Fülszöveg
A kötet a szerzőnek az elmúlt három-négy esztendőben rendszeresen megjelent esszéiből a legfontosabbakat adja közre.
Tartalmát és szerkezetét tekintve a kötet öt fejezetre oszlik. Egy kisesszével nyit - ez a dolgozat az alkotás szakrális vonatkozásait és örökidejűségét veti fel. Ami itt általánosságban jelenik meg, azt az első rész további három esszéje igyekszik kibontani, zárásképpen a tematika nemzeti vonatkozásait is felvillantva, mégpedig Széchenyi István ürügyén.
A második rész a klasszicitásé; itt ugyanúgy szóba kerül - két vonatkozásban is - a hellén mitológia, mint Ady, egy új-szempontú Csinszka-portré, Pilinszky és Nagy László költészetéből egy-egy vonás, az előbbit a keresztényi jelleg, az utóbbit a szürrealizmus aspektusából jellemezve.
A harmadik rész Albert Camus arcképe mellett az élő klasszikusoké (Vasadi, Lator, Kalász, Csoóri, Bertók, Ágh), az Elérhetetlen föld költőié, részletesebben szólva Mezey Katalinról, Kovács Istvánról, Győri Lászlóról és Oláh Jánosról....
Tovább
Fülszöveg
A kötet a szerzőnek az elmúlt három-négy esztendőben rendszeresen megjelent esszéiből a legfontosabbakat adja közre.
Tartalmát és szerkezetét tekintve a kötet öt fejezetre oszlik. Egy kisesszével nyit - ez a dolgozat az alkotás szakrális vonatkozásait és örökidejűségét veti fel. Ami itt általánosságban jelenik meg, azt az első rész további három esszéje igyekszik kibontani, zárásképpen a tematika nemzeti vonatkozásait is felvillantva, mégpedig Széchenyi István ürügyén.
A második rész a klasszicitásé; itt ugyanúgy szóba kerül - két vonatkozásban is - a hellén mitológia, mint Ady, egy új-szempontú Csinszka-portré, Pilinszky és Nagy László költészetéből egy-egy vonás, az előbbit a keresztényi jelleg, az utóbbit a szürrealizmus aspektusából jellemezve.
A harmadik rész Albert Camus arcképe mellett az élő klasszikusoké (Vasadi, Lator, Kalász, Csoóri, Bertók, Ágh), az Elérhetetlen föld költőié, részletesebben szólva Mezey Katalinról, Kovács Istvánról, Győri Lászlóról és Oláh Jánosról. Két fiatalabb szerző (Villányi László és Bíró Gergely) értékelése zárja a sort.
A negyedik rész a szerző legutóbbi könyvesszéiből válogat. Egyebek mellett Iancu Laura, Lackfi János, Szálinger Balázs, Szondi György, Nagy Gábor, Tárnok Zoltán, Tóth Erzsébet munkáiról beszélve.
Az ötödik, befejező rész öt nagyobb esszét tartalmaz; a regényről, a kép szerepéről, a kor és az alkotó viszonyáról, az irodalom átjárhatóságáról, az írás, az alkotás keresztényi értelmezéséről, emellett két irodalomtörténész (Vasy Géza és Kosztolánczy Tibor) munkáját, valamint Kalász Márton egy korszakos jelentőségű dokumentumkötetét taglalja.
A kötet anyagából két írás Az év esszéi-sorozat aktuális köteteiben is megjelent.
Vissza