Árpád-kori legendák és intelmek

Fülszöveg

Középkori irodalmunk kevéssé ismert kincsei közé tartoznak a kötetünkbe gyűjtött legendák és Intelmek. Szerzői nagy része ismeretlen, megírásuk idejét legtöbb esetben nem tudjuk pontosan kikövetkeztetni, nemegyszer több változatot ismerünk, utóbb született kiegészítéseket, később hozzáfűzött részeket. Eredetük bizonytalansága azonban mit sem csorbít a művek értékén. a legendák írói a szent életű hősök életének elmondásával azokat a történelmi személyeket állítják olvasói elé, akik életükben vállalt hősiességükkel, bátorságukkal, hitükért kiállt megpróbáltatásokkal, lemondásokkal és önfeláldozásokkal az utókor csodálatára, elismerésére méltóak, akik tetteinek ismerete erényben, erkölcsi magatartásban példaadásul szolgálhatnak.
Háborúskodás és követjárás, templomok és kolostorok alapítása, hittérítő utak, pogánylázadás és politikai manőverek részeivé válnak a nem történelmi munka igényével írott legendáknak. Ugyanakkor a művek írói akarva-akaratlanul saját életkörülményeikről, koruk mindennapi viszonyairól - az utazás módjáról, a kolostorok belső napirendjéről, a zarándoklásokról, a temetkezési szokásokról, az emberi viszonyokról - is hű képet nyújtanak.
A legendák írójának célja, a példakép fölmutatása, együtt jár az írott mű tartalmi és formai szabályaival. A szentek életét kora gyerekkortól a halálukat követő csodákig kíséri végig. Az életükben kimagasló tetteket végrehajtó hősök példája követendő.
Ennek igazolására szolgálnak a haláluk után bekövetkező csodák. A földi életben véghezvitt szokatlan vagy rendkívüli tulajdonságok jutalmaként válnak föld és ég között közvetítőkké.
Másképp, parancsként fogalmazódnak meg mindazok a követelménynek, amelyek a szentek életéből kiolvashatók, az Intelmek-ben. Az erkölcsi normák, a kiváló erények és az elutasítandó bűnök példát sugalló történetek helyett határozottan fogalmazott és törvényként követendő utasításban rögzítettek Szent István király Intelmei-ben.
Kötetünk öt szent életéhez fűződő legendákat gyűjtött egybe. A Szent Margit legendája kivételével, amelyet korabeli magyar fordításban közlünk, valamennyi korszerű tolmácsolásban kelti életre az eredetileg latinul íródott legendákat. Kötetünkkel irodalmunk homályba vesző emlékei válnak ismét közkinccsé. Vissza