Fülszöveg
A szerző önmagáról:
"Hatéves koromban kezdtem el írni, mint közülünk a legtöbben, de mesélő kedvem régebbi keletű. Ezért hazudós gyereknek tartottak, pedig soha nem akartam becsapni senkit, csak nem találtam elég érdekesnek azt, ami körülöttem történt. Megtoldottam hát. Ennek ellenére túl voltam a harmincon, amikor néhány zsenge novellát sikerült publikálnom, azok is feledésbe merültek visszhangtalanul. Társaiknak jó másfél évtizedet kellet várniok, míg a Hunnia Filmstúdió pályázatán egyikük elismerést kapott.
A díj, amelyet kaptam, gyorsan semmivé tördelte a kishitűségből magam elé emelt korlátokat. Elővettem megsárgult cetlijeimet, félbemaradt írásaimat, letöröltem róluk a port és a keserűséget, s elkezdtem leírni mindazt, ami ezalatt felgyűlt bennem. Így született meg ez a könyv.
Magamról?
Képesítéseim szerint lehetnék műszaki rajzoló, gyártáselőkészítő, szabványügyi előadó, idegenvezető, ügyvéd, jogtanácsos és még sok minden más, de ezek közül semmi sem szerepel a...
Tovább
Fülszöveg
A szerző önmagáról:
"Hatéves koromban kezdtem el írni, mint közülünk a legtöbben, de mesélő kedvem régebbi keletű. Ezért hazudós gyereknek tartottak, pedig soha nem akartam becsapni senkit, csak nem találtam elég érdekesnek azt, ami körülöttem történt. Megtoldottam hát. Ennek ellenére túl voltam a harmincon, amikor néhány zsenge novellát sikerült publikálnom, azok is feledésbe merültek visszhangtalanul. Társaiknak jó másfél évtizedet kellet várniok, míg a Hunnia Filmstúdió pályázatán egyikük elismerést kapott.
A díj, amelyet kaptam, gyorsan semmivé tördelte a kishitűségből magam elé emelt korlátokat. Elővettem megsárgult cetlijeimet, félbemaradt írásaimat, letöröltem róluk a port és a keserűséget, s elkezdtem leírni mindazt, ami ezalatt felgyűlt bennem. Így született meg ez a könyv.
Magamról?
Képesítéseim szerint lehetnék műszaki rajzoló, gyártáselőkészítő, szabványügyi előadó, idegenvezető, ügyvéd, jogtanácsos és még sok minden más, de ezek közül semmi sem szerepel a munkakönyvemben. Ehelyett voltam rakodómunkás, órabeíró írnok és törvényszerkesztő, dolgoztam gyári segédmunkásként és szénbányában, mint csillés. Voltam asztalossegéd, államközi kormánybizottság titkára, követségi tanácsos, kormányzati szervnél főcsoportfőnök-helyettes és még sok minden.
Az Ártalmatlanok éjszakája második regényem. Az elsőt most érlelem (még nem tudom mivé), a harmadikat írom, és boldog vagyok, mert van két szép hivatásom: a nemzetközi együttműködés közkatonájaként dolgozom, és közben leírom mindazt, amit a világról, az emberekről gondolok."
Ennyit tudhatunk meg az íróról, aki elsőkötetes szerzőként jelentkezik most második regényével, és ad átfogó, megélten hiteles, de - ha tetszik - (ön)ironikus képet egy generáció: a mai negyven-ötven évesek indulásáról azonban a bizonyos "boldog" hatvanas években. Amikor hirtelen úgy érezhette mindenki, hogy minden lehetséges, hogy minden út nyitva áll előtte, akármerre tapogatódzik is, sőt még ha időlegesen nem csinál semmit, netán akkor is. A nemcselekvést persze sokféleképpen lehet leplezni, még önmagunk előtt is. Mint teszik ezt Jaksity György hősei, akik jól bevált falkaösztönnel keresik és találják meg egymás társaságát, hogy egy füstös-sivár pesti szálloda halljában múlassák az időt, szórakoztassák önmagukat, idétlenkedéseikkel borzolják a betévedők idegeit, de legfőképpen, hogy a "szó-szó-szó" narkotikumával kábítsák önmagukat, és hogy közösen végrehajtott, de ártatlan diáktréfáknak már aligha minősíthető akcióik során a "tett" illúzióját dédelgethessék magukban.
Jaksity György nem ítélkezik, és persze nem is nosztalgiázik. Ő inkább krónikása, avatott tollú krónikása egy korszaknak, mely lassan hazánkban is "történelmi" patinát kap, mint egy óceánnal odébb a "nyúlcipőt" öltő angstromok nemzedéke. Mi persze tudjuk, hoy a "nyúlcipőből" odaát "nyúlháj" lett. De hogy mi lesz ezekből a talán jobb sorsra érdemes fiatalokból, azt Jaksity György rokonszenvesen - ebben a regényben legalábbis - még csak nem is sejteti. Mert még minden lehet belőlük: közveszélyes munkakerülő, börtöntöltelék, de akár jogász is, filmcsillag is, bármi... De a regény jelenidejében cselekedeteiket, gesztusaikat, "szövegeléseiket" még az életformává állandósult action gratuite irányítja, miközben öntudatlanul kialakítják a maguk belterjes világát, amelyben az értékek annyira ingatagok-képlékenyek, hogy még az ő megkésetten kamaszos, nagyszájú kivagyiságuknak is alig kínálnak fogódzókat.
Az író mikroszkopikusan pontos híradása erről a különös társaságról egyszerre remek humorú, lebilincselő olvasmány és elgondolkodtató látlelet.
Vissza