a Tisza
mocsárain keresztül; egy vihar ott éri őket. - Buda egyik neje ad nekik
szállást. - Találkozásuk a nyugoti császár által Attilához küldött követséggel.
- E követség czélja; a sirmiumi edény. - A két követség Attila lakába
érkezik 56-82
IV. FEJEZET.
Attila és Réka palotája. - Onegesius fürdője. - Attila bevonulása székvárosába. - Onegesius Attila első ministere. - Priscus beszélgetése egy
göröggel, ki húuná lett; a barbár és polgárisúlt élet összehasonlítása. -
Onegesius és Maximinus. - Tisztelgés Réka királynénál. - Attila birói széket ül. - A rómaiak beszélgetése Attila hatalmáról és terveiről. - Attila
a római követségeket ebédre hívja. - A lakoma leírása; ünnepélyes szertartás; nemzeti énekek. - Attila fiai. - Zerkón törpe megjelenése. -
Ebéd Réka királynénál. - Attila Maximimust elbocsátja. - A hún urak
roszlelkűsége; Attila kegyetlenkedése. - Vigil fiával együtt visszatér. -
Vigilt Attila elébe viszik s czinkosságát rá bizonyítják. - Bűnét bevallja,
hogy fiát megmentse. - Attila Orestest Konstántinápolyba küldi, nyakába
akasztva a Vigil által hozott pénzes zacskót. - Attila Chrysaphius fejét
követeli. - A keleti és nyugoti császárt fenyegető izenete . . . . 83-110
V. FEJEZET.
Attila a nyugoti birodalomra veti szemeit. - A háborút megelőző jelek. -
Servatius tongresi püspök Sz. Péter és Sz Pál apostolok sírjainál kérdez
tanácsot. - A pórlázadások által sanyargatott Gallia helyzete. - A lázadók egyik feje behívja a hunokat. - Attila követeli jegyesét Honoriát a
nyugoti birodalom felével. - Szövetkezik Genzerikkel, a vandálok királyával, a rómaiak és a galliai ostrogóthok ellen. - A rajnántuli frankok egyik fejedelme segélyt kér tőle. - Attila a rómaiaknak azt izeni, hogy
megszabadítja őket a visigóthoktól, s a visigótoknak, hogy a római jármot
nyakukból kiveti. - III. Valentinianus levele Theodorikhoz; a visigóthok
otthonn maradnak. - Attila hadseregének előszámlálása. - A Rajna felé
vonulása. - A Neckar mellékén lakó frankok és a thüringiek hozzá csatlakoznak. - A Rajnán két ponton átkel. -- Barátságos nyilatkozatai Gallia irányában. - A rajnáninneni burgundok megveretése. - A római őrhadak
s a parti és sali frankok a Loire-tól délre visszavonulnak. - Galliát a
húnok földúlják; a két Germaniát és Belgium Secundumot rabolják. - Trier
Metz és Reims pusztulása; Nicasius püspök és húga Entrópia halála. -
A püspökök szerepe Attila berohanásakor. - Paris lakói futni akarnak;
Genovéva visszatartja őket. - Genovéva családja, gyermeksége, Szent
Germanus auxerrei püspök által táplált hivatása a vallásos életre. - Önsanyargatásai, elragadtatásai. - Az egész világon elterjedt jövendölői hírneve. - A párisiak megvetik tanácsát s meg akarják ölni; a nők bezárkóznak vele Szent István egyháza sekrestyéjébe. - Páris meg van mentve.
