kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 559 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Az Olvasóhoz! | 13 |
A világ változandósága a vegyész szemével nézve | 15 |
Az elemek | 16 |
A keverékek és vegyületek | 17 |
Atom és molekula | 21 |
A kémiai elemek harmadfél évezred tükrében | 24 |
Az alkímia | 26 |
A tudományos atomisztika kezdete | 28 |
A periódusos rendszer | 33 |
Az elektromosság | 38 |
Az elektron | 39 |
A proton | 42 |
Forradalom a fizikában | 44 |
Hullám vagy részecske? | 44 |
A fizikai mezők mint anyagfajták | 48 |
A részecske- és hullámjelleg összefüggése | 50 |
Az anyaghullámok | 51 |
A tömeg és energia összefüggése | 53 |
Ami az atomon belül van | 56 |
A radioaktivitás | 57 |
Az atomok mérete | 63 |
Az atomok külső részének szerkezete: az elektronburok | 66 |
Az atomfizikai mozgásforma | 73 |
A rendszám meghatározása | 75 |
Az izotópok | 76 |
A kémiai elem fogalmának a változásai | 81 |
Az atommagok átalakítása | 83 |
A ködkamra | 86 |
A magreakciók | 88 |
A neutron | 91 |
A mesterséges radioaktivitás | 94 |
A mesterségesen szintetizált elemek | 97 |
Nyomozás izotópokkal | 104 |
Az izotópos indikáció elve | 106 |
Kémiai folyamatok vizsgálata nyomozóelemekkel | 109 |
Az izotópos indikáció a biológiában | 110 |
Nyomozóelemek a mezőgazdaságban | 111 |
Nyomozóelemek az iparban | 112 |
Ami az atommagon belül van | 114 |
A nukleonok | 115 |
A magerők ellentéte és egysége | 117 |
A mezonmező és a pion | 119 |
Miből állnak az atomok? | 120 |
Az atomenergia felszabadítása | 122 |
A tömeghiány | 122 |
A magfúzió | 124 |
A maghasadás | 126 |
Az atomenergia hasznosítása | 131 |
Az izotópok szétválasztása | 133 |
A plutóniumtenyésztés | 135 |
Ami az atommagnál is kisebb: Az elemi részecskék és antirészecskék | 137 |
Az elemi részecskék | 138 |
A párképződés és az innihiláció | 140 |
Az antirészecskék | 142 |
Az antiatomok ill. antielemek kérdése | 143 |
Mit kezdjünk a kémiai elem fogalmával? | 145 |
Van-e oszthatatlan végső részecske, őselem? | 146 |
Hogyan méri a vegyész a molekulát? | 149 |
A gáznyomás | 149 |
A molekulasúly | 152 |
A molekulák száma | 157 |
A molekulák nagysága | 160 |
Amit a molekulák szerkezetéről a kémiai sajátságok elárulnak | 162 |
A szerkezeti képlet | 162 |
A térbeli izoméria | 169 |
Láthatók-e a molekulák? | 175 |
A mikroszkóp nagyításának a határa | 176 |
Az elektronmikroszkóp | 178 |
Amit a röntgensugár a molekuláról elárul | 182 |
A röntgenográfia | 182 |
A kristályok szerkezete | 185 |
A gázmolekulák szerkezete | 195 |
Az elektronográfia | 197 |
A neutronográfia | 200 |
Nyomozás a molekulák alakjának a kiderítésére | 201 |
A dielektromos állandó és a molekulák alakja | 202 |
A molekulák változó alakja | 207 |
A molekulák eltorzulása | 209 |
A molekulák forgása | 210 |
Az atomok rezgése a molekulában | 212 |
Milyen erők tartják össze a molekulát | 215 |
Az ionkötés | 215 |
A kovalens kötés | 217 |
A többcentrumos kötés | 222 |
A fémek | 224 |
A fémek kristályszerkezete | 226 |
Az ötvözetek | 228 |
A fémek kristályszövete | 229 |
A fémek természetellenes állapota | 234 |
A fémek korróziója | 234 |
A molekulák sorsa | 238 |
A kémiai egyensúly | 238 |
A metastabilis állapot | 245 |
A kémiai folyamatok sebessége | 247 |
A bölcsek köve hajdan és ma | 252 |
A kémiai átalakulások értéknövelő szerepe | 253 |
A kémiai folyamatok irányítása | 254 |
