Atletikai dobások technikája és edzése

Előszó

A felszabadulás óta atletikánk nagy fejlődést ért el. Egyre többen atletizálnak és eredményeink is napról napra javulnak. Vannak azonban még hiányosságok is.
Nézzük meg, hogyan fejlődött atletikánk a dobószámok tekintetében. A fejlődés a kalapácsvetésben a legszembetűnőbb. Németh Imre fényes sikersorozata után - világcsúcs, olimpiai bajnokság - Helsinkiben a 20 éves Csermák József javította meg a világcsúcsot s így 60.34 m-es dobással magyar versenyző dobta először a bűvös 60 métert. E versenyszámban az utánpótlás is kitűnő. Ugyancsak szép eredményeket értünk el a diszkoszvetésben is, ahol a kimagasló klasszist képviselő Klics Ferenc az európai élgárdába tartozik, s 53.44-re javította a magyar csúcsot. Józsáné 46.07 m-es teljesítménye nemzetközi viszonylatban számottevő. Ebben a számban is mind női, mind férfi vonalon biztató az utánpótlás.
A két másik dobószámról már nem mondhatjuk el ugyanazt. A elmaradás a férfi súlylökésben a legnagyobb. 15 méteres dobás nemzetközi versenyeken ma már kevés a sikeres szerepléshez, nálunk viszont még a a 14 m-t is alig néhány versenyző múlja felül. Egyelőre nem tudtuk megdönteni Darányi Józsefnek még 1935-ben dobott 15.77 méteres magyar csúcsát. Hasonlóképpen eredménytelenül ostromolják gerelyhajítóink is Várszegi Józsefnek az 1938-as párizsi Európa bajnokságon elért 72-78 m-es magyar csúcsát, sőt alig-alig akad 60 m-en felüli dobó. Női viszonylatban is csak alig jobb a helyzet. Fehér Mária és Vígh Erzsébet mögött egyelőre nagy űr tátong. Vissza