- Attila erejét öszpontositja és Orléans alá kanyarodik. - Sangibán az
alánok királya megígéri, hogy a várost kezébe szolgáltatja . . . 111-140
VI. FEJEZET.
Orléans az V. században. - A lakosok a várost védelmi állapotba helyezik.-
Ariánus püspök fölkeresi Arlesben Aetius patríciust. - Aetius megígéri, hogy
segiti Orléanst. - Törekvései a visigóthok maga mellé vételére nézve sikeretlenek maradnak. - A gallok, a szövetséges barbarok és a létek zászlai alá sietnek. - Aetius hadseregének ereje. - Avitus jelleme; a visigóthokkal
való egybeköttetése; befolyása Theodorikhra; Avitus ezt rábírja, hogy induljon. - Orléans lakói a végső szükségben bátorságukat vesztik. - Anianus követsége Attilához. - A húnok bevonulnak Orléansba; Aetius megérkezik; ütközet; a húnok visszavonulnak. - Attila átvonul a Champagne-on. - Lupus troyes-i püspököt Attila elé vezetik. - A frankok és
gepidák vérengző csatája Méry-sur-Seine mellett. - Attila tábora Chálons
közelében. - Attila megkérdezi jósait az ütközet kimenetele felől. - A húnok jövendölése. - A catalaunumi mező; a húnok és rómaiak csatarendje.
- Attila beszéde vitézeihez. - A csata megkezdődik; borzasztó zűrzavar;
Theodorikh a visigóthok királya elesik. - Attila veszt és visszavonúl táborába. - Theodorikh temetése; fia Thorismund lép trónjára. - Thorismund visszaviszi a góthokat Toulouse-ba. - Attila öröme. - Attila a Rajnához visszavonul. - A visigóthok magoknak tulajdonítják a chálonsi győzedelmet.- A ravennai udvar igazságtalansága Aetius patrícius irányában 141-170
VII. FEJEZET.
Attila uj hadsereget gyűjt, hogy Italiára törjön. - Az Aetius elleni irigység; azzal vádolják hogy a birodalmat elárulta. .- Aetius a császárt ki akarja vinni Galliába; e tervéről lemond. - Táborozási terve; a római
hadsereget a Póvonalán innen öszpontositja. - A húnok átkelnek a Juli
Alpokon. - Aquiléja ostroma. - E város ereje, kereskedelmi és tengerészeti fontossága. - Attila haszontalan erőlködik a várost kézre keritni. - A gólyák megjövendölik egy torony ledőlését. - A város Attila hatalmába
jut. - Egy fiatal nő hősiessége. - Az aquiléjai ostromra vonatkozó hagyományok. - Aquiléja lakosai Gradoba vonulnak. - Velencze alapítása.
- Cassiodorus levele a lagúnák tribunusaihoz. - Venetiát és Liguriát a
hunok földúlják. - Attila Milanóban. - Attila Rómát szándékozik megtámadni; a húnok babonás félelme. - Róma Attila elébe Leo pápát küldi.
- Leo pápa jelleme és érdeme. - Találkozása a hún királylyal; ez bele
egyezik a békébe. - Attila még egyszer követeli Honoriát, a császárleányt.
- A hűn sereg visszavonulása Noricumon át. - Egy druida Attilát a Lech
révénél föl tartóztatja. - Attila a keleti birodalmat fenyegeti. - Jornandes
tévedése Attilának második galliai hadjárata iránt 171-193
VIII. FEJEZET.
Nagy ünnepélyi készületek a hunoknál; Attila nejül veszi Ildikót. - Lakodalmi vendégség; Attilát halva találják ágyában. - A hunok dühös fájdalma. - Külömböző hírek Attila halála felöl. - A hűn főnökök úgy
nyilatkoznak, hogy Attila álmában megeredt orra vérétől fuladt meg. -
Attila temetése. - A húnok halotti éneke. - A tor megülése. - Attila
koporsói és sirja. - A halálát jósló jelek. - Fiai közt viszály támad. -
Vonakodnak elismerni királynak bátyjokat Ellákhot. - Ardarik a gepidák
királya föllázad. - Háború Attila kapitányai és fiai közt. - Attila birodalma fölbomlik.- A gepidák elfoglalják Hunniát, az ostrogóthok Pannoniát. - A rúgok és scyrok Róma szolgálatába állanak. - A nyugoti birodalom erkölcsi fölbomlása. - Aetius dölyfe. - Fiával Gaudentiussal a
császár leányát akarja elvétetni.-III. Valentinianus hitetlensége; saját kezével öli meg a patríciust. - Attila kapitányainak szerepe a nyugoti birodalomban 194-205
