Fülszöveg
Legutóbbi, nagy, jelen konferenciánkhoz sokban hasonlító interetnikus tanácskozásunkon erőteljesen felvetődött a terminológia kérdése. Való igaz, hogy sok terminust használunk helytelenül vagy nem kellő körültekintéssel, illetőleg nem törődünk sokat a már korábban lefoglalt, egy bizonyos tudományág sajátos terminológiához tartozó szakkifejezésekkel és ez olykor-olykor zavarokhoz vezet. Ezt kiküszöbölendő előadásomat terminológiai tisztázással kezdem. Előadásom, sőt az egész konferencia címe az, hogy árucsere és migráció, két fogalom, sőt, kimondottan terminus párhuzamba állítása, összekapcsolása, az egymás közti viszony megismerése.
Az árucsere kifejezés széleskörűen ismert és a néprajztudományban is használatos, a csere különböző formáit, az adás-vevés körülményeit jelöljük vele. Az árucsere ugyanakkor a közgazdaságtan lefoglalt szakkifejezése és az olyan, fejlettebb termelési viszonyok közt termelt javak adás-vevését jelöli, amelyeket a kérdéses termelői tényezők, egységek a...
Tovább
Fülszöveg
Legutóbbi, nagy, jelen konferenciánkhoz sokban hasonlító interetnikus tanácskozásunkon erőteljesen felvetődött a terminológia kérdése. Való igaz, hogy sok terminust használunk helytelenül vagy nem kellő körültekintéssel, illetőleg nem törődünk sokat a már korábban lefoglalt, egy bizonyos tudományág sajátos terminológiához tartozó szakkifejezésekkel és ez olykor-olykor zavarokhoz vezet. Ezt kiküszöbölendő előadásomat terminológiai tisztázással kezdem. Előadásom, sőt az egész konferencia címe az, hogy árucsere és migráció, két fogalom, sőt, kimondottan terminus párhuzamba állítása, összekapcsolása, az egymás közti viszony megismerése.
Az árucsere kifejezés széleskörűen ismert és a néprajztudományban is használatos, a csere különböző formáit, az adás-vevés körülményeit jelöljük vele. Az árucsere ugyanakkor a közgazdaságtan lefoglalt szakkifejezése és az olyan, fejlettebb termelési viszonyok közt termelt javak adás-vevését jelöli, amelyeket a kérdéses termelői tényezők, egységek a közvetlen szükségleteken felül, kimondottan eladásra, áruként termelnek. Viszont cseréről, adás-vevésről nemcsak az úgynevezett árutermelés időszakában tudunk, hanem jóval korábbról is, sőt azt is tudjuk, hogy ezeknek az árutermelésre való áttérés előtti időkben lezajlott cseréknek, adás-vevéseknek számos sajátsága, motívuma átment, továbbélt, illetve továbbél a mai fejlett, árutermelésre berendezkedett világunkban is. Ha megvizsgáljuk azt, hogy bármily időben, bármily gazdasági, társadalmi, illetve kulturális körülmények közt történő cserében, adás-vevésben mi a közös, mi az olyan általános jellemző tényező, amiről az egész folyamatot elnevezhetnénk, egyetlen dolgot, illetve kifejező nevet találnánk, ez pedig a magyarban ritka kivételként csak többes számban előforduló javak szó, kifejezés lenne. Mind a cseréknél, mind az adás-vevéseknél a javakat, a legkülönfélébb javainkat cseréljük kis, adjuk el, vesszük meg. Éppen ezért ajánlatos volna az árucsere kifejezés helyett a javak cseréje kifejezést használnunk. Úgy, ahogy az angol is használja, amikor az exchange of goods-ról beszél. A magam részéről meg is teszek mindent, hogy az árucsere kifejezés helyett a javak cseréje kifejezést használjunk, azonban tekintve az árucsere kifejezés rendkívül széles köben való elterjedését, nemkülönben konferenciánk címét is, a könnyebbség kedvéért még ezúttal is megmaradok az árucsere kifejezés használatánál.
Vissza