Célkitűzés, módszertan és bevezetés | 5 |
A könyv rendeltetése | 5 |
A szerző pedagógiai álláspontja - e munka célja - a könyv szerkezete | 5 |
A szerző álláspontja az oktatáson belüli kreativitásról | 7 |
A "kreativitás" fogalmával kapcsolatos nézeteltérések - a "kreativitás" fogalmának többértelműsége - a kreativitás kultusza - a kreativitás és a művelődési esélyegyenlőségek követelése | 7 |
Kreativitás az iskolában, kreativitás a társadalomban | 16 |
A kreativitás és az alkotó ember | 16 |
Mi is a kreativitás? - a kreativitást fejlesztő minőségek: problématudat, újszerű kérdések felvetésének képessége, lényeglátás, elemző és szintetizáló képesség, ötletgazdagság, a gondolkodás rugalmassága, eredetiség - az alkotó gondolkodású ember jellemzői | 16 |
Kreativitás és az iskolai értékmérők | 23 |
A pedagógus által becsült tulajdonságok - a kreativitás életkorilag meghatározott "mélypontjai" | 23 |
A kreativitás szükségessége | 27 |
A társadalom igényli a kreativitást - a kreativitás irányti egyéni szükséglet - lelki közérzet és kreativitás - milyen tanulási előnyt jelent az egyén számára | 28 |
Tanulható-e a kreativitás? | 33 |
A kreativitás alkotóelemei - szaktudás, szorgalom és célratörtés, tehetség, alkalom - a pedagógus által fejlesztett kreativitás - egy példa a tanításból - az értelem, a motiváció és az érzelem interakciója | 33 |
Az olvasónak szálnt megjegyzések | 41 |
Ecetismertetések: az ötletgazdagság fejlesztése és jutalmazása - a kreativitással szemben ellenséges tanítási légkör, az ötletgazdagság és az alkotó teljesítmény fejlesztése - interakciók a tanítás során: a tanuló kérdései, a megismerési teljesítmények jutalmazása | 41 |
A tehetség fogalmának változása | 50 |
Az intelligencia egysíkú fogalma | 50 |
Binet befolyása - az inteligencia fogalmának "megmerevedése" - egy példa a tanításból; a helyzet | 50 |
Az intelligencia tágan értelmezett fogalma | 56 |
Konvergens gondolkodás - divergens gondolkodás | 56 |
A "kreativitás" fogalmának meghatározása | 61 |
A kritériumok kérdése - kreativitástesztek - korrelációk hagyományos teszteljárásokkal - kreativitástesztek és iskolai teljesítmény - prognosztizálható-e a kreativitás későbbi életkorokra - az Edmonton-kísérlet - kreativitás mint ötletalkotási képesség | 61 |
Alkalmazott kreativitás és tanítás | 72 |
A prioritások megváltoztatása - a kreativitás és divergens gondolkodás - alkotó teljesítmény és alkotó képesség - két szembenálló kreativitáselmélet | 72 |
Az olvasónak szánt megjegyzések | 78 |
Tanításból vett példa: a pedagógus gátló viselkedése, bátorító pedagógus-viselkedés | 78 |
Az alkotó gondolkodás szociális és érzelmi akadályai | 81 |
Speciálisan társadalmi akadályok | 81 |
A szocializáló következményei - társadalomspecifikus és tanítás-specifikus akadályok: a sikerhajhászás, a "terhes" a kérdezősködéssel szembeni szankciók, kívülről irányított minősítés, a konformitás kényszere, a nemi szerepek rigiditása, a "másság" azonosítása az abnormitással, a munka és a játék kettéválasztása | 81 |
Személyiségspecifikus akadályok | 91 |
Képtelennek lenni arra, hogy "önmagunkat adjuk", a képzeletünktől való félelem, az elemző gondolkodás fontosságának túlhangsúlyozása, gondolatmenetek megszakítása idő előtt, gondolkodási sémák, nem tudjuk kezelni saját ötleteinket, szorongási készenlét, a verbális közlés túlzott fontossága | 91 |
Tanítási példa: a helyzet, gátló reakció, a tanulói kérdések iránti nyitottság | 95 |
Az olvasónak szánt megjegyzések | 98 |
Esetismertetések: hogyan büntetik a túlzott lelkesedést, alternatív kifejezési formák, hogyan lehet a "másmilyen" emberekben táplálni azt az érzést, hogy nem egészen normálisak - tanítási interakciók: a munka és a játék kapcsolata, a kívülről irányított minősítés | 98 |
Kreativitásfejlesztés a tanításban | 105 |
A kreativitás akadályainak leküzdése | 105 |
A pedagógus mint példakép - a kreatív pedagógus: egy helyzet - hogyan teremtsünk kreatív tanítási légkört: személyes viszony, érzelmi feltételek, motivációs légkör, szociális feltételek - a kreatív teljesítmények célzott fejlesztése - a teljesítmény értékelésének szerepe: az értékelési eljárás megváltoztatása - különböző jellegű értékelő eljárások: egy helyzet; külső hatalom által végzett teljesítményértékelés, önértékelés a pedagógus irányításával | 106 |
Az olvasónak szánt megjegyzések | 120 |
Esetismertetések: egy kreatív gyerek nem kellő mértékű fejlesztése, egy kreatív tanuló elszigetelése, hogyan lehet az iskola igazgatója mentor - interakicó az osztályban: a divergens gondolkodás elismerése és bátorítása, a tanulótársakhoz fűződő kapcsolat zavara | 120 |
Hogyan segítsük az ötletek születését | 127 |
Általános módszerek | 127 |
Ötletek serkentése: szintetikus gondolkodás, a probléma megfordítása, az eredményre vonatkoztatott gondolkodás, a domináló ötletre való összpontosítás, a gondolkodási gátlások áttörése, játék az ötletekkel, a képzelet hasznosítása | 127 |
Az ötletgazdagság fejlesztése a tanítás során | 133 |
Tanítási javaslatok: Ötletek tárolása (idea trap), "zörej sztorik", brainstorming, játék az ötletekkel, történetek lejegyzése, tárgyak kijavítása - tanítási gyakorlatok: a problémák felismerése, alkalmazási lehetőségek kitalálása, konzekvenciák kitalálása, tulajdonságok és tárgyak kapcsolata, a formák használata, rajzolás a körökből, rajzok kiegészítése, szimbólumok kitalálása, a kérdezés szabadsága | 133 |
A curriculum-tervezésre vonatkozó következmények | 143 |
Miért fokozódik a taítás egyoldalúsága - miért van szükség a kiegyenlítődésre - művészetre nevelés - játékos nevelés - a rendszer tehetetlensége és az egyes pedagógusok feladatai | 143 |
Az olvasónak szánt megjegyzések | 150 |
Esetismertetések: felesleges korlátozások bevezetése, összpontosítás a probléma magvára, játék és képzelet - interakciók a tanítás során: közönséges tárgy szokatlan használata, az eredményekből kiinduló gondolkodás | 150 |
Függelék | 156 |
Szakirodalmi utalások a szövegben | 156 |
Szakirodalom | 174 |