FÜGGELÉK . . . . 206-214
II. KÖTET. I. RESZ.
I. FEJEZET.
Attila fiai: viszályuk a hún birodalom romlása. - A germán vazallok föllázadnak. - A netádi csata. - A gepidák elfoglalják Hunniát. - A Duna
folyásának leírása. - Pannónia és Moesia régi népségei. - Az oláhok vagy
rumánok. - Pannónia és Moesia virágzó állapotja a római császárság alatt,
- Az e tartományokban született császárok és tábornokok. - A Duna vidékének katonai állapotja. - A germánok szétoszlása a netádi győzedelem
után. - A húnok elsánczolják magokat Hunnivárban. - Megkísértik ismét jármok alá vetni az ostrogóthokat, de vereséget szenvednek. - Attila
fiainak jelleme: Denghizikh, Hernákh, Emnedzár, Uzindur, Gheism.
A húnok ujabb támadása az ostrogóthok ellen. - Attila fiainak szétválása;
Denghizikh Hunnivárban marad. -- Hernákh és az alán király Kandax
Kis-Scythiában, Emnedzár és Uzindur a folyó melléki Dáciában telepednek
meg. - Sarmaták, cemandrok és satagarok Moesiában és Pannóniában.
A keleti birodalom politikája Attila fiai irányában 1-16
II. FEJEZET.
Attila fiai újra megtámadják az ostrogóthokat s vereséget vallanak. - A római
birodalomra ütnek. - Hormidák táborozása Moesiában. - Sardica megszállása,
- A római lovassági tábornok árulása. - Hormidák visszavonulása. - Sidonius Apollinaris rajza a liánokról. - Attila fiai Leó császártól kereskedelmi jogot kérnek Moesiában. - A császár ezt megtagadja. - Attila fiai megboszankódnak; közösen tanácsot tartanak; Denghizikh háborút sürget, Hernákh
a békét pártolja. - Denghizikh beüt a római területre. - Góth önkénytesek csatlakoznak hozzá. - A haemusi táborozás. - A hún hadsereg egy hegyszorosba szorítva eleséget kér a rómaiaktól. - A hún Khelkhál beszéde a húnok góth segédhadaihoz. - A húnok és góthok egymással megütköznek. - Denghizikh uj hadjárata Moesiában; fogságba jut és megölik;
fejét a konstántinápolyi circusban kitűzik. - A szövetséges húnok római
szokásokhoz alkalmazkodnak. - A fossaticius és sacro-monticius törzsek.
- A húnok közzül került római tábornokok. - Mivé lesznek Attila utódai.
- Mundo, Gheism fia, kalandjai. - Elszökik a gepidák területéről és rablóvá lesz. - A tolvaj scamarok királyukká választják. - Hertában ostrom
alá veszik; az ostrogóthok megszabadítják. - Theodorikh vazalljává lesz.
- Meghódol Justinianusnak. - Konstántinápolyban a circusi lázadás alkalmával Justinianusnak jó szolgálatot tesz. - A császár Illyria parancsnokává nevezi ki. - Salonai hős tettei; fiát Mauriciust elveszti. - Kétségbeesett vége. - A rómaiak szójátéka halálára . 27-52
III. FEJEZET.
Denghizikh halálának következése; királyságának fölbomlása; új hordák
alakulása a Volga és Don mellett. - Utigur és kutrigur húnok. - A szlávok legelső föltünése; antok, vendek, szlovénok. - A szlávok faji jellege
és erkölcsei. - A bolgárok eredete; e nép képe, vallása, erkölcsei. -
A hún-vend-bolgár szövetség. - A szövetségesek megtámadják a római
birodalmat. - A zurtai csata; a rómaiak vereségöket a bolgárok büvölőinek tulajdonítják. - A gepidák eladják a szlávoknak a Duna révét.
