kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Nyomdája |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 177 oldal |
Sorozatcím: | Kolozsvári értekezések a Magyar Művelődéstörténelem köréből |
Kötetszám: | 6 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Írta: Dr. Erdélyi László, kolozsvári egyetemi tanár. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája. |
Árpádkori társadalomtörténetünk új rendszerének kialakulása | |
A régi hetes rendszer legújabb tudományos kifejtése | |
Az új kettős rendszer | |
Alapja a pannonhalmi rendtörténet, a XI. századi törvények s az aranybulla fejlődése | |
Megfejthetetlennek vélt vagy rosszul megoldott társadalomtörténeti kérdések az első állami egyenes adó elméletében | |
A társadalomtörténeti eredmények új rendszerbe foglalása | |
Hóman és Eckhart védekezése | 3 |
A határőr- és székelykérdés | |
Tagányi kifogásai a civisek, civilek és örök azonosítása ellen | |
A XI. századi törvények szövegromlása | |
Öt egykorú hiteles oklevél | |
A pannonhalmi alapítólevél hitelessége | |
Nincs ellentét a törvények szövege s a hiteles egykorú adatok közt | |
Legnagyobb az ellentét Tagányi és Hóman közt | |
Szövegkritikai számarányok igazolják az ewrek olvasást | |
A Corpus Juris XIII. századi codex alapján adja a régibb törvényeket | |
A határőrök is várőrök s a határispán is várispán | |
Két század a civis=őr és speculator=őr között | |
Őrhegy és őrfa nem jelzi okvetlenül az ország határát | |
Őrök Zalában és Vas vármegye két vidékén | |
Birájuk a várispán | |
Vás speculatora, őre, a nemesek és várjobbágyok után | |
Várjobbágyokra nézve büntetés a spiculatorság | |
Speculatorok még a XV. században is szabadosok | |
Szabad embereken folt a speculatorság | |
Őrnagy a várjobbágyok közt | |
Sopron és Moson várak őrei megkülönböztetve az erdőóvóktól és besenyőktől | |
Őrök Nyitra, Pozsony és Szepes, Sáros, Ung vármegyékben | |
Várak erdőóvjai Sopron és Moson vármegyékben | |
A Bakony és Bereg erdőóvjai várispánsági szervezetben, a Vértes erdőőrei a Csákok uradalmában | |
Zólyomi erdőispánság őrei | |
Sárosi és zempléni erdőóvók | |
Hídőrök | |
Lővérek vagy lövők Sopron, Vas, Zala, Baranya és Borsod, Szabolcs, meg Torda vármegyékben | |
Vátyi lövérek és székelyek megkülönböztetése egymástól s a pozsonymegyei nem vági székelyektől meg a pozsony- és nyitramegyei őröktől | |
Első hiteles oklevéli adat a székelyekről | |
Anonymus adata | |
Döntő adat a Váradi Regestrumban | |
A székelyek tehát várőrök, civisek, castensisek, nem szabadok | |
A besenyők sem szabadok a Fertőnél | |
A Képeskrónika és Anonymus adata a besenyők-, székelyek- és oroszokról | |
Az árpási besenyők szabadságai | |
Adatok a libertinus székelyekről a XVI. századig | |
Tagányi szerint őrök, székelyek, besenyők, lövők, kazárok, kunok, avarok, oroszok mind határőrök | |
Hat kemény pont, mely mind hibás | 14 |
A régi rendszer küzdelme | |
Szenvedélyes támadás | |
Jó alkalom az új rendszer részletes kifejtésére | |
Eneu és inség nem igazolják az ewnek olvasást | |
Végzetes vallomás | |
Kegyelemdöfés és ultramodern képtelenség | |
Zagyva következetlenség | |
Kormányozható oklevélkritika | |
Bizarr gondolat | |
Tagányi fordulata a XI. századi bérlő-kérdésben | |
Megdöbbentő oklevélismeret-hiány | |
A Kollárok örökérvényű történettudománya | |
Egyházjogi leczke a XI. századi irregularitásról | |
A "de genere" nem jelent nemességet | |
Naiv felfogás a Kálmán királynak szóló könyöradományokról | |
Igaz-e, hogy Szent István ellentmond önmagának? | |
A rendszerjavítás szükséges | |
A legkritikusabb kérdések | 48 |
Szolgáknak nevezték-e a szabadosokat is? | |
