Fülszöveg
Ahogy Magyarország egyre közelebb kerül a NATO-ba történő integrációhoz, úgy kell, hogy növekedjék a lakosság informáltsága, ismereteinek szintje erről a szervezetről. Az országot járva és előadásokat tartva a kérdésről, gyakran tapasztaltam, hogy a közvélemény még mindig túlságosan keveset tud az ország euro-atlanti törekvéseiről, arról, hogy ezek sorába hogyan illeszkedik a NATO-csatlakozás, valamint magáról a NATO-ról, a NATO-tagországairól. Amikor informáltságról és tájékozottságról beszélünk, akkor az emberi megismerés legalább két alapvető szintjére, fajtájára kellene gondolnunk. Mi, emberek igényelünk tényszerű információkat és adatokat, azért, hogy racionálisan megalapozhassuk döntéseinket. Legalább ekkora szükségünk van azonban érzésekre, benyomásokra, egyfajta szubjektív "érzelmi információra" is, annak érdekében, hogy racionálisan meghozott döntéseinkkel azonosulhassunk, hogy jól érezzük magunkat. Erről a második tényezőről, sajnos hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Pedig...
Tovább
Fülszöveg
Ahogy Magyarország egyre közelebb kerül a NATO-ba történő integrációhoz, úgy kell, hogy növekedjék a lakosság informáltsága, ismereteinek szintje erről a szervezetről. Az országot járva és előadásokat tartva a kérdésről, gyakran tapasztaltam, hogy a közvélemény még mindig túlságosan keveset tud az ország euro-atlanti törekvéseiről, arról, hogy ezek sorába hogyan illeszkedik a NATO-csatlakozás, valamint magáról a NATO-ról, a NATO-tagországairól. Amikor informáltságról és tájékozottságról beszélünk, akkor az emberi megismerés legalább két alapvető szintjére, fajtájára kellene gondolnunk. Mi, emberek igényelünk tényszerű információkat és adatokat, azért, hogy racionálisan megalapozhassuk döntéseinket. Legalább ekkora szükségünk van azonban érzésekre, benyomásokra, egyfajta szubjektív "érzelmi információra" is, annak érdekében, hogy racionálisan meghozott döntéseinkkel azonosulhassunk, hogy jól érezzük magunkat. Erről a második tényezőről, sajnos hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Pedig mint minden hosszú távra szóló döntés, Magyarország NATO-csatlakozása is évtizedekre alakítani fogja mindannyiunk sorsát, mindennapi életét. Fontos, hogy ne csak "száraz tényeket", katonai vagy magas politikai célszerűségeket ismerjünk és értsünk, hanem legyenek minél emberibb benyomásaink, tapasztalataink a NATO-ról.
A NATO, az "apparátus", az "integrált katonai szervezet" személytelen fogalmai mögött valójában emberek - civilek és katonák - hadseregek és népek állnak, a maguk egyéni értékeivel, érdekeivel, kultúrájával, történelmével és sorsával, sikereivel és kudarcaival, küzdelmeivel, gondolataival és vágyaival. Ez a kiadvány éppen azt a célt igyekszik szolgálni, hogy a NATO emberi dimenziói közelebb kerüljenek az olvasóhoz.
Kívánom, hogy leljék örömüket a tanulmányozásban, és számos érdekességet fedezzenek fel a következő oldalakon!
Ajánlom a kiadványt mindazoknak, akik a NATO-tagországait illetően, az alapvető tények mellett, kíváncsiak az egyes országok hadseregeinek sajátosságaira, mindennapi életére, egészen az olyan részletekig, mint egy közkedvelt nemzeti katonaétel receptje. Természetesen az összeállítás hasznos segítség azok számára is, akik a maguk vagy környezetük kulcsfontosságú kérdéseire kívánnak válaszokat találni az adott témában.
Végezetül szeretném felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy amikor ez a kiadvány legközelebb megjelenik, már feltehetően nem 16, hanem 19 ország szerepel majd benne, és lapjain többek között a magyaros babgulyás receptjét is megtalálhatják.
Vissza