Athanáz

Fülszöveg

Athanasius Kircher (1602, Fulda - 1681, Róma) apja teológus volt különböző német hercegi udvarokban. Athanasius 12 éves korában kezdte jezsuita tanulmányait. Pappá szentelése után több német jezsuita iskolában tanított (Mainz, Würzburg). A harmincéves háborúban kollégiumi társaival többször kellett menekülnie, életveszélybe is került. 1630-ban a jezsuita rend mint tehetséges matematikust a háborútól védett Avignonba menekítette. Egy itteni könyvtárban - és talán egy itt élő utazó segítségével - kezdett egyiptomi emlékekkel és a kopt nyelvvel foglalkozni.
1632-ben (épp a Galilei-per évében) a jezsuita rend Bécsbe küldte matematikusnak, ő azonban - későbbi jóváhagyással - Rómába érkezett, és a Collegium Romanum tanára lett. A következő két évben Szicíliába és Nápolyba utazott, hogy a tűzhányókitörést és a földrengést tanulmányozza. Ezután negyvenöt éven át, haláláig nem hagyta el Rómát. Negyvenhét (!) tudományos könyve jelent meg (néhány több kiadásban is), mind latin nyelven. Az... Tovább

Fülszöveg

Athanasius Kircher (1602, Fulda - 1681, Róma) apja teológus volt különböző német hercegi udvarokban. Athanasius 12 éves korában kezdte jezsuita tanulmányait. Pappá szentelése után több német jezsuita iskolában tanított (Mainz, Würzburg). A harmincéves háborúban kollégiumi társaival többször kellett menekülnie, életveszélybe is került. 1630-ban a jezsuita rend mint tehetséges matematikust a háborútól védett Avignonba menekítette. Egy itteni könyvtárban - és talán egy itt élő utazó segítségével - kezdett egyiptomi emlékekkel és a kopt nyelvvel foglalkozni.
1632-ben (épp a Galilei-per évében) a jezsuita rend Bécsbe küldte matematikusnak, ő azonban - későbbi jóváhagyással - Rómába érkezett, és a Collegium Romanum tanára lett. A következő két évben Szicíliába és Nápolyba utazott, hogy a tűzhányókitörést és a földrengést tanulmányozza. Ezután negyvenöt éven át, haláláig nem hagyta el Rómát. Negyvenhét (!) tudományos könyve jelent meg (néhány több kiadásban is), mind latin nyelven. Az utolsó polihisztornak számított: írt Kínáról, Egyiptomról (a kopt nyelvről, az obeliszkek feliratainak megfejtéséről), az óceánmélyi élet lehetőségéről, a Naprendszerről, vegytanról, orvostudományról, matematikáról és fénytanról, Noé bárkájáról és Bábel tornyáról. Automata zenegépet és vetítőszerkezetet (latei na magicát) is készített. Főleg Kínáról és Egyiptomról írt könyve lett hatalmas siker, kora egyik legismertebb tudósának számított: néhány tanítványa a mexikói és perui jezsuita missziókban és alkirályságok-ban is terjesztette műveit. Levelezésben állt a Kínában élő jezsuitákkal. Halála után, Leibniz és Newton kutatásai és sikerei fényében gyorsan elfelejtette a tudományos világ. Hieroglifamagyarázatai, legtöbb matematikai és nyelvészeti tétele tévesnek bizonyultak. Az I99ü-es évektől kezdve néhány európai és amerikai egyetemi kutatóközpontban ismét foglalkoznak vele, két terjedelmes angol nyelvű könyvet (tanulmánygyűjteményt) is szenteltek alakjának. Magyarországon (bár Ráth-Végh István egyik könyvében ironikusan ismertette Bábel tornya című művét) néhány soros említéseken kívül gyakorlatilag ismeretlen. A kötet az életúthoz méltó, rövid, esszéisztikus fejezetekben idézi fel a jelentős tudós és gondolkodó életútját. Vissza