Aszód a kőkorban

Előszó

Részlet a könyvből:
ASZÓD A KŐKORBAN
GAZDÁLKODÁS, TÁRSADALOM, MŰVÉSZET
A Galga-patakot kísérő alacsony dombvonulat évezredeken keresztül vonzotta megtelepedésre az őskor csaknem valamennyi népességét. Nemcsak a kitűnő termőtalaj és a gazdag vadászzsákmánnyal biztató erdőségek csábították ide az embert, de a földrajzi adottságok is kiemelkedő jelentőséget biztosítottak a Galga völgyének. Több korszakban a Galga völgyében is Aszód közvetlen környéke vált a legfontosabb települési központtá. Ezt a kiemelkedő helyzetet annak köszönhette, hogy a hegyvidék és síkság találkozásához közel, eltérő földrajzi tájak határán feküdt és a Kárpát-medence közepének legfontosabb érintkezési vonalai, kereskedelmi útjai Aszód közvetlen környékén találkoztak és keresztezték egymást.
Az élelemtermelő életmód kezdetén, vagyis a földművelés és állattartás korai szakaszában, az első megtelepült népcsoportok tanyaszerű kis települései elsősorban a Galga-patak alacsony partján létesültek. Ezt az időszakot újkőkornak vagy neolitikumnak nevezzük. Az újkőkor késői szakasza idején, a természettudományos kormeghatározás szerint az i. e. 4000 körül, tehát mintegy 6000 éve, jelentős változások történtek az élelemtermelő életmódban. Talán kisebb éghajlat ingadozás is közrejátszott, hogy az erdei állatok, főleg a szarvasok, vaddisznók, de a ligetes sztyeppéken legelésző őstulokcsordák is nagymértékben elszaporodtak. A könnyű, gazdag vadászzsákmány lehetősége megnövelte a vadászat jelentőségét a táplálékszerzésben. Vissza