| A művészet születése | 7 |
| A kőkorszak emberének élete. Barlangi festészet. Az ábrázolás mágikus ereje. Valósághű állatképek, vázlatos emberalakok. A kompozíció hiánya. Az ősember és a mai primitív népek szemléletének rokonsága. Őskori "Vénusz"-szobrok. Az új kőkorszak megváltozott életmódja új művészetet teremt. Az őskor építészete. Osztálytársadalmak kialakulása - történeti kor | |
| Egyiptom művészete | 23 |
| A Nílus-parti ország kedvező természeti körülményei. A munka megszervezése tejhatalmú irányítókat követel. Az osztálytársadalom hierarchiája kemény fegyelme tükröződik a művészet stílusában. Az egyiptomi vallás. Három fáraó-portré. Az el-amarnai stílus sajátosságai: mértani kompozíció, hierarchikus emberábrázolás, "kiterített" tér, és a legnagyobb felületek törvénye. Az osztálytársadalom szigorú életformája akadályozza az életteljesebb ábrázolást. Az ókori Mezopotámia építészeti emlékei. Hasonló társadalmi berendezkedés - hasonló stílus. Az asszír emberábrázolás sajátos keménysége. Az ókori kelet kultúrája az európai művelődés egyik ősforrása | |
| Görög művészet | 43 |
| A kréta-mükénei kultúra felfedezése. Minosz király knosszoszi palotája. Barbár görög törzsek honfoglalása. A teneai Apolló. A görög templom szépségének titka. Az oszlopok művészete. Építészet, a társművészetek irányítója. Az eginai oromzat szobrai. Az atheni Parthenon képszalagja. A fejlett görög testkultúra serkentő hatása a művészetre. Olümpiai játékok és az atlétaszobrászat. Müron Diszkoszvetője. A mozgásábrázolás problémái. A márvány és a bronzszobor stílusa. Polükleitosz Dárdavivője. A kontraposzto. Klasszikus stílus - az athéni demokrácia művészete. Földi ideálok kivetítése az égiekre. Praxitelész Hermésze. Görögföld makedón uralom alatt. Világhódító Nagy Sándor és a görög kultúra terjedése. Új eszmék hatása a művészetre. Meneálosz és Patroklosz kettős szobra. A Pergamoni Oltár. A hellenizmus korának művészete. A nemes ideálok felbomlása nyomán járó hanyatlás. Életélvező kor - érzéki művészet. Köznapi témák - külsőséges naturalizmus. Drámai ábrázolások végletes valósághűsége. A hellenizmus stílusának elterjedése Rómától Indiáig. Az ókori görög művészet törvényszerű fejlődése a primitív kezdetektől a szélsőséges realizmusig. | |
| Róma művészete | 83 |
| Az etruszk művészet sajátosságai. Görög hatások Itália kultúrájában. Róma felemelkedése. A Prima-portai Augustus és a császárkori klasszicizmus. Idealizált görög és római realista arcmások. Művészet a hadi dicsőség szolgálatában. Rómaiak, az ókori világ építőmesterei. A Colosseum árkádsorai. Új technika - új stílus. Boltívtől a kupoláig. Pompeji, az antik festészet múzeuma. Provinciális művészet. Róma legnagyobb érdeme az antik kultúra elterjesztése Britanniától Arábiáig. Pannonia ókor emlékei. India és Kína művészete az ókor századaiban. A nagy népvándorlás és Róma bukása | |
| A középkor művészete | 117 |
| A keresztény vallás kialakulása a római birodalom fénykorában. A katakombák festészete. Bizánci művészet. A mozaik stílusa. A bizánci kultúra hatása Kelet-Európa és hazánk művészetére. A hűbéri rendszer megszilárdulása Európában | |
| A román stílus | 129 |
| A román templom kialakulása a római bazilikából. Vallási eszmék, technika és célszerűség, mint stílusalkotó tényezők. A román faragások elbeszélő stílusa, és jelkép-beszéde. Pogány motívumok a keresztény templomok díszei között. Román kori várak, lovagi kultúra bölcsői. A polgárság kialakulása. A keresztes hadjáratok hatása Európa kultúrájára. A városok megerődösése és szerepe az új stílus, a gótika elterjedésében. Az iszlám művészetének kialakulása és elterjedése | |