A húnok, bolgárok és szlávok új hadjáratai; e barbárság mindegyikének
jelleme. - A római birodalom állapotja a Vl-dik század első éveiben; a
nestorianismus és eutycheismus megoszlatja a keleti egyházat. - A byzanti
császárok theologusokká lesznek; Zénó egyesítési parancsa. - Anastasius
Silentiarius császár; theologiai hajlama; csak azután koronázzák meg, miután a chalcedoni zsinat hitalakját aláirta. - Anastasius jó tulajdonai és
hibái. - Újra életbe lépteti Zénó egyesítési parancsát; gnosticus tévelygései; az orthodoxusokat elnyomja. - Lázadás Kontántinápolyban; vallásos háború a birodalom éjszaki részében. - Vitalianus. - A senatus Anastasius nevében megalkuszik; a béke föltételei. - Anastasius a hosszú falat
épiti, hogy Konstántinápolyt biztosítsa. - A húnok ujabb pusztításai. -
Anastasius halála. - Justinus a Dunát védelmi állapotba helyezi. - Kormánya alatt a birodalom nyugalomban van; társúl veszi maga mellé testvére fiát Justinianust 54-85
IV. FEJEZET.
Justinianus császár. - Ellenkező ítéletek e fejedelemről. - Eredete, neve,
családja. - Justinianus neveltetése, általános lángesze, szenvedélyei. -
Theodora tánczosnét veszi nőül. - Uralkodásának eleje. - Megkísérti a
vandalokat kiverni Afrikából. - A szlávok és húnok újra megjelennek a
Dunánál; Germanus megveri őket. - A szlovénok veresége, Khilbudius
halála. - A bolgárok a rómaiakat megverik; Constantiust, Akuinot és Godilast hurokra kerítik. - A hún-vend-bolgár hadsereg irtóztató dúlása egész
Illyriában. - Justinianus újra hozzá fog a Justinus által megkezdett védmunkákhoz; pazar építkezései Moesiában és Thraciában. - A gepidák
alattomos ellenségeskedései a birodalom ellen, Sirmiumot megrohanják. -
Justinianus a longobárdokat Pannoniába hivja s a gepidák ellenébe állítja.
E két nép ellenségeskedése. - Egymást bizonyos napra viadalra kihívják.
- Mindketten a császár segítségét sürgetik. - Justinianus követeiket kihallgatja. - A longobárdok beszéde. - A gepidák beszéde. - Justinianus
a longobárdok részére határozza el magát. - A tetraxit góthok esete. -
Követeik a császártól püspököt kérnek. - E nép eredete és erkölcsei. -
Követeik fölleplezései a kutrigúr és utigúr hunokat illetőleg; Justinianus
követi tanácsaikat. - Követséget küld Sandilkh utigúr királyhoz. - Sandilkh megígéri, hogy megtámadja a kutrigurokat, valahányszor azok az utigúrokat megtámadandják. - A gepidák és longobárdok megjelennek,
hogy eligazítsák viszályukat; páni félelem lepi meg őket; seregeik a csata
helyéről elfutnak 86-113
V. FEJEZET.
A fegyverszünet megszegése a gepidák és longobárdok közt. - Kinialkh
egy kutrigur hún sereget vezet a gepidákhoz; ezek azzal szabadulnak tőlök, hogy őket Moesiára fordítják. - Justinianus levele Sandilkhoz. -
Az utigur húnok a tetraxit góthok által támogatva megtámadják a kutrigurokat. - Rettentő mészárlás; a római foglyok széttépik lánczaikat s
Moesiába menekülnek. - Kinialkh országa védelmére siet. - Kétezer
kutrigur földet kap Thraciában. - Sandilkh levele Justinianushoz. - A
gepidák és longobárdok párbajának vége; a győztes longobárdok Justinianust azzal vádolják, hogy irányokban hitét megszegte. - Justinianus öregsége; kormánya hanyatlása. - A római hadsereg bomladozása; a tisztviselőség romlottsága. - Dögvész és földrengés pusztítják a birodalmat. -
