1.067.674

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A média társadalomtörténete

Gutenbergtől az Internetig

Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Napvilág Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 460 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN: 978-963-3380-64-2
Megjegyzés: Második, bővített, átdolgozott kiadás. Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kommunikációs eszközök iránti érdeklődés igen régi keletű. A retorikát, a szóbeli és írásos kommunikáció művészetét az ókori görögök és rómaiak rendkívül komolyan kezelték. Tanulmányozása tovább folytatódott a középkorban, és még nagyobb lelkesedéssel a reneszánszban. A „közvélemény" fogalma a 18. század második felében alakult ki, a „tömegek" iránti érdeklődés pedig a 19. század elején kezdett körvonalazódni. A 20. században az érdeklődés a propaganda, majd napjainkban az elektronikus médiumok felé fordult.
A jelen könyv által elmesélt történet elsősorban az információk, a gondolatok és a szórakozás kommunikációjára összpontosít, ahogyan az szavakban és képekben a beszéd, az írás, a zene, a nyomtatás, a távírás, a telefonálás, a rádió, a televízió, illetve legújabban az internet révén megmutatkozik. A szerzők állítása, hogy a kommunikációval és kultúrakutatással foglalkozó, egyre növekvő számú kutatónak - bármi legyen is a kiindulópontja - komolyan kell vennie a... Tovább

Fülszöveg

A kommunikációs eszközök iránti érdeklődés igen régi keletű. A retorikát, a szóbeli és írásos kommunikáció művészetét az ókori görögök és rómaiak rendkívül komolyan kezelték. Tanulmányozása tovább folytatódott a középkorban, és még nagyobb lelkesedéssel a reneszánszban. A „közvélemény" fogalma a 18. század második felében alakult ki, a „tömegek" iránti érdeklődés pedig a 19. század elején kezdett körvonalazódni. A 20. században az érdeklődés a propaganda, majd napjainkban az elektronikus médiumok felé fordult.
A jelen könyv által elmesélt történet elsősorban az információk, a gondolatok és a szórakozás kommunikációjára összpontosít, ahogyan az szavakban és képekben a beszéd, az írás, a zene, a nyomtatás, a távírás, a telefonálás, a rádió, a televízió, illetve legújabban az internet révén megmutatkozik. A szerzők állítása, hogy a kommunikációval és kultúrakutatással foglalkozó, egyre növekvő számú kutatónak - bármi legyen is a kiindulópontja - komolyan kell vennie a történettudományt, a történészek pedig - bármely korszakkal vagy témával foglalkozzanak is - nem hagyhatják figyelmen kívül a kommunikációt, beleértve a kommunikációelméletet és a kommunikációtechnológiát is. A médiát rendszerként kell felfognunk - állítják -, amely folyamatosan változik, és amelyben a különböző elemek hol jelentősebb, hol kevésbé lényeges szerepet játszanak, jelen kötet lényegében társadalom- és kultúrtörténet, kiegészítve politika-, gazdaság- és - nem utolsósorban - technikatörténeti megközelítéssel.
A kötet második, átdolgozott magyar kiadásában - amely a 3., javított és bővített angol kiadás nyomán készült-számos eltérés lelhető fel az előzőhöz képest; a szerzők a 4-8. fejezeteket teljes egészében újrafogalmazták és a nagymerítésű bibliográfiát is naprakésszé tették, a névmutató pedig részletes tárgymutatóval egészült ki. Vissza

Tartalom

Előszó 9
1. Bevezető 11
2. A könyvnyomtatás és kapcsolódásai 25
A könyvnyomtatás forradalmának újragondolása 31
Tárgyi kommunikáció 32
Birodalom és kommunikáció 34
A transzatlanti kommunikáció 36
Szóbeli kommunikáció 37
Írásbeli kommunikáció 40
A kommunikáció nyelvei 43
Vizuális kommunikáció 44
Képes nyomtatványok 45
Multimédiás kommunikáció 48
A médiumok közötti kölcsönhatások 51
A cenzúra 56
Titkos kommunikáció 58
A piac kialakulása 61
Az olvasás története 67
Tanítás és szórakoztatás 72
Még egyszer a könyvnyomtatás forradalmáról 73
3. A média és a nyilvánosság
a kora újkori Európában 81
A reformáció 82
A vallásháborúk és a németalföldi felkelés 89
A puritánok forradalmától a dicsőséges forradalomig 94
A nyilvánosság változásai 101
A felvilágosodás Franciaországban és Európában 104
Felvilágosodás és forradalom 107
Pillantás a jövőbe 112
4. Technológiák és forradalmak 113
Gőzenergia 114
Közlekedés
Vasutak 119
Előre-, oldalra- és hátratekintve 122
Demográfia, gazdaság és kommunikáció 124
Osztályok és tömegek 129
A nyomtatott média felemelkedése 131
Könyvek, újságok és olvasóik 134
Kiállítások 139
Fogyasztás 143
A gőztől az elektromosságig 144
5. Új folyamatok és sémák 149
A vasút 149
A hajózás 155
A posta 160
A távíró 163
A telefon 173
A drót nélküli kommunikáció 180
A lemezjátszó 190
A kamerától a filmig 196
A televíziózás korai évei 208
További új fejlemények 212
6. Információ, oktatás, szórakoztatás 217
A sajtó szerepe 221
A rádiózás kora 239
A televíziózás kora 253
Vélemények és felmérések 268
Az információs társadalom 280
Következtetések 283
7. Médiakonvergencia 287
A számítógép 289
Bőség, választék és válság 297
A videojátékok 302
Műholdak és kábelek 306
Adatmegjelenítés 316
Az internet 322
Az új évezred 327
Globalizáció 329
Következtetések 330
8. Cybertéren innen és túl 335
Behatolás a cybertérbe 337
Nők, gyerekek, a televízió és az internet 341
Mobilitás, magánélet és felügyelet 350
Szeptember 11. és következményei 353
A közszolgálati műsorszórás 358
Felügyeleti szervek és tanácsadók 361
Nyomtatott sajtó a digitális világban 364
Envoi - Ajánlás 366
Kronológia 369
Tájékoztató irodalom 387
Név- és tárgymutató 415
Illusztrációk jegyzéke 459
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem