Atomfizika

Előszó

Az anyag szerkezetéről való tudásunk az utolsó fél évszázad folyamán jelentékenyen kitágult és elmélyült. Ma már tudjuk, hogy a mindennapi tapasztalat számára folytonosnak látszó anyag valójában apró részecskékből áll. Ezek az . apró részecskék nem oszthatók tovább anélkül, hogy az anyag kémiai tulajdonságai meg ne változzanak.
Az a gondolat, hogy látszólagos folytonos anyag valójában apró részekből áll, egyáltalában nem új. Már a görög filozófia felveti ezt a gondolatot. A görög filozófusok közül Demokritos volt az első /időszámításunk előtt 420 évvel/, aki hangsúlyozta, hogy az anyag atomokból van összetéve. Demokritos nézeteit a görög Epikuros, majd a római költő, Lucretius Carus fejlesztette tovább. Az ókori atomisták alapgondolata a következő: a világ két tényezőből áll; az atomokból és az üres térből. Az üres tér kiterjedésére nézve végtelen, az atomok számukra nézve végteleneké Az atomok egymás közt minőségileg egyenlők, azonban néhány tulajdonságukban, mint nagyság, alak különböznek egymástól. Lényeges momentum Demokritos és az ókori atomisták materialista filozófiájában, "hogy az atomokat nem teremtette senki, azok örökké fennállnak, áthatolhatatlanok és önmagukban változatlanok, állandó mozgásban vannak ég sokszoros találkozásuk, szétválasztásaik adják eredményül a sokféleségben oly nagyszerű világot.
Demokritos és az ókori atomisták filozófiájának nagy jelentőségé volt a természettudomány történetében, mert az első - ha még oly kezdetleges is - kísérlet volt arra, hogy a világot önmagából magyarázzák meg és a világ megmagyarázásához ne keressenek nemanyagi tényezőket.
Az ókori atomisták az atomisztikus felfogást nem tudták végleges diadalra juttatni. Az anyag fizikai természetéről való ismeretek ebben a korban és még a következő korokban is sokáig igen kezdetlegesek voltak. Sok évszázadon keresztül az atomisztikus felfogás helyett az anyag "kontinuum" /folytonos/ elmélete uralkodott. A kontinuum elmélet azt vallotta, hogy az anyag folytonos és így tetszőleges kicsiny részekre bontható anélkül, hogy jellegzetes sajátságait elvesztené. A mindennapi tapasztalat nem mond ellent ennek az elméletnek, mert a tapasztalat szerint valóban nem látszik akadálya annak, hogy az anyagot jó szerszámmal bármilyen kicsi részekre bonthassuk fel. Hogy ez az elmélet oly sokáig fennállhatott és az atomista felfogás nem tudott diadalra jutni, annak egyik oka a kísérleti természettudományok fejletlensége volt. Így az ókori atomisták nagyszerű megsejtéseit bebizonyíthatatlan üres spekulációknak vélték. Vissza