1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Aromások II.

Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: NIM Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 72 oldal
Sorozatcím: Vegyipari technológiák gazdasági szakemberek számára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: A Vegyipari Gazdasági Tájékoztató különszáma. Megjelent 500 példányban. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az elsődlegesen kinyerhető (primer) aromás szénhidrogének mennyiségi megoszlása nem felel meg a felhasználási igényeknek. Ezért már 1938-ban megindultak azok az üzemek, amelyek a toluolt vagy... Tovább

Előszó

Az elsődlegesen kinyerhető (primer) aromás szénhidrogének mennyiségi megoszlása nem felel meg a felhasználási igényeknek. Ezért már 1938-ban megindultak azok az üzemek, amelyek a toluolt vagy magasabb alkil-benzolokat benzollá alakították. Az első eljárások a dezalkilező technológiák voltak, amelyek során kevésbé értékes aromásokból értékesebb aromásokat nyertek, az alkil-oldallánc ebben az esetben elvész. Később, a kőolajipari katalitikus eljárások jobb megismerése a gazdaságosabb transzaikilezési és diszproporcionálási technológiák kifejlesztéséhez vezetett, amelyek már csak minimális mennyiségű szénhidrogén veszteséget okoznak (a képződött metán tulajdonképpen csak kémiai értelemben veszteség, mert futógázként felhasználják). A műanyagipar rohamos fejlődésével megnőtt az igény a p-xilok és o-xilol iránt is. 1965-ben az USA p-xilol termelése csak 180 e.tonna volt, 1970-ben már elérte a 905 e.tonnát. Az o-xilol esetében a növekedés kisebb mértékű, de szintén jelentős: az 1965-ös 160 e. tonnáról 1969-re 384 e. tonnára emelkedett, azaz négy év alatt több mint kétszeresére nőtt (1).
A reformálás során nyert xilol-frakcióban azonban a p- és oxilol hányada kedvezőtlen, csak 20. ill. 22%-ot tesz ki maximálisan. A viszonylag értéktelen m-xilol mennyisége viszont 40%. Így korán felmerült az ipari igény a p-, ill. o-xílol mennyiségének növelésére, és kialakultak a különböző izomerizációs eljárások. Amikor az etiléntermelés nagymértékű növekedésével, valamint a pirolizis üzemek nehéz nyersanyagokra való átállásával jelentős mennyiségi) aromásdus pirobenzin jelent meg a piacon, a belőle kinyerhető xilol ok is fontossá váltak. A pír obenzinben a xilol-frakció mennyisége viszonylag csekély és rendkivül sok etil-benzolt tartalmaz, ezért olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyek az etil-benzoltartalmú xilol-frakciókat is gazdaságosan át tudják alakítani p-, ill. o-xilollá. Az etil-benzol kinyerése sztirolgyártás céljából - a benzolalkilezéssel összehasonlítva - nem volt gazdaságos a bonyolult (300 tányéros) desztilláció miatt. Jelenleg azonban már mind több Üzemben kinyerik, mert a benzol árának rohamos növekedése miatt egyre gazdaságtalanabb az etil-benzol oldószerként vagy motorhajtóanyagként való hasznosítása. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
1. MÁSODLAGOS AROMÁSÁTALAKÍTÓ TECHNOLÓGIÁK 7
2. HIDRODEZALKILEZÉS 11
2.1 A hidrodezalkilezés elméleti alapjai 11
2.2 Hidrodezalkilező technológiák 19
2.2.1 Termikus hidrodezalkilezés 19
2.2.1.1 Hydrocarbon Research-Atlantic Refining eljárás 20
2.2.1.2 Szovjet pirobenzin dezalkilező eljárás 22
2.2.1.3 Mitsubishi dezalkilező eljárás 24
2.2.1.4 Egyéb eljárások 26
2.2.2 Katalitikus hidrodezalkilezés 26
2.2.2.1 Houdry De tol eljárás 27
2.2.2.2 Houdry Pyrotol eljárás 28
2.2.2.3 Shell eljárás 30
2.2.3 Katalitikus dezalkilezés vízgőz jelenlétében 31
3. ALKILEZÉS 34
3.1 Showa Denko aIkilező-transzalkilezo eljárás 37
4. IZOMERIZÁCIÓ 39
4.1 Az izomerizáció elméleti alapjai 40
4.2 Izomerizáló technológiák 44
4.2.1 Engelhard-Atlantic Octafining eljárás 44
4.2.2 UOP Isomer eljárás 46
4.2.3 Toray Isolene eljárás 47
4.2.4 Esso Isoforming eljárás 49
4.2.5 ICI eljárás 50
4.2.6 Maruzen eljárás 52
4.2.7 Japan Gas Chemical Co. eljárás 53
5. DISZPROPORCIONÁLÁS 56
5.1 Diszproporcionálási technológiák 57
5.1.1 Tatoray (Toyo-UOP) eljárás 57
5.1.2 Atlantic Richfield Xylenes-Plus eljárás 59
6. GAZDASÁGI ADATOK 60
6.1 Toluoldezalkilező Üzemek és kapacitásaik 60
6.2 Toluoldezalkilező technológiák gazdasági adatai 62
6.3 Pirobenzin dezalkilező Üzemek gazdasági adatai 65
6.4 A xilol izomerizáló Üzemek gazdasági összehasonlítása 67
6.5 A toluoldiszproporcionáló Üzemek gazdasági adatai 69
IRODALOM 71
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem