Előszó
BEVEZETÉS
Magyarország ivóvízellátásában az artézi vízkincs igen nagy szerepet játszik, mivel nincs még egy ország, ahol oly nagyszámú, kizárólag az ivóviz szükséglet kielégítésére szolgáló...
Tovább
Előszó
BEVEZETÉS
Magyarország ivóvízellátásában az artézi vízkincs igen nagy szerepet játszik, mivel nincs még egy ország, ahol oly nagyszámú, kizárólag az ivóviz szükséglet kielégítésére szolgáló mélyfúrás lenne és olyan nagy mélységből vennék a vizet, mint hazánkban.
Artézi kut fogalma alatt a földkéreg tároló kőzeteiben levő, fúrással feltárt vizek felhozatala céljából készitett, csővel kibélelt furatot értjük. A földkéreg ugyanis - főleg alföldjeinken - vizet át nem eresztő és vizet áteresztő rétegekből áll. A viz az áteresztő rétegekben helyezkedik els mégpedig a réteget alkotó homokszemcsék között. A viz az áteresztő rétegben nyomás alatt van, ennek folytán, ha a fedőjét képező át nem eresztő réteget keresztül fúrják, a viz a furatban a vizáteresztő réteg nyomásától függően bizonyos magasságig felemelkedik.
Ezért nevezik a mélységi vizeket feszitett tükrü viznek is.
Ilyen kutat mér az ókorban is fúrtak, nevezetesen az egyiptomiak ós a kinaiak. Európában az elsőt a XII. században a franciaországi Artois grófságban készítették s innen származik az "ártézi" elnevezés.
Hazánkban közönségesen csak a terapszint fölé emelkedő, illetve a terepszint felett kifolyó vizet szolgáltató mélyfúrású kutat nevezik ártézi kútnak, azokat a furott kutakat pedig, amelyeknek vize nem emelkedik a térszintig, "norton kut"-nak hivja a nagyközönség.
Szakmai nyelven pozitív és negativ ártézi kutakról beszélünk aszerint, hogy a furatban a fúrással feltárt viz a terepszint fölé emelkedik, vagy az alatt marad. A pozitív és negativ ártézi kutak között ugyanis, az un. kútfejtől eltekintve - mondhatnám szerkezetileg - semmi különbság sincs. Negativ kútból is cainál-
- 3 -
Vissza