A XI. századi társadalmi osztályok három vagy két főcsoportja | |
A legklasszikusabb hely | |
A XI. századi törvényekben udvarnokok a szabadosság képviselői | |
Ezeket még a XIII. században is mondják szolgáknak | |
A várjobbágyok sem szabadok, ámbár állhattak be közüjük szabadok, sőt nemesek is | |
A civisek szintén nem szabadok a tatárjárás előtt | |
Legjellegzetesebb szabados állapot a torlóké | |
Társadalmi osztályok viszonyai jól rendezett uradalomban | |
A jobbágyok tizedrésze szabad | |
A többi szolganép | |
Igazi szolga három százalék, a többi szolganép szabados | |
Libertus és libertinus tágabb és szűkebb jelentésben | |
A libertinus, szabados szolgaállapota megnyilvánul szökésében, visszakövetelésében, eladásában, teljes felszabadításában | |
Megkülönböztetik a szabados szolgaságát és a teljes szolgaságot | 66 |
Mi a szolgaság és szabadság igazi jegye? | |
A szolgaság jegye a helyhezkötöttség | |
A szabadság lényeges jegye a szabad költözés | |
Ez szabatos meghatározást nyer a XI. századi törvényekben s az oklevelekben | |
Tagányi a feudalis visszaélésekből merít érveket a régibb normalis jogállapot meghatározása ellen | |
Épen a magyar feudalis kor terjeszti ki a szabad költözés jogát az összes urbéresekre | |
Hatósági védelmet is biztosít neki | |
Csak büntetésből függeszti föl rövid időre | 77 |
Helyes-e a félszabad elnevezés? | |
A szabadnak nevezett félszabad szolganép fából vaskarika | |
A XI. századi liberek azonosítása a XIII. századi populi servitialessel, a Szent Lászlókori rabszolgákkal, vaskos tévedés | |
Áthidalásukra kellett a félszabad jelző | |
Tagányi ezt lényegesen átalakítva védi | |
A liber szó tágabb és szűkebb jelentése | |
Egyik sem terjed ki a libertinusokra, hanem csak a teljesen szabadokra | |
A félszabad név meghatározása helytelen | |
A nevet emlékeink nem ismerik | |
A szűkebb jelentésű szabadok-ra megfelelőbb a közszabad megkülönböztető név | |
A német halbfrei utánzása absourdumhoz vezet, történetietlen és fölösleges | 83 |
Szabad-e a vulgaris, pauper, plebeus? | |
A vérdíj, birság szerinti rangsor mint kriterium helyes | |
Szolga nem fizet vérdíjat | |
Szolgát, szabadost az ura mentené az akasztástól, nem a rokonsága, mint a vulgarist | |
Menyasszonyrabló plebeus alig lehet szolga vagy szabados, kinek házasságába az úr is beleszólt | |
Kivételt tesz a katona szabados, de ezt világosan megkülönböztetik a vulgaristól | |
A vulgaris, pauper, plebeus kisbirtokos szabad ember, közember, közszabad | 85 |
Melyek a szabadok osztályai a XI. században? | |
Legalsó osztály a közszabad | |
Tagjai szegényebb magyarok, teljesen fölszabadult szolgák, megmagyarosodott vendégek | |
Magasabb osztály a nemesség, ezen felül a főúri osztály | |
Magyarok és jövevények egyaránt lehetnek tagjai | |
Szolga is fölemelkedhetett az ispáni rendbe, kezdetben | |
Az ispáni, főúri rend valóságos hivatali rend | 89 |
Mik a nemesek a tatárjárás koráig? | |
A nemesek vagyonos szabadok, kiválólag pedig az előkelők, a főemberek, ispánok, seniorok, urak vagy legalább középbirtokúak | |
Nobilis a plebeus ellentéte | |
A várak tisztjei közt is akadtak a XII. század elején már nem ignobilisok, nemesek | |
E században nobilis főképen a főemberek jelzője | |
A XIII. század közepe felé kezd szélesebb körre kiterjedni, lejebb szállani | |
Leggyakoribb a "király jobbágya" czím, legritkább a régi princeps | |
II. András keresztes hadjárata körül kezdődik a baro, magnas czím | |
A baro szót tartalmazó korábbi keltezésű magyarországi oklevelek kritikusak, hamisak | |
A pécsi egyház népeinek szabadságlevele (1191?) | |
Borsmonostori oklevél (1195?) | |
Esztergomi káptalan oklevelei (1201, 1202?) | 92 |