A kutrigúr húnok, szlávok és bolgárok uj háborúja Zabergán vezérlete
alatt. - Három hadsereg pusztítja Thessaliát, a thraciai Chersonesust és
Konstántinápoly területét. - A rómaiak rémülése; a palotai katonaság
gyengesége. - Az öreg Belisarius védi Konstántinápolyt egy maroknyi
csapattal. - Bölcs hadműködése az ellenséggel szemben. - Zabergánnak
vetett csele; a húnok rendetlenül megszaladnak. - A győztes Belisariust
Justinianus a parancsnokságból leteszi. - A két másik hún sereg is pórúl
jár. - A thraciai Chersonesus szép védelme Germanus által; a hajóhadi
ütközet; ezen tábornok halála. - Zabergán visszavonúl a Dunán. -
A harcz kutrigúr és utigur húnok közt újra kezdődik; az avarok jövetele,
kik meghódítván kibékéltetik őket
VI. FEJEZET.
Attila utódai. A várkhúnok kalandjai, kik az avarok alattvalói. - A türkök fogságba hurczolják őket. - Megszöknek. - Fölveszik az avarok nevét. - Követségök Justinianushoz, ki őket zsoldjába fogadja. - Meghódítják az utigurokat és kutrigurokat a rómaiak nevében. - A Duna partjára érkeznek s földet kérnek Moesiában. - A turkok nagy kánja mint
szökevény rabszolgáit visszaköveteli őket; csalásuk világosságra jön. -
Követeiket Justinianus kijátsza. - Az avarok a szlávokra vetik magokat,
kiket a thüringeni erdőig meghódoltatnak. - A frankokkal találkoznak s
vereséget vallanak. - Visszatérnek az Al-Duna mellé. - Justinianus halála. - II-dik Justinus jelleme. - Az avar khán Baján jelleme. - Justinus kihallgatja s dölyfösen visszautasítja az avar követeket. - Uj viszálkodások a longobárdok és gepidák közt. - Alboin, Narses által Italiába
hivatva, előbb meg akarja semmisitni a gepidák nemzetét. - Szövetkezik
Bajánnal. - Az avarok által meghódított Gepidia visszakapja a Hunnia nevet. - Baján a rómaiaktól Sirmium birtokát követeli; Bonus vezér szilárdsága. - Ezen vezér és Baján találkozása. - A rómaiak szerencsétlensége
Pannoniában. - Justinus megőrül és meghal. - Turxanth fenyegetése
Valentinus követhez a várkhúnok miatt. - Baján hajóhadat szerez magának. - Hajóhidat ver Sirmium előtt. - A singidunumi római kormányzó ellenszegülése. - Baján megesküszik először a maga istenei, azután a keresztyének istene nevére, hogy nem akarja a várost elfoglalni. - Avar követség Konstántinápolyban. - Szolákh illetlen beszéde. - Baján által
fölszólítva százezer szláv ront Moesiára és Thraciára. - Tiberius Sirmiumot az avaroknak engedi 146-193
II. RÉSZ.
I. FEJEZET.
A második hún birodalom; az avarok birodalma a Duna mellett. - E nép
erkölcsei, politikai szervezete. - Baján kedve a fényűzéshez. - Az austrasiai frankokat az avarok megigézik s legyőzik. - Baján nejei kérelmére Augusta városát megkíméli. - Commentiolus követ oktalan szónoklata;
Baján őt vasra vereti. - A szlovénok a hosszú falig berontanak. -- Bokolabras bűnös viszonya a khán egyik nejével; római területre szökik; fölfedezéseket tesz Mauritius császárnak. - Baján a Duna jobb partját és a
Haemus völgyeit dúlja. - Mutatvány a VI-ik századi pannóniai nyelvből.
