Árugazdaság és politika

Előszó

A modern társadalom alapstruktúráját az árugazdaság és a politika összekapcsolódásaként Írhatjuk le: a politika a kifejlett áruviszony újratermelődésének mozzanatává lett. A kapitalizmust és a szocializmust napjainkban nem az árugazdaság és politika összefonódása vagy ennek hiánya különbözteti meg, hanem az egymásba kapcsolódás különös módja. Ez a társadalomtörténeti fejlődés lényeges pontokon tér el a 19. századi polgári társadalomfelfogás és a marxi társadalomelmélet elképzeléseitől és anticipációitól. A polgári gazdaságtan fő vonulata, amely a tőkés árutermelést a társadalmi fejlődés túl nem léphető kereteként előfeltételezte, azonosította a kapitalizmust annak szabadversenyes formájával. A másik oldalon a marxi politikai gazdaságtan, amely a társadalmi fejlődést a szabadversenyes kapitalizmust felváltó szocializmus megvalósulásaként irta le, a szocializmust azonosította a kifejlett árutermelést megszüntető társadalommal. így mindkét elmélet elvonatkoztatott attól a történeti folyamattól, amely az árugazdaság és a politika strukturális összefonódásaként a fejlődés valóságos irányának bizonyult.
S noha a polgári és a marxista gazdaságtan elemezte az állami beavatkozás közvetítésével újratermelődő árugazdaság egyes oldalait, számos konkrét meghatározottságát, működési mechanizmusának elemeit, nem mondhatjuk, hogy sikerült ellentmondásmentes módon felvázolni a modern árugazdaságnak és különös formáinak társadalomelméleti megközelítésű gazdasági teóriáját. Sőt, a polgári gazdaságtan egyenesen arra törekedett, hogy kiűzze a gazdaságtanból a társadalomelméleti vonatkozásokat, ennek eredményeként a polgári gazdaságtan politikai gazdaságtanból szaktudománnyá, közgazdaságtanná változott. E folyamatot persze a maga differenciáltsága ellentmondásossága szerint kell megítélnünk. Hiszen kétségtelen hogy a társadalmi szükséglet a közgazdaságtan mint szaktudomány iránt önmagában indokolja a gazdaságtan átalakulásának folyamatát. Az is nyilvánvaló, hogy a szakközgazdaságtani vizsgálatok semmivel nem pótolhatóan bővítették ismereteinket a gazdaság működésének általános és különös összefüggéseiről.
Amikor tehát e munkában kritikailag vizsgáljuk a polgári politikai gazdaságtan átalakulását közgazdaságtanná, s ebben a folyamatban a szubjektív értékelmélet szerepét, nem általában a szakközgazdaságtanok kialakulása ellen érvelünk, hanem e folyamat ellentmondásos formájára hívjuk fel a figyelmet, arra, hogy a politikai gazdaságtan szaktudománnyá válása nem a politikai gazdaságtan eredeti, a társadalomelmélethez kapcsolódó tartalmainak az igazolásaként, hanem felszámolásaként ment végbe. Tanulmányunk kiindulópontja pedig éppen az, hogy a modern árugazdaság elméleti megértéséhez nélkülözhetetlen a társadalomelmélet részeként tekintett politikai gazdaságtan; a polgári gazdaságtan átalakulási folyamatának elemzése a politikai gazdaságtan újraélesztéséhez kiván hozzájárulni. Vissza