Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai

Előszó

A Heraldika Kiadónál eddig megjelent genealógiai művek egy-egy megye teljes levéltári anyagát igyekeztek feldolgozni, vagyis a megyében nemesi státusban élt minden család ismertetésére kiterjedtek. Természetesen az ismertetés mértéke a genealógiai irodalomtól, a szaktudomány ismereteitől, a család általános ismertségétől és a levéltári anyag terjedelmétől egyaránt függött. Általános mérceként az 1754/55 évi országos nemesi összeírás szolgált. Sajnos egy megye családtörténetének hasonló mélységű feldolgozása évek munkáját igényli. Szerző belátva, hogy az emberi élet véges, kénytelen szakítani az eddig követett módszerrel. Szeretné közkinccsé tenni viszont eddigi, a Felvidék családjainak körében eszközölt kutató munkáját. Ez természetesen nem terjed ki minden családra. Az egyes családok kutatása sem teljesen befejezett. A megjelent adatok azonban minden tekintetben hitelesek, alapul szolgálhatnak a további kutatás számára. És éppen ez volt szerző célja. Napjainkig amúgy is csak ott terjednek a családfák, ahol ezt a család tagjaitól megszerezni sikerült. Lehetőséget kínálnak viszont azoknak, akik az adott család hiteles leszármazottai, hogy a kapcsolatot megkeressék. Már itt a szíves olvasó figyelemébe ajánlható, hogy egyedül a kiváltság szerzőjétől (nemesség, címer, előnév, birtokadomány) való apáról-fiúra történő törvényes leszármazás lehet a kapcsolat alapja. Hasonló név, vagy egyenesen névazonosság nem jelenti a kiszemelt családhoz való tartozást. (Gondoljuk meg, hány Nagy nevű nemes család élt hazánkban, de Felsőbüki Nagy család csak egy volt) Ebben a tekintetben a családi hagyományok is igen megbízhatatlanok. Mióta világ a világ, mindig az előkelő kapcsolatok voltak kapósak. Jó csengésű családnevek mindig vonzották a hasonló nevűeket. Hamar megszületett a legenda a rokonságról, amit az utódok aztán el is hittek. Érdemes megjegyezni, hogy mindig az előkelő családoknak volt sok „rokonuk", szegény rokonokra kevesen vágytak. Hiteles családtörténethez azonban az előkelőség iránti vonzódást félre kell tenni, ahhoz a célt csak hitelt érdemlő adatok révén érhetjük el. Szerző másik célkitűzése a Felvidék nemességének bemutatásával a hiteles adatok közzététele. És itt a hitelességen van a hangsúly. Ezért el kellett kerülni minden epikus elemet, minden családi legendát, még ha ennek az olvasmányosság kárát is látja. A hiteles okleveleken, hivatalos iratokon nyugvó családtörténet támadhatatlan. Erre igen nagy szükség van. Szlovákiában munkálkodik ugyanis egy olyan erő, amely bizonyos célok érdekében meghamisítja a történelmet. Ez a családtörténet terén az elhallgatástól egészen névhamisításig elmerészkedik. Csak ízelítőül említessék meg, hogy a Pottornyay család Podturniansky, a Palugyay Palúdsky, az Andreánszky Ondrejsky stb egy bizonyos szlovák szerző művében. Az illető szerző korábbi művét már régebben, vagy tíz éve a szélsőséges nacionalistának nem nevezhető, higgadt történész Hanák Péter kereken elutasította és a történelem meghamisításának nevezte. A családok nevének írásmódja mintegy háromszáz éve állandósult, az a család elidegeníthetetlen tulajdona. Mindenképpen személyiségi jogot sért, aki ezt önkényesen megváltoztatja. Sajnos 2004 év végén jelent meg az adott szerző új könyve, ami a korábbi szellemet követi, mit sem tanulva a jogos kritikákból. Még szerencse, hogy a szlovák történészek új generációja már túllépett a fent vázolt, nyugodtan mondhatjuk komolytalan, de félrevezető gyakorlaton. Jelen műnek nem lehet célja fentieken vitatkozni. Vissza