- Baján ingadozása a driziperai fal előtt. - Mauritius csele által kijátszatva békét köt. - A rómaiak hadjárata a szlávok ellen; Baján ennek ellene akar szegülni; Kokh követ beszéde. - Ardagast szláv királyt Priscus meglepi. - Egy gepida szökevény története. - Musok királyt népével
együtt lemészárolják. - Haján és Priscus barátsága. - Theodorus orvos
tanácsa a khánnak. - Baján kinyilatkoztatja, hogy a Duna bal partja az
ő tartománya. - Uj háború; Baján kegyetlensége; Szent Alexander csont-
jainak megszentségtelenitése Drizipérában. - A dögvész kiüt seregében;
hét fia vesz el benne. - Bajánt a Dunától éjszakra több ízben megverik;
négy másik fia vesz egy mocsárba. - A rómaiak a Tiszán túl nyomulnak;
egy gepida város legyilkolása. - Baján és Mauritius császár halála 197-233
II. FEJEZET.
Heraklius a római trónra jut. - A birodalom kimerültsége Phocas alatt; a
hadsereg megromlottsága; polgári háború. - Phocas a zsidókat mind
meg akarja kereszteltetni; ezek a perzsákat hívják segítségül. - Heraklius kísérlete, hogy a békét Khosroessel helyre állítsa; a perzsa király fönhéjázása; Galiléa megtámadása. - A zsidók megveszik a keresztyén foglyokat, hogy leöldököljék. - Jerusálemet a perzsák beveszik; a szent keresztet elviszik, melyet elébb Arméniába azután Persia közepébe hurczolnak. - A szent láncsát és a szent szivacsot Konstántinápolyba viszik. -
A keresztyének általános gyásza; Heraklius megesküszik, hogy visszaszerzi
a szent keresztet Persiából vagy meghal; a nép és a tanács lelkesültsége. -
A birodalom helyzete az európai oldalon. - Hunnia ügyeinek áttekintése
a 610-dik évig; az avarok Friault dúlják. - Ghisulf herczeg elesik; özvegye Romhilda Forum-Juliit a khánnak átszolgáltatja. - A hún hadsereg a szent mezon megállapodik; Ghisulf fiai megszöknek; a fiatal Grimoald kalandja; a foglyok lekonczolása; Romhilda büntetése. - A khán látszólag
jó indulattal van a birodalom iránt; indítványozza, hogy a császárt Herakléában meglátogatja. - A khán hitszegése; el akarja rabolni a császárt, ki császári palástját a földön hagyva menekül. - A húnok Konstántinápoly falai alá száguldoznak. - A khán mentegetőzése. - Az alkudozások újra kezdődnek; a békét megkötik. - A császár magába vonulva s böjtölve készül a persák elleni hadjáratra; a birodalom kormányát távolléte
idejére szabályozza; nemes magaviselete az avar khán irányában. - A császári hajóhad útnak indul . 234-260
III. FEJEZET.
Heraklius hadjárata Persia ellen; kikötése Kolkhisban. - Atropaténé megrohanása. - Heraklius és hadserege hősiessége. - Sacharbarz egyet ért az avar khánnal, hogy Konstántinápolyt szárazon és vízen szállják meg. -
Athanasius patríciust, kit a khánhoz küldtek, hogy szándékát tapogassa ki,
ez fogságba vetteti. - Heraklius merész terve az ellene alakult szövetkezés kijátszására; a khazarokat akarja magához csatolni. - Találkozása Zihebillel; szövetkezésök; negyvenezer khazar lép Heraklius szolgálatába.
- Konstántinápoly megszállása a persák és avarok által; Sacharbarz elfoglalja a Bosporus keleti partját; az avar elöhad Melanthias alá érkezik.
- A khán Athanasiust Konstántinápolyba küldi, hogy azt birja rá, hogy
adja meg magát. - A khán a város elé érkezik. - Hadai; ostromszerei;
hajóhada. - Konstántinápoly leírása. - A megszállottak derék védelme;
egy matróz által föltalált hadi gép. - Persa követek a khán táborában; ez
értekezni kíván némely római küldöttekkel; ezen értekezlet különösségei.
