A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ásványtan I-II.

I.: Általános ásványtan - Az ásványok fizikai és kémiai tulajdonságai, keletkezésük és előfordulásuk módja/II.: Részletes ásványtan - Az ásványok rendszerezése, részletes leírása, különös tekintettel a keletkezési körülményekre/Egyetemi és főiskolai hallgatók számára

Szerző
Budapest
Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 1.019 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Két kötet egy könyvbe kötve. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Írták Mauritz Béla egyetemi tanár és Vendl Aladár műegyetemi tanár. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Immár több mint félszázaddal ezelőtt jelent meg Szabó József kitűnő Ásványtana. Azóta az ásványtan tudománya rendkívül nagyot fejlődött. Vannak fejezetek, amelyek mintegy eltűntek a tudományból.... Tovább

Előszó

Immár több mint félszázaddal ezelőtt jelent meg Szabó József kitűnő Ásványtana. Azóta az ásványtan tudománya rendkívül nagyot fejlődött. Vannak fejezetek, amelyek mintegy eltűntek a tudományból. Így ma már teljesen divatját múlta a kristályok Naumann-jelzése, ma már senki sem használja a földpátok meghatározására a lángkísérletet. Másrészt vannak fejezetek, amelyek ma is megvannak, csak bizonyos változásokon mentek keresztül. Így a kristály-optika alapvető részei ma is ugyanazok, mint amelyek félszázaddal ezelőtt voltak, a módszerek azonban sokat fejlődtek, nagyon kifinomultak, így például a Fedorov-féle univerzális asztallal való vizsgálatok csak az utolsó évtized alatt érték el a mai tökéletességüket.
Vannak azonban az ásványtannak olyan fejezetei, amelyek félszázaddal ezelőtt egyáltalán meg sem voltak. Könyvünkben igyekeztünk az ásványtan tudományát a mai állapotában bemutatni. Az ásványtan régebben jórészt leíró tudomány volt, ma azonban a fizika és kémia tudományával párhuzamosan már az egzakt tudományok közé sorozandó. Vissza

Fülszöveg

Az ásványok hazája a Föld szilárd kérgében van. A földkéreg kőzetekből épül fel, a kőzeteket ásványok alkotják. Az ásványok a földkéregben keletkezett anorganikus anyagok, melyek fizikai-kémiai értelemben homogén testek. Homogenitásuk abban nyilvánul meg, hogy egyrészt kémiai összetételüket általában kémiai képlettel lehet kifejezni, másrészt megfelelő körülmények között keletkezve jellemző belső szerkezetük van, ami a kristályalakban és egyéb fizikai tulajdonságokban nyilvánul meg.
Azok a testek, amelyeknek kémiai összetételét kémiai képlet fejezi ki, valóban homogének. Vannak testek, amelyek külsőleg homogéneknek látszanak, de valójukban nem azok. Így a bazaltkőzet látszólag egynemű, de a mikroszkóp azonnal elárulja, hogy e kőzet többféle ásványból áll. Az obszidián teljesen homogén külsejű kőzettömeg, mely a mikroszkópi vizsgálat számára is egyneműnek látszik, azonban kémiai összetétele képlettel nem fejezhető ki, az obszidián nem ásvány, hanem kőzet. A gránitkőzetben már szabad... Tovább

Fülszöveg

Az ásványok hazája a Föld szilárd kérgében van. A földkéreg kőzetekből épül fel, a kőzeteket ásványok alkotják. Az ásványok a földkéregben keletkezett anorganikus anyagok, melyek fizikai-kémiai értelemben homogén testek. Homogenitásuk abban nyilvánul meg, hogy egyrészt kémiai összetételüket általában kémiai képlettel lehet kifejezni, másrészt megfelelő körülmények között keletkezve jellemző belső szerkezetük van, ami a kristályalakban és egyéb fizikai tulajdonságokban nyilvánul meg.
Azok a testek, amelyeknek kémiai összetételét kémiai képlet fejezi ki, valóban homogének. Vannak testek, amelyek külsőleg homogéneknek látszanak, de valójukban nem azok. Így a bazaltkőzet látszólag egynemű, de a mikroszkóp azonnal elárulja, hogy e kőzet többféle ásványból áll. Az obszidián teljesen homogén külsejű kőzettömeg, mely a mikroszkópi vizsgálat számára is egyneműnek látszik, azonban kémiai összetétele képlettel nem fejezhető ki, az obszidián nem ásvány, hanem kőzet. A gránitkőzetben már szabad szemmel is fel lehet ismerni az egyes ásványos elegyrészeket.
Az ásványok zöme kristály és ennek folytán törvényszerű belső szerkezete van. Ennek a belső szerkezetnek a következménye egyrészt a kristályforma, másrészt pedig a fizikai tulajdonságoknak az irányoktól való függése.
Az ásványok a szabad természetben keletkeztek, ők a természeti folyamatoknak a termékei. Ennek folytán a műtermékek nem sorozhatók az ásványok birodalmába. Vissza

