Árvízvédelem

Tartalom

A. Az Árvízvédelem indokoltsága és fejlődése
1. AZ ÁRVIZEK TÁRSADALMI JELENTŐSÉGÉNEK TÉNYEZŐI ÉS KORSZAKAI 16
2. AZ ÁRVÍZVÉDELEM MÓDOZATAI 27
3. AZ ÁRVÍZVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK KÖZGAZDASÁGI MEGALAPOZÁSA 27
3.1. A fejlesztés tervezési rendszere 35
3.1.1. A fejlesztés céljainak meghatározása, mint a tervezés alapja 35
3.1.2. A fejlesztés koncepciójának meghatározása 37
3.2. A fejlesztési változatok értékelése és az optimalizálás 38
3.3. Utólagos értékelések 41
4. AZ ÁRVÍZVÉDELEM FEJLŐDÉSE ÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON 47
4.1. A folyók és árterek egységes rendezésének kialakulása 47
4.1.1. Az ország vízrendszerének történeti alakulása 47
4.1.2. Gazdasági és politikai indítékok a folyók szabályozásában 51
4.1.3 A folyók nagy vízi szabályozása és az árterek rendezése 54
4.1.4 Az ármentesítés eredményei és következményei 56
4.2. Az ármentesítés helyzete 57
4.3. Az árvízvédelem működésének és fejlesztésének alapjai 61
B. Az árvízvédelem hidrológiai alapjai
1. A FOLYÓK VÍZJÁRÁSA 67
1.1. A vízjárás jellemzése ...67
1.1.1. Általános jellemzése 67
1.1.2. Az évi átlagos lefolyás 69
1.2. Az árvizek . . . 81
1.3. A kisvizek 88
2. AZ ÁRVIZEK KELETKEZÉSE 91
2.1. Az árvizet kiváltó tényezők 91
2.1.1. Természeti tényezők 91
2.1.2. Mesterséges tényezők 95
2.2. A kiváltó tényezők időbeli alakulása 96
2.2.1. A múltra vonatkozó vizsgálat 96
2.2.2. A trend várható alakulása 98
2.3. A jeges árvizek kialakulása 101
2.3.1. Állandó tényezők 101
2.3.2. Változó tényezők 102
3. A JÉGJELENSÉGEK ÉS A HAZAI FOLYÓK JÉGVISZONYAI 104
3.1. A jégjelenségek 104
3.1.1. A jégképződés 104
3.1.2. A jég beállása ... 104
3.1.3. A jég felszakadása 107
3.1.4. A jég hatásai 107
3.1.5. A duzzasztóművek hatása a jégviszonyokra 112
3.1.6. A csatornázott folyószakaszok jégviszonyai 112
3.2. A hazai folyók jégviszonyai 113
3.2.1. A jégjelenségek észlelése 113
3.2.2. A hőterhelések hatása 114
3.2.3. A jégvastagságok alakulása 114
3.2.4. A torlódásra veszélyes szakaszok 114
3.2.5. A magyar folyók jégviszonyainak elemzése 116
4. AZ ÁRVIZEK VALÓSZÍNŰSÉG ELMÉLETI JELLEMZÉSE 121
4.1. Alapfogalmak 121
4.1.1. Az árvíz, mint véletlen jelenség
4.1.2. Paraméterek az árvíz nagyságának jellemzésére 122
4.1.3. Az eloszlásfüggvény és az empirikus eloszlásfüggvény. Eloszlásfüggvény
típusok 123
4.1.4. Feltételes eloszlás, keverékeloszlás 134
4.2. Matematikai statisztikai módszerek 136
4.2.1. Egyöntetűség-vizsgálat 136
4.2.2. Függetlenség-vizsgálat 149
4.2.3. Illeszkedésvizsgálat 150
4.3. Matematikai statisztikai alapok a mértékadó árvíz meghatározásához .. 153
4.3.1. A nem egyöntetű nagyvízi adatsorok egyöntetűvé tétele 153
4.3.2. Az évi legnagyobb vízállás eloszlásának becslése 155
4.3.3. Az árvízvédelmi töltések szempontjából mértékadó felszíngörbék előállítása 156
