Árpádházi Szent Margit hétszázéves arculata
Szerző
Róla szól
Budapest
Kiadó: | Szent István Társulat |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Könyvkötői kötés
|
Oldalszám: | 168
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
23 cm x 15 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér illusztrációkkal és 40 fekete-fehér képtáblával illusztrálva. Nyomtatta a Stephaneum nyomda, Budapest.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A magyarság tizenharmadik századi ragyogó csillagában, Szent Margitban, az erkölcsi erők, eszmények szépsége tökéletesedett ki. Mi magyarok féltett kincsünknek, glóriásnak láttuk őt kezdettől...
Tovább
Előszó
A magyarság tizenharmadik századi ragyogó csillagában, Szent Margitban, az erkölcsi erők, eszmények szépsége tökéletesedett ki. Mi magyarok féltett kincsünknek, glóriásnak láttuk őt kezdettől fogva. Tudjuk, hogy valóban eljutott a lélek mélységéig s a hit magasságáig, annak a hitnek csúcsáig, amely által Hazánk erőt, kultúrát, igen gyakran reményt nyert, amely fennmaradásunk biztosítéka volt és lesz. A képzőművészet is kifejezi mennyit ért és mi volt nekünk. Róla, Magyarország fehér virágáról, az ő alázatáról, mély hitéről, a magyar «hősök és szentek» családjának illatoslelkű hősnőjéről és arról a hatásról, melyet az ábrázolóművészetre gyakorolt, kívánunk képet adni.
Vissza
Tartalom
(Címlap előtt) Szent Margit, kezében liliommal és imakönyvvel. XV. század.
Az esztergomi Keresztény Múzeum /ametszetének kicsinyített mása. (11. old.)
Istókovits Kálmán: Tatárjárás. - (15. old.)
Molnár C. Pál: 1242. - (19. old.)
Molnár C. Pál: Szent Margit anyja, születendő gyermekét az egyháznak felajánlja. - (23. old.)
Molnár C. Pál: Szent Margitot a veszprémi zárdában Olimpiádis asszony oktatja. - (27. old.)
Istókovits Kálmán: Szent Margit tízéves korában a Boldogasszony szigetére kerül. - (34. old.)
Molnár C. Pál: «... vala nagy könyörülete a beteg sororokhoz» - (37. old.)
Ismeretlen mester: Szent Margit nyulakszigeti életből vett jelenetek- Rézkarc. XVIII. század. A weeseni dominikánus apácák könyvtárában. - (39. old.)
Istókovits Kálmán: Szent Margit «főz vala» - (43. old.)
Molnár C. Pál: Szent Margit «vizet merít vala és ő maga a konyhára viszi vala» - (48. old.) Istókovits Kálmán: «... kezdé Szent Margit Asszonyt arcul verni, a moslék-vizzel» - (54. old.)
Istókovits Kálmán: «A szolgáló-leányoknak és egyéb sororoknak szolgáló társuk vala» - (59. old.)
Molnár C. Pál: Szent Margit szegényeket istápol. - (63. old.)
P. Danzas: Három szent. Középen Szent Margit. XIX. század. Tollrajz. - (67. old.)
Hincz Gyula: «A Mennyei-jegyesnek szerelméért a földi jegyest immár másodszor utálja meg» - (70. old.)
Hincz Gyula: «... pünkösd harmad napján Szent Erzsébet oltára előtt» nyeri el Margit a fekete fátyolt. - (76. old.)
Molnár C. Pál: «... a szenteknek képeket, letérdepelvén alázatost tiszteié vala». - (83. old.) Molnár C. Pál:«... és látá e soror Elena, tűznek lángját Szent Margit asszonynak fején» - (90. old.)
Molnár C. Pál: Soror Benedicta «Szent Margit asszony kérésére a szent szüzet oly igen veré». - (95. old.)
Molnár C. Pál: «Gyakorta a sororok mennek vala Szent Margit asszonynak testéhez és megnézik vala, és látták vala, hogy szebb pirosabb vala hogynem életében» - (100. old.) Hincz Gyula: IV. László király lázából gyógyul meg 1273 szept. végén. Szent Margit fátyla által. - (104. old.)
A nyulakszigeti Szent Domonkos apácák konventjének pecsétje, 1282-1312. évekbeli okmányról.
TÁBLÁK.
I. Ismeretlen sienai mester: Cavallini tervei (?) után készült freskó. (XIV. század első fele.) Részlet az Utolsó ítéletből. Ábrahám, Izsák és Jákob fogadja a Mennyország kapujában az Árpádokat. (Nápoly. Donna Regina.)
II. A dominikánus képek mestere: Trónoló Krisztus és Mária. Köröskörül szentéletű dominikánusok. Lent a
jobb sarokban Szent Margit. (1336 után.) (Firenze. Chiesa di S. Maria Novella.)