Mik a jobbágyok, várjobbágyok? | |
Legrégibb nevők a minister, ennek jelentése tiszt | |
Rangban az ispán és vitéz közt foglal helyet | |
A nagyobb királyi minister rangja magasabb a királybiróénál, azért ez csak az ispánnal együtt ítélkezhetik fölötte | |
A kisebb királyi vagy herczegi minister a királybiró előtt tartozik perelni | |
Nagyobb minister annyi, mint főtiszt, száznagy, kisebb minister az altiszt, tiznagy | |
A király ministerei a XII., XIII. században főemberek, a király jobbágyai, a nádor stb. | |
Egyházi jobbágyok az egyház udvarispánja, ispánjai, poroszlója s rokonaik | |
A várjobbágyok közt akadhat korán nemes, de a várjobbágy osztály egészben véve szabados, nem szabad | |
Nyilvánvaló bizonyíték a Váradi Regestrumban | |
Várjobbágyok a vár tényleges tisztjei és rokonaik | |
Adatok a várjobbágyok szereplésére | |
Szent István király jobbágyai és jobbágyainak fiai szabadok | |
A várjobbágyok birtokjoga | |
Királyi udvarnokjobbágyok, tárnok-, lovászjobbágyok, stb | |
Természetes jobbágyok a várispán hadiszemléjén | |
Szállásadó jobbágyok fiai | |
Gastresnisekből kivett várjobbágyok | |
Nemes jobbágy czím | |
Predialis jobbágy | |
A minister, ministerialis jelentése a XIII. században | 96 |
Mit jelent a miles? | |
Szent István törvényeiben gyakran vannak említve, a későbbiekben ritkán | |
Milesek egy sorban a szolgákkal | |
Elég vagyonosak | |
Később mint lovagok közelállnak a nemesekhez, kegyurakként is viselkednek | |
Nagy a különbség Szent István és Kálmán király milesei közt | |
A miles lovagság kialakulása külföldön a ministerialisokból | |
Nálunk a miles osztály mindkét fokon idegen eredetű | |
Téves axioma historikusainknál | 110 |
Mi a civis és civilis? | |
A civis és civilitas classicus jelentése | |
A civitas jelentése 1000 körül Nyugateurópában | |
Nálunk is várat jelent | |
A civis és civilis különbsége Tagányi szerint | |
Tulajdonképpen egyjelentésűek | |
Elöljáróik a ministerek vagy ministerialisok | |
Eredetileg mind ministerialisok | |
A civis név két fejlődésfoka | |
Szabados falusi várőr, szabad városi polgár | |
Történeti adatok a civitas jelentésére, az őrök, civisek azonosságára | |
A civisek egyedüli köteles szolgálata a civilisek expeditiója, a katonáskodás | |
A castrensis szintén egyjelentésű a civisszel és civilisszel | |
A katonáskodás teréről mindinkább leszorulnak s elparasztosodnak | |
A civilisek, castrenisisek polgári, békés foglalkozása | |
Egyes castrensisek megnemesítése | |
A civilisek, castrensisek szolgálmányai | |
Az egyházi jobbágyok szolgálmányainak rokonsága | |
A civilisek különböznek a király lovas vitézeitől az aranybulla korában | |
A tatárjáráskor Béla király a nemeseket, a királyi servienseket és a castrensiseket is hadba hívta | 115 |
Inek-e vagy őrök? | |
A Szent László-féle II. és III. törvény négy külön törvényhozást sejtet és fokozatos fejlődést tüntet föl | |
Minden civitasban vannak őrök a III. 1. törvény szerint, nemcsak a határon | |
Ugyanazon törvény következő czikkelye elrendeli a szökevény civisek vagy őrök és szolgák s a szabados ühögyök visszaadását | |
A szabados vitézek és szolgák szökéséről, nyomozásáról, elidegeníthetetlenségéről és köteles visszaadásáról mindegyik törvényhozó rendelkezett a XI. században | |
Szent László III. 2. törvényének szabatos grammatikai elemzése és értelmezése | |
Az ellenkező értelmezés grammatikailag is erőszakot jelent, a civisnek sem talál helyet | 128 |
Volt-e bérlő osztály Magyarországon a XI. században? | |
Szükséges különbséget tenni kis- és nagybérlők között | |
A római ager publicus nagy- és kisbérlői | |
E kisbérlők a colonusok, szegényebb szabad polgárok | |