- Az avar hajóhad át akar kelni a Bosporuson Khelainál; a római gályák
szétverik. - A khán bosszúja; a város éjjeli megtámadása szárazon és vi-
zen; Bonus patrícius bölcs intézkedései. - A rómaiak által megnyert tengeri ütközet. - A khán visszavonulása. - Konstántinápoly menekülését megünnepli. - Heraklius Assyriában. - A ninivei csata. - Khosroes szerencsétlen halála; Siroes lép helyébe; Heraklius tetszése szerint szabja meg
a béke föltételeit. - Diadalmi bevonulása Konstántinápolyba. - Követek
jönek üdvözölni öt a frankok királya Dagobert részéről. - Az islamismus
beütése a birodalom területére Abu-Bekr, Omár és Khaled khalifák hódításai. - Syria elveszese. Heraklius a .szent keresztet Jérusálemböl Konstántinápolyba viszi. 261-292
IV. FEJEZET.
Heraklius politikája az avarokkal szemben; Hunnia belügyei. - A szlávok
lázadása; egy Samo nevű frank kereskedő csatára vezeti őket; a szlávok
királyukká választják. - Heraklius szövetkezik vele. - Samo alattvalói
egy frank kereskedő karavánt megtámadnak. - Dagobert elégtételt követel;
követe Sicharius ostobául viseli magát. - A karinthiai vendek győzedelme
a frankokon Vogastiburgnál. - Az avar khán halála, Kubrát bolgár király
követelése, hogy ő legyen utódjává; az avarok és bolgárok meghasonlása.
- Kubrát szövetkezést sürget a rómaiaknál. - Heraklius szláv gyarmatokat szállít a Dunától délre. - A horvát és szerb királyságok alapítása. - A rómaiakkal szomszéd avarok oda haza túlzó fényűzésbe merülnek. -
Krumn bolgár király tanulságos meséje. - A második hún birodalom hanyatlása; utolsó viszonyai a longobárd királyokkal 293-311
V. FEJEZET.
Az első keresztyén hittéritések Hunniában. - Poitiersi Szent Emmerám;
Szent Rupert. - Laureacum városának és Szent Rupert művének lerombolása. - A húnokat a Comagenus hegy mögé visszaszorítják. - A frank birodalomban forradalom üt ki; uj uralkodó-ház lép a Merovingek helyébe;
a frank föld nagysága Nagy Károly alatt. - A frank birodalmat két ellenség fenyegeti: éjszaki Németországban a szászok, Italiában a görögök; az avarok helyzete ezek közt. - Thassilo bajor herczeg és neje Liutberg
gyülölete Nagy Károly ellen. - A húnok megjelenése a paderborni országgyűlésen. - A frankok megveretése a Suntal hegy mellett; négyezerötszáz szász kivégeeztetése. - Witikind meghódol s megkeresztelkedik. -
Thassilo az avarokkal alkudozik; a wormsi országgyűlésre meghivatva nem
jelenik meg. - Frank hadsereg nyomul Bajorország ellen; Thassilo hűségi
esküjét megújítja s kezeseket ad. - Thassilo szövetsége a hunokkal. -
Emberei elárulván Ingelheimban törvényt tartanak fölötte s halálra ítélik;
Nagy Károly megkegyelmez életének; Thassilo szerzetbe lép. - A hunok
leszállnak Italiába, hogy a görögökhöz csatlakozzanak; a görögök és húnok
vereséget vallanak. - A húnok sereget küldenek Bajorországba s megbuknak. - Nagy Károly hadat izen nekik. - Francziaország érzelme e hirre;
Nagy Károly hadjárati terve és előkészületei; Fastrade királyné Regensburgba kiséri. - A húnok földének erősségei; mik voltak a hringek vagy ringek. - Nagy Károly imákat tartat; levele Fastradehoz. - Megtámadja
a Comagenus hegy melletti sánczot a Duna jobb partján, Theuderikh a
Kamp mellettit a bal parton; a frankok kettős győzedelme. - Nagy Károly
a Rábáig, Thenderikh a Vágig nyomul; a Duna nagy szigetének megszállása. - Az itáliai hadsereg szerencséje Pipin vezérlete alatt; az ifjú király a sirmiumi félszigetbe nyomul; egy belföldi ringet bevesz és kirabol. -