| A gótikus dómok művészete | 146 |
| A gótikus építészet technikai újításai. A falak művészete magához idomítja a szobrászat és festészet stílusát. Az ábrázolások természethűsége fokozódik, a társművészetek önállósulnak. A vallásos ábrázolások stílusa meghonosodik a világi művészetben. Kolozsvári Márton és György sárkányölő Szent György szobra. A középkori Magyarország gótikus emlékei. Szárnyasoltárok művészete. Faldíszítő kőszobrok és fából faragott oltárszobrok stílusának különbsége. Rendeltetés és anyag mint stílusalkotó tényező. A passió-játékok hatása a gótikus művészetre | |
| Az európai festészet születése | 174 |
| A táblaképfestészet stílusának kialakulása a könyvfestészetből. Kolostori és városi íróműhelyek. Berry herceg zsoltáros könyve. A németalföldi festészet felvirágzása. A Genfi Oltár. Jan van Eyck korszakos újítása, az olajfestés. A polgári ízlés természethű stílust teremt. A későgótika modorossága - a "lángoló" stílus. A középkor alkonya. Máglyák a dómok tövében. Mathias Grünewald iszonyatos látomása | |
| A gótika Itáliában | 200 |
| Észak és dél. Assziszi Szent Ferenc mozgalma és a humanizmus. Más hagyomány - más ízlés. A festészet kibontakozása a bizánci stílus kötöttségeiből. Simone Martini és Giotto Angyali üdvözlete. A részletezőn festett oltárkép stílusa bensőséges, az összefoglaló falikép pedig monumentális hatású. Lázár feltámasztása a drámai beszéd mesterműve. A sienai lágy stílus. Kolozsvári Tamás táblaképei. Itáliában egy évszázaddal ezelőtt kezdődik az újkor, mint északon | |
| A reneszánsz művészete | |
| Quattrocento, a "gyűjtő évszázad" | 216 |
| Brunelleschi és az új építészet. Az antik kultúra igézete. Firenze és a Mediciek. Kényurak és mecénások. Öntudatos sokoldalú művészegyének. Lorenzo Ghiberti kapudomborművei. Donatello művészete. Gattamelata és Colleoni. A quattrocento stílusának térhódítása. Hunyadi Mátyás reneszánsz udvari művészetének emlékei. A quattrocentro festészete. A szelíd ecsetű Fra Angelico. Masaccio falképei. A "gyűjtő évszázad" kutató, tudós művészei. A firenzei rajzos stílus: Fra Filippo Lippi és Andrea Castagno. Andrea Mantegna "kemény" realizmusa. Piero della Francesca festőisége. Botticelli érzelmes Madonnái és Vénuszai. Savonarola máglyái és Firenze alkonya. Signorelli Utolsó ítélete | |
| Az érett reneszánsz óriásai | 246 |
| Leonardo da Vinci, a tudós és művész. Gúla-kompozíció és szfumato. Madonnák és Mona Lisa. A milánói Utolsó vacsora. Leonardo hatása. Az érett reneszánsz központja Róma. Reneszánsz pápák. Raffaello Santi, a derűs szépség művésze. A quattrocento részletező és a cinquecento összefoglaló stílusának különbségei. A falképfestő Raffaello. Michelangelo Buonarotti, a vivódó óriás. A Pietá és a Dávid. Az "örömtelen" Szent család. A Sixtusi kápolna mennyezetének képsora. A Medici sírok gyötrődő márványatlétái. Michelangelo Utolsó ítélete. Coreggio és az érzéki szépség diadala | |
| Velence festészete | 278 |
| Az álmodozó Giorgione titokzatos jelentésű kompozíció. A velencei festészet újításai: látványszerűség, színfoltbeszéd, atmoszférateremtő árnyalatok és költői hangulat. Tiziano, a királyok festője. Az Adógaras. A drámaiság fokozódása és a reneszánsz harmónia felbomlása. Az új stílus, a barokk elemeinek megjelenése | |