Földbérök a census | |
A colonusok szabadságának elnyomása | |
A bizanczi Isauri császárok eltiltják az örökbérletet s biztosítják a kisbérlők szabad költözését a VIII. században | |
Szabad colonusok a frank birodalomban | |
A szabad bértelkek nagy száma | |
Hadi szolgálmányok és készpénzfizetés | |
A kisbérletjövedelmek apadása miatt előnyösebb a nagybérletrendszer a XII. századtól kezdve, a hűbéres társadalom és városi élet kifejlődése után | |
Frank szabadok telepítése Pannoniába | |
Német colonisatio a lechfeldi csata után | |
A szabad telepesek egy dénárnyi földbére tizedekkel, katonai szolgálat nélkül | |
Ennek folytatása és kiterjesztése, szabadok és vendégek telepítése Magyarországon a XI. században | |
Szabadok tizedei és dénárai a telepes szabadoktól, kisbérlőktől jártak | |
A kisebb bért fizető régi colonusokat elűztés | |
Kálmán király hat törvényczikkelye a szabadok dénárairól | |
Ezekben négyféle szabadokat kell megkülönböztetni: a királytól, ispántól, civisektől és földesuraktól telepítetteket | |
Mik voltak a castellanusok? | |
Nem lehetnek civilisek, castrensisek | |
Mik a suburbanusok? | 132 |
Kikből lettek a serviensek és a köznemesek? | |
A nemes czím fokozatos kiterjesztése és süllyedése | |
Rogerius adatai a tatárjáráskori nemesekről és serviensekről | |
Nemesek a főtisztviselők, a királyi tanács tagjai, s a vidék előkelői | |
A nobilisok még különböznek a serviensektől | |
Az első királyi oklevelet, mely servienseket nemesekké tesz, 1260-ból ismerjük | |
Szabados vitézekből nevezik ki a nemes királyi servienseket, kik a királyi zászló alatt harczolnak | |
A serviensek nemesítése V. István ifjabb király újítása | |
Törvényesítette 1267-ben | |
A nemes királyi serviensekről szóló régibb keltezésű oklevelek kritikája | |
A vajkai egyházi jobbágyok nemeslevele (1186? v. ö. 1188?) | |
Földadomány a jáki királyi servienseknek (1221?), kik nemsokára nemesek (1233?) | |
A zalamelléki királyi serviensek 1232. évi ítéletlevele nem szól nemes serviensekről | |
A szepesi nemesek szabadságlevele a király servienseiről, és az összes nemesekről (1243?) | |
Nemes királyi serviensek, mint földeladók Tótországban (1244.) | |
A királyi servienseket talán legelőbb a Dráva vidékén kezdték nemeseknek czímezni | |
Szokatlan, megbízhatatlan oklevelek nemes királyi serviensek s udvari nemesek kinevezéséről (1225? 1244? 1256?) | |
Szabad királyi serviensek kinevezése II. András keresztes hadjárata körül kezdődik | |
A korábbi adatok kritikája | |
II. Béla állítólagos oklevele századokkal későbbi formulával | |
Mártir esztergomi érsek 1156-ban keltezett oklevele a barátkai parochiális egyházról Bors királyi serviens említésével | |
A pécsi egyház népeinek szabadságlevele (1190?) | |
Érseki ítéletlevél a hetényiek királyi serviensségéről (1212?) | |
Királyi szabad servienseket kinevező hét hiteles oklevél 1217 és 1259 közt | |
Később is előfordul egyszerű szabad királyi serviens-kinevezés | |
Maga a serviens név, már az I. esztergomi zsinaton előfordul | |
Az egyszerű serviensek rendesen szabadosak | |
Voltak szabad serviensek is | |
Szolgálatuk nem csupán katonai | |
A szabad királyi serviens-kinevezés kevés, a királyi serviensek száma jelentékeny | |
E királyi vitézek a királyi földön élő szabad telepesekből, hűbéresekből kerültek ki | |
Okleveles adatok királyi harczos szabadokról serviens név nélkül | |
Serviens nemesek hatása a törvényszöveg változtatására | |
Anonymus korának jellemző fölfogása a nemesekről és serviensekről | 144 |
Összefoglalás | |
Az Árpádkori társadalom rendszere | 168 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.