4.3.4. Az árvízi terhelés időtartamára vonatkozó eloszlás becslése 157
5. A FOLYÓK ÁRVIZEINEK JELLEMZÉSE 160
5.1. A Duna és magyarországi mellékfolyói 160
5.1.1. A Duna 160
5.1.2. A Rába 162
5.1.3. Az Ipoly 185
5.2. A Dráva és a Mura 186
5.3. A Tisza és mellékfolyói 186
5.3.1. A Tisza 186
5.3.2. A Szamos 188
5.3.3. A Bodrog 189
5.3.4. A Sajó-Hernád 189
5.3.5. A Körösök 190
5.3.6. A Maros 191
5.4. Az árvizek egyidejűsége 192
5.5. Az 1930-1985 közötti jelentősebb hazai árvizek meteorológiai és
hidrológiai jellemzői 194
5.5.1. Az 1932-es Tisza-völgyi árvíz 194
5.5.2. Az 1935-ös mohácsi jeges árvíz 195
5.5.3. 1941. évi Tisza-völgyi árvizek 196
5.5.4. Dunai árvíz 1954-ben 196
5.5.5. Az 1956. évi jeges árvíz ; 196
5.5.6. Az 1965. évi árvizek 198
5.5.7. Az 1966. évi Körös-völgyi árvíz 200
5.5.8. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz 200
5.5.9. Az 1979. évi tiszai árvíz 202
5.5.10. A Körös-völgyi árvizek 202
6. AZ ÁRVÍZI ELŐREJELZÉS MÓDSZEREI 205
6.1. Az árvízi előrejelzés 205
6.2. AZ árvízi előrejelzés fejlődése 207
6.3. Az árvízi előrejelzés módszerei 210
6.3.1. Tapasztalati előrejelzés 210
6.3.2. összetartozó vízállások (vízhozamok) módszere 210
6.3.3. Az összegyülekezési folyamatot és az árhullámok mederbeli
levonulását leíró modellek alkalmazása árvízi előrejelzésre 222
6.3.4. A jeges árvizek előrejelzése 223
6.3.5. Hosszútávú előrejelzések 223
6.4. Az árvízi előrejelzés értékelése 223
c. Árvízmentesítés
1. AZ ÁRVÍZVÉDELMI MÜVEK TERVEZÉSE . 230
1.1. A nagy vízi (árvízi) meder 230
1.1.1. A nagy vízi és középvízi meder összhangja 232
1.1.2. A hullámtéri növényzet hatása 232
1.1.3. A hullámtér hidraulikai érdessége 236
1.1.4. Nyárigátak az árvízi mederben 237
1.1.5. A hullámtér feliszapolódása 238
1.1.6. Szabadon tartandó sávok, hullámtér rendezés 240
1.2. A mértékadó árvíz meghatározása 242
1.2.1. A mértékadó árvíz meghatározásának gazdasági alapjai 244
1.2.2. A mértékadó árvíz műszaki alapjai 250
1.2.3 A magyarországi folyók mértékadó árvizei 251
1.3. Ártér-számítások 252
1.3.1. A töltésezés hatásának számítása 252
1.3.2. A védett terület meghatározása 256
1.4. Az árvízvédelmi gátak méretezése (ellenőrzése) 259
1.4.1. Követelmények, tervezési alapelvek 259
1.4.2. Talajfeltárások 263
1.4.3. A keresztszelvény kialakítása 267
1.4.4. A szivárgás vizsgálata 275
1.4.5. A gát állékonysági vizsgálata 283
1.4.6. Az árvízvédelmi töltések felület-védelme 288
1.4.7. Szűrő-ágyazó rétegek, szivárgók 291
1.4.8. A fakadóvizek kártételeinek csökkentése 297
1.4.9. Árvízvédelmi fal 298
1.5. Szükségtározók méretezése 299
1.5.1. Árvízvédelem tározókkal, a tározók osztályozása 299
1.5.2. Az árvízi szükségtározó fogalma, szerepe az árvízvédelmi rendszerben 301
1.5.3. A vízrendszer hidrológiai sajátosságainak vizsgálata a szükségtározók
tervezésénél 303
1.5.3.1. Az árhullámok előfordulása, zavartalan árhullámképek
és idősorok meghatározása 304
