Magyar polgári jog I.

Előszó

A polgári jog tanításának egyik legnehezebb kérdése, milyen legyen az a jegyzet, amely bevezeti az e tárggyal most ismerkedő joghallgatót a polgári jog anyagának rendkivül szerteágazó, sokszinü, a mindennapi ember mindennapjait is érintő jogterületre. Támaszkodva a hallgatók történeti, s ezen belül különösen római jogi ismereteire, továbbá politikai gazdaságtani tanulmányaikra, mégis állandó gondot jelent a változó világ változó jogi jelenségeihez jogi, adott esetben polgári jogi alapvetést adni. E törekvés a szabályozást determináló és egyúttal részben szabályozott gazdasági-társadalmi viszonyokból indul ki, tehát szociológiai, közgazdasági és jogpolitikai feltételekkel és célokkal számol. Ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kivül e cél ok végrehajtására szolgáló jogi eszközök, a jogi dogmatika igényét, továbbá azt sem, hogy legalább felvesse a jogi eszközök társadalmi hatását, tehát gazdasági-szociológiai hatékonyságát. A jelenlegi jegyzet a Magyar polgári jog Általános rész c. alatt valóban csak az általános ismereteket kivánja bemutatni, s II. Személyek c. jegyzetben foglalkozik - a Ptk.-nak megfelelően - a jogalanyokkal. Mellőzi a jegyzet a történeti anyagot. Ezt a hallgatók korábbi tanulmányaik során elsajátították, azok jelentősége és ismerete feltételezett. A jegyzet terjedelmi korlátai miatt nem, vagy alig kerülhetett hely az összehasonlító módszer alapján olyan egybevetésekre, amelyek mind a többi szocialista ország, mind a tőkés országok jelentősebb intézményeit, tudósainak véleményét ismertetik. Az Általános rész - leválasztva a Személyeket - csupán a polgári jog tárgykörével, a jogi norma polgári jogi sajátosságaival, valamint a polgári jogi jogviszonyok statikájával és dinamikájával foglalkozik. Olyan elméleti általánosításokat kiván nyújtani, amelyek a polgári jog egészére irányadóak. Vissza