Tartalom

I. kötet
Bevezetés: az ásvány fogalma1
Az ásványok fizikai tulajdonságai3
A kristály5
A kristályformák7
Kristályvegyületek14
Kristálytani számítások28
A kristályok szimmetriája30
A 32 kristályosztály38
Triklin kristályrendszer38
Monoklin kristályrendszer40
Rombos kristályrendszer45
Négyzetes (tetragonális) kristályrendszer50
Hexagonális-trigonális kristályrendszer60
Szabályos (tesszerális) kristályrendszer80
A kristályok szabályos összenövései97
Ikerösszenövések (szabályos összenövések, torzult kristályok, a kristályok felülete, alakzat, termet)98
Zárványok a kristályokban111
A kristályok finom (belső) szerkezete114
A szögmérés145
Egyéb fizikai tulajdonságok148
Kohéziós tulajdonságok148
Rugalmasság149
Szilárdság154
Hasadás155
Keménység159
Párhuzamos eltolás (transzláció)168
Siklatás171
Ütési és nyomási idomok174
Fénytani (optikai) tulajdonságok177
Fényvisszaverődés és fénytörés182
A poláros fény186
Az egyenesben poláros fény interferenciája189
Az ásványok viselkedése fénnyel szemben190
Optikailag egytengelyű kristályok191
Két optikai tengelyű kristályok200
Vizsgálat poláros fényben212
Polarizációs mikroszkóp215
Kristályok optikai szimmetriája228
Egyenes és ferde kioltás229
Az ásványok viselkedése egyenesben poláros párhuzamos fényben keresztezett nikolok között231
Interferencia konvergens fényben234
Az optikai tengelyszög meghatározása251
Az optikai jelleg megállapítása253
Cirkulárpolárosság266
A törésmutató meghatározása271
Az ásványok egyéb fénytani tulajdonságai279
Pleokroizmus (többszínűség)284
Fluoreszcencia, foszforeszcencia, lumineszcencia288
Opak ásványok vizsgálata reáeső fényben289
Az ásványok viselkedése hővel szemben292
Elektromos tulajdonságok301
Mágneses tulajdonságok307
Fajsúly, sűrűség309
Ásványkémia és kristálykémia317
Földünk általános összetétele319
A Föld nagysága és alakja319
A Föld alkotó elemei319
A Föld gömbhéjas szerkezete és összetétele322
A litoszféra általános összetétele325
A kristálykémia alaptörvényei328
Polimorfizmus328
Izonmorfizmus339
Fázis-szabály360
Szilikátolvadékok kristályosodása36
Az olvadék csak egy vegyületet tartalmaz365
Két komponensű (biner) rendszerek367
Három komponensű (terner) rendszerek381
Rendszerek könnyen illő komponenssel382
Vizes oldatok kristályosodása387
Az ásványok keletkezése és előfordulása400
Magmából keletkezett (magmatikus) ásványtársulások401
Üledékes ásványtársulások426
Metamorf ásványtársulások436
Pszeudomorfozák441
átalakulási pszeudomorfozák442
kiszorítási pszeudomorfozák446
Földtani hőmérő448
Kristályok növekedése és oldódása450
Maratás457
Az amorf testek461
Radioaktivitás466
Az ásványok kémiai vizsgálata473
Vizsgálatok szárazon473
Vizsgálatok oldatban482
Mikrokémiai eljárások482
Az ásványok gyakorlati felhasználása488
Drágakövek495
Gyakran használt jelek magyarázata505
Tárgy- és névmutató507
II. kötet
Elemek3
Szulfidok és rokon vegyületek30
Oxidok és hidroxidok92
Borátok165
Karbonátok170
Szulfátok, kromátok, molibdátok, wolframátok, uranátok198
Nitrátok és jodátok232
Foszfátok, arzenátok, antimonátok, vanadátok, niobátok, tantalátok234
Szilikátok, titanátok, cirokoniátok, torátok276
Haloidok465
Szerves vegyületek488
Gyakran használt rövidítések és jelek magyarázata490
Tárgymutató491
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II. Ásványtan I-II.

A borító belső oldalán ex-libris címke található.

Állapot:
15.000 ,-Ft
75 pont kapható
Kosárba