Filozófiai szemelvénygyűjtemény I.

Előszó

Szemelvénygyűjteményünket az orvostudományi egyetemek filozófia oktatásának régóta érlelődő szükségletei és színvonalának növekvő igényei hívták életre. Megjelenésétől azt reméljük, hogy elősegíti hallgatóink filozófiai ismereteinek bővülését és elmélyítését, mindenekelőtt pedig enyhíteni fogja az irodalom beszerzésének eddigi súlyos gondjait, amelyek abból fakadnak, hogy a szükséges könyvek még a leggondosabban megszervezett könyvtárakban sem állnak a hallgatóság rendelkezésére kielégítő példányban, nem is szólva az évről-évre nagyobb számban megjelenő és az újabb kutatási eredményeket közlő folyóiratokról. Úgy véljük, hogy emellett a szöveggyűjtemény ténylegesen lehetőséget nyújt az irodalomfeldolgozásra, nevezetesen arra, hogy a gyakorlati foglalkozásokon áttérhessünk az irodalom puszta ismertetéséről a minden résztvevőt aktivizáló megvitatására.
A tanulócsoportos oktatás elterjedésével tovább nő - és ez mindenképpen ösztönzést és támogatást érdemel - az egyéni érdeklődés differenciálódása, egyes hallgatók más-más problémákhoz fűződő érdeklődése és vonzódása. A szemelvények összeállításánál figyelembe vettük azt is, hogy az orvosok aspiráns képzéséhez sem rendelkezünk a filozófiai vizsgákhoz szükséges szöveggyűjteménnyel.
Eddig állandóan nehézséget jelentett a tanszékekhez tartozó aspiránsok ellátása a szükséges filozófiai irodalommal. Az oktatók és hallgatók választási lehetőségének kiszélesítése mellett ez a körülmény is indokolttá tette az irodalmi anyag viszonylag nagyobb terjedelmét. Fentiekből következik, hogy szöveggyűjteményünk anyagának egésze nem tekinthető vizsgaanyagként az orvostanhallgatók számára, hanem a differenciáltabb, elmélyültebb filozófiai tájékozódás lehetőségeit - külön utánjárás nélkül - biztosító segédanyag. A hallgatók számára az oktatók jelölik ki azt az anyagrészt, amit - az érvényben levő oktatási program alapján - kötelező jelleggel kell feldolgozniuk és megismerniük. A szemelvénygyűjtemény terjedelme tehát nem jelenti a hallgatók túlzott megterhelését, hanem az oktatók, hallgatók és aspiránsok munkájának megkönnyítését szolgálja. Alapvető funkcióját tekintve a szöveggyűjtemény a jegyzethez készült segédanyag: szerkezetében, beosztásában azt követi. A filozófiai jegyzethez történő igazodást azonban - bármennyire törekedtünk ezt érvényesíteni - nem erőltethettük mereven és kizárólagos jelleggel. A filozófiatörténet klasszikusait, Marx, Engels, Lenin műveit - az újabb szerzők írásaival együtt - úgy válogattuk ki és állítottuk tematikai sorrendbe, hogy lehetőség nyíljék a maradandó, klasszikus értékek kiemelésére, azoknak korunk jelentősebb filozófiai vívmányaival történő egyeztetésére, s adott kérdések kapcsán a mai marxista és nem marxista szerzők nézeteinek ütköztetésére. Ez volt a célunk a szaktudományok és a filozófia határproblémáival foglalkozó szövegek kiválasztásánál is. Az egyes fejezetekben található problémacsoportok, mint a marxista-leninista filozófia egészének részei, tehát nem határolhatóak el egymástól mechanikusan. Példaként említjük, hogy a természetfilozófiába sorolt cikkek között találhatunk nemcsak lételméleti, hanem ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozó írásokat is, olyanokat, amelyek az ismeretelmélethez is kapcsolhatók. Vissza