III. Részlet az előbbi képből.
IV. Simoné Martini: Szent Margit. Falkép. (Assisi. S. Francesco, alsó-templom.)
V. Bartolomeo di Pietro: Üvegfestmény-részlet. Lent jobbról a második alak Szent Margit, stigmatizált kezében kereszt és könyv. Lábainál korona, feje felett szeráf. (1411.) (Perugia. S. Domenico.)
VI. Részlet az előbbi üvegfestményből. A középső alak Szent Margit.
VII. Beato Angelico: Részlet a Mennyországból. Alsó sorban imára kulcsolt kezekkel Szent Margit. (Firenze, S. Marco.)
VIII. Ismeretlen XV. századi olasz mester: Madonna, jobbján Szent Katalinnal, balján Szent Margit, összekulcsolt kezében feszület. (Bologna. S. Domenico.)
IX. Rossi. Bernardo dei (?): Szent Margit. Freskó. (XV. század vége.) (Milano. S. Maria delle Grazié refektoriumában.)
X. Ismeretlen mester. Perugino követője: Castelloi Szent Margit és montepulcianói Szent Ágnes között Szent Margit (XV. század vége, XI. század eleje.) (Perugia. Accademia.)
XI. Részlet az előbbi képtábláról.
XII. Fiorentino, Pier Francesco: Az oltárkép predéllájának jobbról a második részében Szent Margit. Felírása: «S. Margarita d'Ungaria». A képen a Szent éppen stigmáit kapja. (1494.) (San Gimignano. S. Agostino.)
XIII. Ismeretlen mester: Szent Margit. Freskórészlet. (XVII. század.) (Roma. S. Maria sopra Minerva.)
XIV. Ismeretlen mester: Szent Margit. (1678.) (Olajfestmény a szombathelyi dominikánusok kolostorában.)
XV. Maulbertsch, Anton: Mennyezetkép az Egri Lyceumban. (1792.) A kép jobb alsó sarkában a csillagos köpenyű alak Szent Margit.
XVI. Ismeretlen mester: Szent Margit. (XVIII. század.) (Olajfestmény a vasvári dominikánusok kolostorában.)
XVII. Ismeretlen mester: Szent Margit. (XVIII. század vége.) Olajfestmény. (Roma. SS. Domenico e Sisto apácák kolostorában.)
XVIII. Ismeretlen mester: Szent Margit. (XVIII. század vége, XIX. század eleje.) Olajfestmény. (Eredetileg a budai Szent Erzsébet apácák, jelenleg a pesti Szent Domonkosok kolostorában.)
XIX. Binder József: Szent Margit. Selyemre nyomott rézkarc. (Fővárosi Könyvtár.)
XX. Ismeretlen mester: Szent Margit. (XIX. századi első feléből.) (Nürnbergi acélmetszet.)
XXI. Az előbbi, nürnbergi acélmetszet magyar átdolgozása. Olajfestmény. (Kőszeg. Dominikánus rendház.)
XXII. Székely Bertalan: Szent Margit a Nyulak-szigetére érkezik. Falkép. (Pécs. Székesegyház.)
XXIII. Az előbbi falkép vázlata. Vízfestmény. (Budapest. Magántulajdon.)
XXIV. Szoldatics Ferenc: Patrona Hungáriáé, Szent Imre és Szent Margit. (1896.) Olajfestmény. (Veszprém. Püspöki kápolna.)
XXV. Than Mór: Szent Margit. Tanulmány a budapesti Belvárosi plébánia-templom egyik üvegfestményéhez. (Budapest. Szépművészeti Múzeum.)
XXVI. Roth M.: Jelenetek Szent Margit életéből. Üvegfestmény. (Budapest. Szent Margit-templom.)
XXVII. Damkó József: Árpádházi Szent Margit.
XXVIII. Z. Hadzsy Olga: Szent Margit a Nyulak szigetén levő kolostorban.
XXIX. Miskolczy Ferenc: Szent Margit imaközben. (Olajfestmény.)
XXX. Ohmann Béla: Szent Margit.
XXXI. Feszty Masa: Szent Margit. (Olajfestmény.)
XXXII. Madarassy Walter: Szent Margit. (Ölomszobor.)
XXXIII. Aba Nóvák Vilmos: Árpádházi Szent Margit a magyar Szentek seregében. Falkép. (Jászszentandrás.)
XXXIV. A magyar szentek csoportja az előbbi falképen. Alulról a harmadik sorban balról a második Szent Margit
XXXV. Jeges Ernő: Szent Margit-oltár. (Falképterv.)
XXXVI. Istókovits Kálmán: Szent Margit betegeket ápol a nyulakszigeti kolostorban. (Vízfestmény.)
XXXVII. Hincz Gyula: Szent Margit látomása. (Tusrajz.)
XXXVIII. Radnainé Szörédi Ilona: Szent Margit. (Olajfestmény.)
XXXIX. Kontuly Béla: Szent Margit élete. Falkép. (Budapest, Szent Domonkos-templom.)
XL. Részlet az előbbi képből