| A reneszánsz északon | 287 |
| Albrecht Dürer, a német Leonardo. A rézmetszés nagymestere. A Négy Apostol. Reformáció és képrombolás. Hans Holbein az újkori angol festészet megalapozója. Hieronymus Bosch "szürrealista" látomásai. Pieter Bruegel, a népéletképfestés első mestere. A magyarországi reneszánsz virágzása és hanyatlása | |
| A manierizmus kora | 307 |
| A három óriás formavilága modorrá válik az utódok kezén. Paolo Veronese, a főúri élet ragyogó ecsetű krónikása. A szenvedélyes Tintoretto és az "expresszionista" Greco. Manierizmus, a barokk stílus előzménye. Amerika őslakói és fekete Afrika művészete a reneszánsz századaiban | |
| Barokk művészet | |
| Barokk építészet | 320 |
| A barokk építészet kialakulása a reneszánszból. Az új stílus ösztönzői: az ellenreformáció eszméi és az újfeudalizmus pompaigénye. A barokk szülőhazája: Itália. Az új építészet első remeke a II. Gesu templom. Szobrászi és festői elemek a barokk építészetben. Barokk falfestészet. Andrea Pozzo, Tiepolo éa Maulbertsch. A versailles-i királyi palota széles körű hatása. Barokk építészet Németországban | |
| A XVII. század nagy mesterei | 337 |
| Lorenzo Bernini, az új szobrászat nagymestere. Michelangelo Caravaggio drámai festészete. A spanyol festészet felvirágozása. Velazquez. Rubens, a flamand főúri barokk nagymestere | |
| A holland realizmus | 354 |
| A protestáns Hollandia, Európa első polgári köztársasága. A holland táj- csendélet- és életképfestészete alakulása. Flamand mesterek. A polgári szemléletű népéletkép kialakulása. Független művészek és kispolgári ízlés. A művészet "áruvá" válik. Frans Hals tragédiája. Rembrandt a lélekábrázolás nagymestere. Az Anatómiai lecke. Amsterdam ünnepelt piktora. Az Éjjeli őrjárat "bukása". József álma. A magános mester késői stílusa | |
| Francia festészet | 374 |
| Francia klasszicizmus: Poussin és Calude Lorrain. A főúri életforma hanyatlása. Watteau idillikus és Boucher érzéki kompozíciói | |
| A XVIII. század művészete | 379 |
| A rokokó játékos formavilága. Böttger felfedezi a porcelán alapanyagát. Kína, Japán és India művészete a barokk korában és hatásuk Európa kultúrájára. A francia felvilágosodás befolyása a művészetre. Pompeji feltárása. A barokk utolsó hatjása, a klasszicizmust előkészítő copf stílus. A barokk térhódítása Magyarországon. Egyházi, nemesi és városi barokk műemlékeink. Külföldre szakadt magyar mesterek | |
| A klasszicizmus közjátéka | 405 |
| Az antik formákat felelevenítő klasszicizmus kialakulása. A francia forradalom antik-imádatának hatása az életformára és művészetre. Antik témák divatja és görög-római alkotások külsőleges utánzása. Empire-stílus. Antik oszlopos templomok, középületek és lakóházak. A klasszicista Pest-Buda. Beidermeier-festészet. A reformkor magyar művészei. Idegenbe szakadt mestereink: Markó Károly és Brocky Károly. Az utolsó nagy spanyol mester. Goya rézkarcai és drámai kompozíciói. A Korsós lány és a népábrázolás forradalmian új szemlélete. Goya a modern festészet elindítója | |
| A XIX.század művészete | 431 |
| A XIX. század korszakos gazdasági és társadalmi változásainak hatása a szellemi életre. Városok rohamos növekedése és az építészet. Romantikus korszellem és a középkori stílusok feltámasztása. Új igények, anyagok és szerkezetek szerepe az építészetben. Új-reneszánsz stílus, az eklektika elindítója. Templomok, színházak, parlamentek és bérházak. A stílusutánzó építészet maradandó alkotásai és az eklektika hanyatlása. A klasszicizáló művészet akadémikussá sorvad. A hivatalos és haladó művészet útjának szétválása | |
