Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén

Előszó

A nagy múltra visszatekintő művészettörténeti kutatások elsősorban a királyi központok, székesegyházak, kolostorok díszes emlékeivel foglalkoztak. A középkori falusi templomok kevesebb figyelemben részesültek. Az aprócska falvakban élők egyházi életét, hagyományait, építészeti és művészi kifejezésmódját szerényebb mértékben kutatták. Néhány lelkes régiségbúvárnak a figyelme azonban már a múlt században és e század elején a kevésbé látványos "ódon" romok, emlékek és források felé fordult. Témánk szempontjából elévülhetetlen érdemeket műemléki és történeti kutatásaikkal Galgóczy Károly, Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Arányi Lajos, Forster Gyula, valamint Chobot Ferenc szereztek. A Pest megyei okleveles anyag összegyűjtésével Bártfai Szabó László mozdította elő és könnyítette meg a középkori kutatásokat. A Duna-Tisza köze (főleg a mai Bács-Kiskun megye) középkori településeinek és templomainak régészeti vizsgálatával Szabó Kálmán foglalkozott behatóbban, értékes magját képezve a későbbi feldolgozásoknak. Néhány - a kutatás szempontjából csendesebb - évtized után a hatvanas-hetvenes években jeles szakemberek, történészek, régészek, művészet-történészek, építészek és helytörténészek kezdték felvenni a fonalat és egyházi kutatásaikkal csatlakoztak nagy múltú elődeikhez. Néhány név, a teljesség igénye nélkül: Dercsényi Dezső, Entz Géza, Marosi Ernő" Kozák Károly, Koppány Tibor, Valter Ilona, Kozák Éva, Guzsik Tamás, Kovács Béla, Módy György stb. Míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas, Zala és Veszprém megyében a falusi templomok tekintetében jelentős templomépítészeti kutatásokat folytattak, Heves megyében és az Alföldön ez csak kisebb mértékű volt. A közelmúltban rendszeres, szisztematikus falusi templomkutatásról Hajdú-Bihar és Békés megyében beszélhetünk. A hatvanas évektől kezdődően Dél-Pest megyében Hidvégi Lajos és Balanyi Béla tanárok gyűjtöttek össze sok értékes történeti és régészeti adatot. Bár történeti megállapításaik egy része vitatott, a sok-sok adat és emlék feljegyzése, megmentése révén érdemeik elévülhetetlenek. Pest megye teljes, napjainkig megismert középkori templomainak az összegyűjtésével és feldolgozásával azonban máig adósok vagyunk. Bár 1958-ban napvilágot látott az akkor korszerűnek számító és igen nagy szakmai összefogással készült Pest megye műemlékei c. kétkötetes munka, az eltelt közel 40 év alatt újabb feldolgozás vált szükségessé. A monográfia adatainak jelentékeny része - különös tekintettel a régészeti eredményekre - az új kutatások fényében módosításra szorul. Jelenleg készülőben van egy újabb, a megye történetét összefoglaló feldolgozás, melynek közelgő megjelenéséhez a Pest megyei középkori falusi templomok összegyűjtésével magam is szeretnék hozzájárulni. Az anyaggyűjtés során a megye területéről eddig több, mint 300 falusi templomra sikerült adatokat találnom. Ez a tekintélyes mennyiség mindannyiunkat meglepett, de ez a szám a további kutatásokkal még jelentősen módosulhat. Az utóbbi évtizedekben országszerte örvendetesen gyarapodtak az Árpád- és késő középkori településfeltárások. Fontos megjegyeznem, hogy a történeti vizsgálódás során nem szakítható ki a templom a környező településből, azonban mégis indokolhatja a falusi templomok településtől elválasztott külön tárgyalását, hogy építésük nem egyszerűen a falu lakóinak szándékából, hanem magasabb egyházi szempontokat figyelembe véve, egyházi szabályok és engedélyek szerint, esetleg az egyház által szervezett mesterek irányításával, tehát más, jobban szabályozott feltételek között jöttek létre, mint az egyszerű lakóépületek. A falunak vagy birtokosának gazdasági erejét, rangját híven tükrözte templomának nagysága és külleme. Vissza