A frankok lovait dögvész lepi meg. - A hadjárat vége . . . . 312-349
VI. FEJEZET.
Nagy Károly politikája Hunnia irányában; a konstántinápolyi udvar megdöbbenése. - Nagy Károly csatornával akarja összekötni a Rajnát a Dunával; hozzá fog e vállalathoz, de nem fejezheti be. - A szászok izgatják az
avarokat hogy fogjanak újra fegyvert; béke- és harczpárt a húnok közt; a
békepárt győz; a khánt és az ujgurt leölik. - A frankok újabb hadjárata
Hunniában; Herik friauli herczeg beveszi és kirabolja Pannónia egyik belsőbb ringjét; a Tisza partján fekvő királyi ring Pipin hatalmába kerül. -
Pipin diadalmi bevonulása Aix-la-Chapellebe. - Nagy Károly az avaroktól
nyert zsákmányt a pápa, más fejedelmek, a galliai egyházak és hivei közt
szétosztja. - Tudun khán és több nemes avar megkeresztelkedik Aix-laChapelleben; az ezen alkalommal adott lakoma; Theodulf püspök verse. - Az aix-i nagy város alapítása; a szomszéd erdőkben való. vadászat; a frank
királyi udvar képe. - Tudun visszatérése országába; a két Pannónia valamint éjszaki Hunnia a Vágig a frank birodalomba kebeleztetik; a többi a frankoknak hódoló királyságot képez. - Franco-Chorion. - A Pannoniába
telepitett bajor és karinthiai gyarmatok. - Lázadás az avarok közt; Tudun
khán megtagadja a keresztyénséget. - A bajor határszél megtámadása;
Gerold gróf elesése. - A frankok uj hadjárata; Tudun halála; Hunnia teljes meghódítása. - A két Pannónia igazgatási szervezete. - A keresztyénekké lett khánok; Ingó gróf eljárása, hogy a hún nemeseket a keresztyénségnek megnyerje. - Egy galliai katona szájaskodása; a hunniai háború
számos következései. - A szlávok és bolgárok megtámadják a húnokat,
kik kérik, hogy országukat oda hagyhassák; Nagy Károly a Dunától délre
telepiti le őket. - A morva-szlávok hatalma. - II. Eugenius pápa levele
a khán hoz és az avar néphez 350-378
BEFEJEZÉS.
A magyarok Európába érkezése.- - Lebediában laknak, honnan őket a besenyők kiverik. - Megoszlanak; egy részök visszatér a Kaukáz aljába, a másik rész a Duna partjára telepszik. - A khazarok khánja Árpádot a dunamelléki magyarok fejedelmévé teszi. - Bölcs Leo császár megvásárolja segitségöket a bolgárok ellen. - A magyarok megverik Simeon királyt és
földúlják Bolgárországot. - Simeon segítségül hivja a besenyőket, kik a
magyarok tanyáira ütnek; Árpád az erdélyi hegyek közzé vonul. - A magyarok újra megerősödnek a khazar földről kiűzött nyolcz törzszsel, melyek közt a magyar törzs szerepel. - A magyar nemzet és nyelv bölcsője.
- A dunai tartományok helyzete az avar birodalom romlása után; Nagy
Károly utódjainak gyengesége; a morvák uralmának előhaladása. - Szvatoplug morva király összevesz urával Arnulf német királylyal; ezen királyok jelleme; Arnulf a Kárpátokat megnyitja a magyarok előtt. - Árpád
hadai berohannak; Szvatoplug bukása és eltűnése. - A magyarok háborúi
Szvatoplug fiaival; a Tisza síkjainak meghódítása; a Morva birodalom végromlása. - Arnulf magát Rómában császárrá koronáztatja; a magyarok megtámadják Bavariát és Italiát. - Ezen nép vadsága; az olaszok rémülete; átkozó szidalmak Arnulf ellen. - A magyar nemzet előhaladása a Duna két partján. - A harmadik hún birodalom megalapítása 379-397

Témakörök