| A romantika és historizmus | 450 |
| A művészet irányítója Franciaroszág lesz. Romantikus életérzés irodalomban, zenében és festészetben. Delacroix, a zászlóbontó nagymester. A romantika aprópénzre váltói és Madarász Viktor. Piloty realizmusa. Székely Bertalan, Benczúr Gyula és a historizmus. A történeti festészet nyugaton és keleten | |
| A realizmus diadala | 462 |
| A barbizoni mesterek újra felfedezik a természetet. Millet parasztképei és Courbet társadalombíráló realizmusa. Honoré Daumier a "karikatúra Michelangelója". Constantin Meunier hőssé magasztosítja szobraiban a munkásembert. Az orosz kritikai realizmus. A Volgai hajóvontatók. Munkácsy Siralomháza. A képkereskedelem erősödő befolyása a művészetre. Szalonképek, bibliai kompozíciók és Munkácsy hanyatlása. Szinyei Merse Pál Majálisa | |
| Az impresszionizmus kora | 480 |
| A realizmus külsőséges naturalizmussá sekélyesedik. A l'art pour l'art szemléletének kialakulása. Botrány az Olympia körül. Az impresszionsta festészet elődei. A látványfestészet módszere és sajátosságai. Állapotszerű emberábrázolások. Az impresszionisták harca elveik elismertetéséért. Az irányzat nagy mesterei: Manet, Renior, Degas, Monet. Pointilizmus és a látványfestészet hanyatlása. Az impresszionizmus tartalmi és esztétikai problematikája. A közönség meg nem értése és ízlésének hozzánövekedése az újításokhoz. A látványfestészet - koráramlat. Párizs az európai festők iskolája. Bastien-Lepage. Rodin megújítja a szobrászat sítlusát | |
| A századvég nagy mesterei | 502 |
| A posztimpresszionizmus gyűjtőfogalma. Lázadás az impresszionizmus ellen. Toulouse-Lautrec, a modern grafika megalapítója. Van Gogh szenvedélyes stílusa. Paul Gauguin a tahiti remete. Civilizáció-ellenes korérzés - neoprimitív művészet. Paul Cézanne, a konstruktivizmus atyja. Újra főszerephez jut a tér és a forma, a kompozíció. A modern festészet klasszikus mestereinek hatása a XX. század művészetére | |
| A XX. század művészete | 513 |
| Izmusok burjánzása. A társadalom általános válságának hatása a művészetekre. Konkrét társadalmi mondanivalók helyett lírai életérzés-kivetítés. A haladásért vívott harc a régi ízlés elleni küzdelemre szűkül. Formarombolás: a szellem lázadása a kapitalista rendszer ellen | |
| A szecesszió korának művészete | 516 |
| Újító mozgalmak egységes stílus kialakítására. Hadüzenet az antik és reneszánsz hagyományán alapuló művészeti szemlélet ellen. Új formák és díszítő elemek az építészetben és iparművészetben. A szecesszió csupán kísérlet marad. Szecessziós jegyek a századforduló képzőművészetében. Edvard Munch, Mestrovic, Rippl Rónai. A "Nabis" kör mesterei. Maillo konstruktív, Bourdelle expresszív szobrászata és Hildebrand klasszicizmusa | |
| A modern magyar művészet születése | 533 |
| Magyar művészet a századforduló évtizedeiben. Szolnoki festészet. Munkácsy kritikai realizmusának továbbélése. Fényes Adolf és a vásárhelyi mesterek: Tornyai János, Rudnay Gyula. A nagybányai művésztelep megalakulása és célkitűzései. Hollósy Simon, Thorma János, Réti István és Ferenczy Károly művészete. A nagybányai iskola széles körű hatása a magyar festészetre | |
| A "Vadak" és a kubizmus | 549 |
| A Vadak formabontó szenvedélye. A művészet: önkifejezés. A fauvizmus szerepe. Ellenhatás a kubizmus. Új tér és formaszemlélet | |
| Rouault és Picasso | 549 |
