Árnyak között

Fülszöveg

Josef Capek cseh író 1887. március 23-án született, és 1945 áprilisában halt meg egy német koncentrációs táborban. Festő, grafikus, karikaturista, irodalomkritikus és író volt egy személyben.
Árnyak között című kisregénye most kerül először a magyar olvasók kezébe.
A két legényt, Rudát és Vasekot, a kalandvágy indítja el a lejtőn. Az erdész vadorzáson kapja őket, Ruda puskája eldördül, s az erdész holtan zuhan a páfrányok közé. A fiúk nem térhetnek haza, az erdőben húzzák meg magukat, de hiába bujkálnak, a gaztett árnya és a rettegés szüntelenül a nyomukban settenkedik.
Új ruha kellene, lopással segítenek magukon, erőszakosságra vetemednek, isznak, s az alkohol mámorában követi el Ruda a második gyilkosságot. Most már peregnek az események, és Vasek, a jóbarát, a kutya hűségével követi mindenhová a gyilkos Rudát.
A történet elején még csupa napfény az erdő, illatoznak a virágok, dalolnak a madarak, és feledést hozó álmot lehel a éjszaka. De egyre kevesebb a napsütés, szaporodnak az árnyak, jön az ősz, az eső és a köd, s az álmatlan éjszakák talán sohasem érnek már véget.
Az olvasó nem kis izgalommal követi a történetet, gyönyörködik az író által elevenen felidézett tájakban, Capek halk iróniájában, s a történet végén azt is megtudja, hová vezet a gyilkosok útja, milyen cél, milyen végzet várja a két menekülőt, hogyan bűnhődik Ruda és hogyan bűnhődik Vasek. Vissza