Arthur Gordon Pym csodálatos kalandjai/A Morgue-utczai gyilkosság

Előszó

Mikor néhány hónappal ezelőtt visszatértem az Egyesült-Államokba, a déli tengereken és egyebütt átélt annyi csodálatos kaland után, a melyekről a következő lapokon beszámolok, véletlenül megismerkedtem Richmondban (Virginia államban) néhány úri emberrel, a kik nem győztek érdeklődni mindazok iránt, a miket azon a vidéken tapasztaltam és egyre sürgettek, sőt kötelességemmé tették, hogy munkámmal a nyilvánosság elé lépjek. De nekem több okom volt rá, hogy ne tegyem, részben személyi tekintetek, melyek csupán engem illettek, részben más természetű megfontolások. Főkép azonban az riasztott vissza, hogy távollétem alatt hoszabb ideig nem vezetvén naplót, attól féltem, nem leszek képes leirni pusztán emlékezetből egy ilyen aprólékos és bonyolult tudósítást s még a látszatát sem bírom majd kelteni annak az igazságnak, a melyre valósággal törekszem és így beleesem abba a természetes és elkerülhetetlen túlzásba, a melyre mindnyájan hajlunk, ha olyan eseményeknek vagyunk tanui, melyek rendkívüli módon föl tudják izgatni képzelő tehetségünket. A másik ok az volt, hogy az elmondandó történetek határozottan csodás jellegűek voltak, bizonyítékai pedig hiányoztak, a mint ez természetes is hasonló körülmények között, (kivéve egyetlen ember tanuskodását s az is félvér indián), úgy hogy nem számíthattam hitelre, csak családom tagjai és barátaim között, a kik egy élet folyamán meggyőződhettek igazmondásomról, - ellenben a nagy közönség alig fog följegyzéseimben egyebet látni, mint arczátlan és leleményes hazugságot. A legfőbb ok mégis az volt, hogy nem biztam eléggé írói készségemben és így sokáig ellenálltam barátaim biztatásának. Vissza