1.5.3.2. Vízállás-vízhozam összefüggések, az árhullámok által
szállított víztömeg 305
1.5.3.3. A mellékfolyók árhullámainak együttjárása 305
1.5.4. A szükségtározók hidrológiai vizsgálata 305
1.5.4.1. Az árvízi szükségtározás szempontjából mértékadó helyzet 306
1.5.4.2. Mértékadó árvízszint, árhullámkép és árvíztömeg 306
1.5.4.3. A szükségtározó méretezési vízszintje és a tározást
igénylő víz mennyisége 307
1.5.4.4. Az árhullámok ismétlődése 309
1.5.4.5. A töltésmegnyitáson való kiömlés hidraulikai modellje . 309
1.5.4.6. Az árvízi szükségtározás geometriai jellemzői 310
1.5.4.7. A tározó feltöltődési és kiürülési folyamata 311
1.5.4.8. A szükségtározás hatása a vízrendszerben 314
1.5.5. Az árvízi szükségtározók helykiválasztásának és kialakításának hidrológiai szempontjai 315
1.6. Az árvízvédelmi gátakba épített műtárgyak méretezése 320
1.6.1. Követelmények, a méretezés alapelvei 320
1.6.2. Szivárgással kapcsolatos követelmények 320
1.6.3. Műtárgyak méretezése 324
1.6.4. Keresztező műtárgyak típusai, szerkezeti megoldásai 337
1.6.5. Nyíltszelvényű műtárgyak szerkezeti megoldásai 342
1.6.6. Csőzsilipek 343
1.6.7. Szivattyútelepek nyomócsövei, egyéb nyomócsövek és keresztezések 346
1.6.8. Műtárgyak zárószerkezetei 350
1.6.9. Különleges szerkezetek (munkahézagok, osztóhézagok, csuklók) 359
1.6.10. A védvonal keresztezése közúttal és vasúttal 363
1.7. Árvízvédelmi vonalak tartozékai 366
1.7.1. Hírközlő vonalak 366
1.7.2. őrtelepek, védelmi központok 369
1.7.3. Vízmércék 369
1.7.4. Szelvényezés, magassági és síkrajzi jelek 370
1.7.5. Közlekedési létesítmények 372
1.7.6. Ellenőrző létesítmények 376
1.8. Hullámtéri véderdők 376
1.8.1. A véderdő szerepe az árvízvédelemben 376
1.8.2. A hullámtéri véderdővel szemben támasztott árvízvédelmi követelmények 377
1.8.3. A hullámtéri véderdő létesítéséhez szükséges feltételek 378
1.8.4. Hullámtéri termőhelyek erdészeti jellemzése 380
1.8.4.1. Magassági fekvés 380
1.8.4.2. Talajviszonyok 381
1.8.5. Alkalmazható fafajok 382
1.8.6. Állománytípusok 383
1.8.7. Telepítési technológiák 383
1.8.8. A hullámtéri véderdő állománynevelése 386
1.8.9. Különleges hullámtéri véderdők 387
2. AZ ÁRVÍZVÉDELMI MŰVEK ÉPÍTÉSE ÉS KARBANTARTÁSA 388
2.1. Árvízvédelmi gátak építése 389
2.1.1. Szárazon végzett gépi földmunka 389
2.1.1.1. Kitűzés 390
2.1.1.2. Előkészítés 390
2.1.1.3. Alapozás 391
2.1.1.4. Anyag kitermelés és szállítás 393
2.1.1.5. Töltésépítés 394
2.1.1.6. Szelvény kialakítás 394
2.1.1.7. Gyepesítés 395
2.1.2. Hidromechanizációs földmunka 395
2.2. Árvízvédelmi falak építése 397
2.3. Műtárgyak építése 399
2.4. Az árvízvédelmi művek karbantartása 401
2.4.1. A rendszeres (évi) karbantartás feladatai 401
2.4.1.1. A töltés koronájának karbantartása 401
2.4.1.2. A töltés és védősáv gyeptakarójának karbantartása ... 401
2.4.1.3. A rézsűburkolatok karbantartása 402
