Átértékelés

Fülszöveg

Koncz István e kötetben összegyűjtött versei tíz év költői munkásságát ölelik fel. E tény nagyban megnehezíti pályafutásának pontos meghatározását és felmérését. Annyi azonban bizonyos, hogy a Symposion-nemzedék "költői forradalma", amely megkérdőjelezte költészetünk hagyományos esztétikai mércéit és gofalmait, s ily módon egészen új utakat nyitott meg, új horizontokat tárt fel, nem előzmények nélkül robbant ki. Modern költészetünk egyik forrását mindenképpen Koncz István verseiben fedezhetjük fel. Ő fordult elsőként termékenyen az ötvenes évekbeli jugoszláv költészeti forradalmak felé, de ugyanakkor versei tartalmazták azokat a modern költészeti tapasztalatokat is, amelyeket a magyar irodalomban Kassák neve fémjelez...
Mindig az ész erejére, az értelmen alapuló alkotói fantáziára számít, ám sohasem száraz vagy elvont. Intellektualizmusa összetett, szenvedélyes, és lényeges ellentmondásokat ölel fel. Nem egy versében már-már a poklokat megjárt értelem veszélyes kalandjait véljük felfedezni. Ez a kalandozás természetesen nem öncélú játék; versei legfőbb igénye a törvény, a rend, a harmónia, a szabály keresése, ami csöppet sem idillikus és egyértelmű: a világban létező ellentmondások szüntelen megbontják, mintegy kényszerítik a költőt, hogy átértékelje az alapvető fogalmakat, vagy az ő kifejezésével élve: átértékelje a kort... Vissza