| Rouault, a modern expresszionizmus nagymestere. A fiatal Picasso kritikai realista művei. A "kék korszak" expresszionizmusa. Derűs, "rózsaszín" harmóniák. Európa primitívek igézetében. Picasso "néger korszaka" és kubizmusa. Ellenhatás: a klasszicizmus. A "Guernica" szürrealista látomása. A forradalmár Picasso | |
| Futurizmus, konstruktivizmus és absztrakció | 563 |
| A századelő művészeti káosza. Futurizmus és dadaizmus. Orosz modernek és az Októberi forradalom. A "tiszta" művészet elmélete és problémái. Az absztrakció helye a modern művészetben | |
| Expresszionizmus és szürrealizmus | 569 |
| "Beszélő" művészek. Torzítás, felfokozás társadalmi mondanivalók kifejezése érdekében. Derkovits forradalmi festészete. Az expresszionizmus hatása a realista művészekre. A szürrealizmus elmélete és ábrázolási módszerei. A tudatalatti én kifejezése a tudat mellőzésével. Csontváry látomásos festészete | |
| Napjaink építészete | 581 |
| A funkcionalista és konstruktív építészet kialakulása. Célszerűség anyag és szerkezet, mint elsődleges stílusalakító tényezők. Modern építészet és a képzőművészetek. A modernizmus háttérbeszorulása és a klasszicizáló építészet kialakulása a Szovjetunióban. Régi formák szolgai utánzásával nem lehet kifejezni új tartalmat. A klasszicizmus formáinak felújítása hazánkban. Műemlékvédelmünk fellendülése. A modern építészet győzelme a szocialista országokban | |
| Képzőművészetünk a két háború között | 597 |
| Nem stílus, hanem a minőség adja az alkotás értékét. Nagy Balogh János festészete. Népi művészetünk nagy mesterei: Koszta József és Medgyessy Ferenc: Természetelvű festészet. Szőnyi István életműve. A fasiszta diktatúrák művészete. Az olasz novecento hatása a magyar festészetre. Római iskola. Aba Novák Vilmos. Egry József, a Balaton festőpoétája. Szocialista művészek. A szentendrei modernek és az "Európai iskola" | |
| A szocialista realizmus | 613 |
| A hagyományok helytelen értékelése. A szocialista realizmus maradandó eredményei. Az esztétikai mérce káros leszállítása a fejletlen tömegízléshez. Fényképszerű naturalizmus, álpozitivizmus, a személyi kultusz éveinek művészetében. Az ötvenes évek magyar művészetének eredményei. Korszerű szocialista művészet nem alakítható ki a modern irányzatok vívmányainak felhasználása nélkül. Modern újrealizmus. Mexikói forradalmi művészet. Újat keresés keleten és nyugaton | |
| Mai magyar képzőművészet | 637 |
| Az élő magyar művészet stiláris gazdagsága. A nyugati törekvések serkentő hatása a hazai művészetre. Külföldi sikereink. A kultúra nem ismer szellemi "vasfüggönyt". Az állandóan változó ízlés előtti hajbókolás veszélyei. Igazi modernség csak a nemzeti hagyományok vállalásával alakítható ki. Fiatalok az új realizmus úttörői. Forradalmi eszmék kifejezése igenli a modern megoldásokat. A hagyományos realizmus továbbélése. Az esztétikai minőség megítélésének nehézségei. A sznobizmus veszélye. Akarnokok tülekedése és a minőség hanyatlása. Szenzáció-hajhászó műkereskedelem | |
| Legújabb izmusok | 658 |
| A szélsőséges absztrakció ellenhatása, a Pop art. Rég letünt izmusok újjáélesztése. Az Op-art. A kultúrára káros mindenfajta elfogultság - az akadémizmus "egyeduralma" éppúgy mint a moderneké. A jövő a mély humánumú technikai korunk bonyolult valóságát magasszintű eszközökkel kifejező művészeté. Az új tartalmakat egyre nehezebben lehet a régi módon kifejezni. Művész és közönség szorosabb kapcsolatának szüksége | |
Folytatás Microsoft-tal