A kémiai folyamatok sebességének szabályozása | 258 |
A katalízis | 259 |
A biokatalizátorok: enzimek és vitaminok | 265 |
Az elektromosság szerepe a kémiában | 273 |
Ionok a sókban | 273 |
A savak és bázisok | 276 |
Az elektrolízis | 282 |
Ahol a felület uralkodik: a kolloidok világa | 288 |
A felületi feszültség | 289 |
Az adszorpció | 291 |
Az ioncserélők | 293 |
A kolloidok | 297 |
A kolloidok diffúziója | 300 |
Az ultramikroszkóp | 301 |
Az ozmózisnyomás | 303 |
A makromolekulák | 304 |
A kolloidok stabilitása | 306 |
Az emulgátorok | 310 |
A mosás | 311 |
A szintetikus mosószerek | 315 |
A jövő mosószerei | 319 |
A kocsonyák | 320 |
A napsugár energiájának raktározása | 322 |
A fotoszintézis | 323 |
A szénhidrátok | 325 |
A klorofill | 334 |
A napsugár elraktározott energiájának gyümölcsöztetése | 337 |
Az égés | 341 |
Az égéshő | 343 |
Az égési hőmérséklet | 346 |
A láng és a gyulladás | 347 |
A tűzoltás | 348 |
Égés az élő szervezetekben | 349 |
A tűz társadalmi jelentősége: a tüzelőszerek | 350 |
A kőszén mint vegyipari nyersanyag | 354 |
A földgáz és ásványolaj mint vegyipari nyersanyag | 358 |
A pusztító és alkotó robbanás | 359 |
Az égés gyorsítása | 359 |
A robbanás | 362 |
A láng | 363 |
A belsőégésű motorok | 364 |
A sugárhajtású motorok | 365 |
A rakétamotorok | 367 |
A robbanószerek | 368 |
A hő megkerülése galvánelemekkel | 374 |
A hő munkává alakításának a korlátai | 374 |
A galvánelemek | 379 |
Az akkumulátárok | 383 |
A galvánelem és a generátor versenye | 385 |
A tüzelőanyag-elemek | 386 |
Uralkodhat-e az ember a természeti törvényeken? | 389 |
Hadjárat a nitrogénmolekula ellen | 393 |
A nitrogén körútja a természetben | 394 |
A kötött nitrogén nyersanyagai | 397 |
Az ammóniagyártás | 402 |
A fény mint vegyész | 407 |
A láncreakciók | 408 |
A fényképezés fotokémiája | 411 |
A vegyész a színek birodalmában | 418 |
A szintetikus festékek diadala | 419 |
Hogyan jön létre a szín? | 419 |
Hogyan válnak színezékké a színes anyagok? | 424 |
A pigment festékek | 431 |
A cellulóz és a műselyem | 434 |
A cellulóz szerkezete | 435 |
A műselyem és a celofán | 435 |
A műselyem gyengéje | 444 |
A cellulóz és a keményítő viszonya | 449 |
A gumi és a műgumi | 452 |
A gumi szerkezete | 454 |
A gumi regenerálása | 460 |
A guttapercha | 460 |
A műgumi | 461 |
Az élet hordozói: a fehérjék és a nukleinsavak | 467 |
A fehérjék | 468 |
A fehérjék alkatrészei: az aminósavak | 470 |
A polipeptidek | 474 |
A fehérjék kristály, ill. rostszerkezete | 477 |
A fehérjék duzzadása, kocsonyásodása | 479 |
Az izom | 481 |
A globuláris és az összetett fehérjék | 484 |
A fehérjék primer szerkezete | 485 |
A nukleinsavak | 489 |
A nukleinsavak-makromolekulák szaporodása | 494 |
A műanyagok | 497 |
A természetes alapú műanyagok | 501 |
A szintetikus műanyagok | 502 |
A bakelit | 503 |
A polietilén, a PVC és a teflon | 505 |
A szerves üveg | 507 |
A nylon és családja | 508 |
A kémia helye a társadalomban | 510 |
A kemizáció | 511 |
A mezőgazdaság kemizációja | 513 |
Az ipar kemizációja | 515 |
A nyersanyagbázis kiszélesítése kemizáció által | 518 |
Pillantás a jövőbe | 522 |
A szabad gyökök | 523 |
A nagy sebességek kémiája | 528 |
Forró atomok | 531 |
A sugárhatás kémiája | 533 |
Az ultrahang kémiája | 536 |
Tárgymutató | 539 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.