Árpád-kori templomok és kolostorok Veszprém megyében

Előszó

A veszprémi Objektív Fotóklub egyedülálló vállalkozása volt a magyar állai ezredéves évfordulója alkalmából az „Árpád-kori templomok és kolostorok Veszprém megyében" c. fotóalbum elkészítésének terve 1999-ben, majd a megvalósítás, mely öt évig tartott. A könyv így az Európai Unóihoz való csatlakozás évében, 2004-ben jelenik meg. A csatlakozás olyan történelmi esemény, amelynek igazi jelentőségét majd csak a következő nemzedékek fogják igazán értékelni. Az államalapítás óta eltelt évszázadok történelme bizonyítja, hogy a honfoglaló magyarok milyen meghatározó döntést hoztak, amikor lemondva kalandozó, nomád életmódjukról, régi vallási kultúrájukról, a szervezett államformát, a helyhez kötött termelési módot, és a tudatosan megalapozott vallást választották. Ezek a politikai, gazdasági és vallási keretek már akkor biztosították Magyarországnak az európai közösségben elfoglalt helyét, s a világ vérkeringésébe való bekapcsolódását. Magyarország ettől kezdve együtt fejlődött Európával. Az államalapítás eredményei nemcsak a politikában és az ideológiában, hanem a kultúrában is jelentősek, mint az írásbeliség, az építészet, szobrászat, festészet, zene átvétele és folyamatos, sajátosan magyar jellegű fejlesztése. Ezeket az eredményeket példázzák az egész országra kiterjedő templom- és kolostorépítkezések a XI-XIII. századokban, az Árpád-házi királyok uralkodásának időszakában. Jelentős eredmény az időtálló kőépületek, és a stílusában is közel egységes, ún. román építészeti stílus meghonosodása, melyet külföldi építészek hoztak magukkal, s magyar mesterek vettek át, illetve folytattak. Ennek a stílusnak a jellemzői az emberléptékű arányosság, a természeti környezetbe való harmonikus illeszkedés és a visszafogott, mégis igényes díszítés, ami az akkori magyar léptékeknek, és lelki beállítottságnak is megfelelt. A díszítések is magyar motívumokat vesznek át, a szobrokban pedig nyilván a helyi arcok vonásait láthatjuk viszont. Mai napig megcsodálhatjuk, hogy milyen szépen illeszkedik a tájba egy-egy templomrom, mely mellett évszázados, terebélyes fa áll, vagy hogyan helyezkedik el a falu felett egy kis dombon, az átépített, de a régi arányait megtartó újabb templom, melyhez ma is gesztenyefasor vezet fel. Vagy az eredeti alapok, falmaradványok alapján elképzelve az egykori épületet, ma is érezhetjük az erdőkben megbúvó kolostorok építészeti harmóniáját, s az ott élő emberek életének az évszakokhoz igazodó ritmusát. A Kelet és Nyugat ütközőpontjában lévő ország évszázados küzdelmei, Európa védelme és a szinte állandósult nehéz gazdasági helyzet következtében ezekből a remekművekből mára főként csak romok maradtak, és sajnos ezeket sem vigyázzuk eléggé. Az Objektív Fotóklub éppen azzal vállalt kezdeményező szerepet, hogy fotókon keresztül hívja fel figyelmünket az Árpád-kori egyházi építészet művészeti értékeire, a történelmi küzdelmek következményeire, a munkálkodó ember és a természeti környezet közötti harmónia jelentőségére, s kulturális értékeinknek a későbbi korok számára való megőrzésének fontosságára. Az elkészült fotókból rendezett kiállítások meglepetése volt, hogy megyénkben több mint száz helyszínen találhatók Árpád-kori templomok, kápolnák és kolostorok, illetve ezek részben restaurált, vagy elhanyagolt romjai, illetve nagyrészt elpusztult templomok anyagát felhasználó, ezek alapjaira épült, és a régi épület arányait megtartó új templomok. Vissza