Áttételek (dedikált példány)

Fülszöveg

"Létezésed egyetlen dokumentuma s egyben tartalma is személyazonossági igazolványod. Ez az igazolvány minden fontosabb adatot tartalmaz a személyedről, ami hiányzik belőle, hipotézis: vágyak, érzelmek, indulatok alaktalan és összefüggéstelen halmaza. Ha megkérdezik tőled, ki vagy, sohasem az indulataidra kíváncsiak, hanem az adataidra. A nevedre, az életkorodra, a foglalkozásodra. Van vezeték- és keresztneved. Nagyon fontos, hogy egyik is, másik is legyen, különben - alkalmasint - hogyan állítanának ki a személyedre körözést, hogyan hajtanák be rajtad a villanyszámlát, a gázszámlát, a lakbért, hogyan indíthatnának pert ellened, hogyan fogalmazhatnál kérvényeket beadványokat, javaslatokat, hogyan utazhatnál külföldre, hogyan szállhatnál meg hotelokban, kinek kézbesítenék a neked írt leveleket, mit vésnének majdan a sírkövedre? Vezeték- és keresztneved megjelöli, de egyben el is különíti személyedet a családi és ismerősi körödön belül. Azt szimulálja, hogy vagy valaki. Ezt a valakit több mint harminc éve próbálod betájolni..." - mondja a tudatregény fiatal értelmiségi elbeszélője önmagáról. Monológja a beszéd és a csönd határán hangzik el. Az önmegszólító formában megírt szöveg névtelen elbeszélője a szlovákiai magyar múlt tanulságait meg nem tagadó, vidékről a nagyvárosba sodródott nemzedék sajátosan szlovákiai magyar létélményéről számol be, keresve az etikus, a személyiség méltóságát őrző magatartás lehetőségeit. Vissza