2.4.1.4. A véderdők karbantartása 402
2.4.1.5. A műtárgyak karbantartása 402
2.4.1.6. Tartozékok karbantartása 402
2.4.2. Védőképesség felújító karbantartási feladatok 403
2.4.3. Esetenkénti karbantartási feladatok 403
d. Árvízvédekezés
1. AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS SZERVEZÉSE 408
1.1. Az árvízvédekezés irányítása 408
1.1.1. Jogi szabályozás 408
1.1.2. Védekező szervezet és személyek kijelölése 409
1.1.3. Az árvízvédekezés tanácsi államigazgatási feladatai 410
1.1.4. Döntési helyek meghatározása 411
1.2. Az árvízvédekezés tervezése 411
1.2.1. Védekezési fokozatok meghatározása 411
1.2.2. Árvízvédekezési tervek 412
1.2.3. Rendszeres felülvizsgálatok 413
1.2.4. Gyakorlatok, kiképzés 414
1.3. Az árvízvédekezés végrehajtása 414
1.3.1. Az árvízvédekezési készültség 414
1.3.2. Információk, jelentések, tájékoztatások 416
1.3.3. Tennivalók a védekezés után 417
2. ÁRVÍZI ELŐREJELZÉS 418
2.1. Az árvízi előrejelzés célja és fokozatai 418
2.2. Az árvízi előrejelzés alapadatai 419
2.3. Az árvízi előrejelzés szervezete Magyarországon 424
3. VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK 425
3.1. Megfigyelések árvíz alatt 426
3.1.1. Szemrevételezés 426
3.1.2. Töltésállapot feltárás 426
3.1.3. Vízrajzi mérések 429
3.2. Védekezés a töltéstest tönkremenetele ellen 429
3.2.1. Átázás 429
3.2.2. Csurgás 431
3.2.3. Járatos erózióra hajlamos talaj 432
3.2.4. Hullámverés 433
3.3. Védekezés az altalaj tönkremenetele ellen 436
3.3.1. A mentett oldali terep fellazulása 436
3.2.2. Fedőréteg felpuhulása, felszakadása 436
3.3.3. Buzgár 436
3.3.4. Az altalaj elfolyósodása 437
3.3.5. Fagyott talaj 437
3.4. Védekezés a töltést meghaladó magasságú árvíz ellen 437
3.5. Védekezés műtárgyak tönkremenetele ellen 438
3.6. Gátszakadás elzárása 439
4. JEGES ÁRVIZEK 443
4.1. A jeges árvizek sajátossága 443
4.1.1. A jégjelenségek előrejelzése, megfigyelése, felderítése és ezek nehézségei 444
4.1.2. Váratlan események a jeges árvizek kialakulásánál 448
4.2. A jeges árvízveszély megelőzése 449
4.2.1. A jéglevezetés feltételeinek javítása 450
4.2.2. Jégtörő hajók alkalmazása 452
4.2.3. Jégrobbantás 456
4.3. Védekezés a jeges árvizek ellen 461
5. A KITÖRT ÁRVIZEK LOKALIZÁLÁSA 462
5.1. Árvízi lokalizáció 462
5.1.1. A lokalizáció fogalma, szerepe és típusai 462
5.1.2. Lokalizációs tervek, a lokalizációs lehetőségek számbavétele . . . 465
5.1.3. Mentési, ürítési tervek . . . 466
5.1.4. A lokalizációs öblözetek kijelölése és méretezése 474
5.1.5. Védelmi intézkedések töltésszakadás esetén. A lokalizáció megtervezése és megszervezése 475
5.2. Árvízi szükségtározás 475
5.2.1. Árvízi szükségtározók üzemirányításának általános szempontjai. 476
5.2.2. Árvízi szükségtározás számítása 479
5.2.3. A szükségtározó igénybevételének műveleti terve 480
5.2.4. A tározási folyamat észlelése, rögzítése, mérése 481
e. Irodalomjegyzék

Témakörök