Előszó
Részlet a könyvből:
"ÍGY VAGYOK
Kinyílt a tavasz, kökörcsinek
lilába oldják a tél jegét.
Valaha én ültettem őket,
temetve mindnek gyökerét.
Jeges űr borzolja szét agyam
misztikus...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"ÍGY VAGYOK
Kinyílt a tavasz, kökörcsinek
lilába oldják a tél jegét.
Valaha én ültettem őket,
temetve mindnek gyökerét.
Jeges űr borzolja szét agyam
misztikus bűnök vad éjjelén.
Borzadhatok: így vagyok magam
elárvuk világok köldökén.
Tiszta, világos voltam-vége.
A kint nyomorgó feketeség
itt bent az ember menedéke,
s nem látja senki gyöngy-ékkövét.
Mindenképpen a csend eltévedt
foszlányai tépik szét hajóm,
minden egyéb szerteszéledt,
vagy szél rázza egy száraz karón.
- Kései, sajgó vallomások
fehér démona, ments meg engem,
s ha várnak még rám állomások,
sok régit engedj elfelednem."
Vissza