Áruló vagy áldozat?

Fülszöveg

Az 1910-es évtized, elején - a két Balkán-háborúra is tekintettel - a két szembenálló katonai tömbre szakadt európai nagyhatalmak lakossága valóságos kémhisztériát élt át. így volt ez az Osztrák-Magyar Monarchiában is, ahol a hírszerzés-kémelhárítás állandó harca különösen elevenné vált. Ennek során bombaként robbant az a. szenzációs hír, hogy az öngyilkosságot elkövetett Alfred Redl, az egyik legmagasabb rangú és beosztású vezérkari tiszt is az árulók, a saját katonai titkokat idegen hadvezetésnek kiszolgáltatok közé tartozott. A következő esztendőben, a Nagy Háborúban a szerb és az orosz arcvonalon elszenvedett váratlan kezdeti vereségeket a közvélemény azonnal az ő árulásának tulajdonította. A világháborúvá szélesedett fegyveres küzdelem végső kudarcát sokan szintén az ő árulásával kapcsolták és kapcsolják össze - máig. A neves magyar politika-és hadtörténész, e korszak számos fontos történésének jól ismert kutatója és közreadója, ezúttal elsőként lép túl a fantáziadús sajtóközléseken és a művészi szabadságban fogant szépírói alkotásokon. A történelmi hűséghez ragaszkodva, az egykor jól elzárt, általa fellelt és feldolgozott bécsi levéltári iratok alapján járja körül azt a kérdést, valóban „áruló" vagy más ok miatti „áldozat" vált-e meg három emberöltővel ezelőtt, váratlanul, sikerei csúcsához közel, az életétől. A fennmaradt régi források mai vallatása nem megkésett, öncélú vizsgálat, hanem a késői utódok számára is érdekfeszítő, tanulságos olvasmány. Vissza