1.062.486
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Aristotelis De Anima
Aristotelés: A lélekről
Budapest
| Kiadó: | Sumptibus Academiae Litterarum Hungaricae |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
| Oldalszám: | 235 oldal |
| Sorozatcím: | Editiones Criticae Scriptorum Graecorum et Romanorum |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Görög |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Latin nyelvű bevezetővel és rezümével. Első kiadás! Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Arisztotelész műveinek kritikai kiadását tartja kezében az olvasó, mely által betekintést nyer a görög bölcs munkásságába.Részlet a műből:
„Miután két képességével határozzuk meg az élőlények lelkét: a megítéléssel, amely a gondolkodás és az érzékelés funkciója, valamint a helyváltoztató mozgás értelmében vett mozgatással; mivel az érzékelésről és az észről ennyit kívántunk megjegyezni, így hát a mozgatóra irányuló kérdéssel kapcsolatban, tudniillik, hogy mi a mozgató a lélekben, azt kell megvizsgálni, hogy az vajon - kiterjedését vagy definícióját tekintve - elkülöníthető része-e a léleknek, vagy a lélek egésze; ha pedig valamely része, akkor vajon egy más, sajátos rész-e azokon túl, amelyekről beszélni szokás és amelyeket elmondtunk, vagy pedig ezek egyike? Itt mindjárt az a kétségünk támad, hogy milyen értelemben kell a lélek részeit említeni és közülük hányat. Számuk ugyanis egy bizonyos értelemben határtalannak tűnik, és nem
csupán azok léteznek, amelyeket meg szoktak... Tovább
Fülszöveg
Arisztotelész műveinek kritikai kiadását tartja kezében az olvasó, mely által betekintést nyer a görög bölcs munkásságába.Részlet a műből:
„Miután két képességével határozzuk meg az élőlények lelkét: a megítéléssel, amely a gondolkodás és az érzékelés funkciója, valamint a helyváltoztató mozgás értelmében vett mozgatással; mivel az érzékelésről és az észről ennyit kívántunk megjegyezni, így hát a mozgatóra irányuló kérdéssel kapcsolatban, tudniillik, hogy mi a mozgató a lélekben, azt kell megvizsgálni, hogy az vajon - kiterjedését vagy definícióját tekintve - elkülöníthető része-e a léleknek, vagy a lélek egésze; ha pedig valamely része, akkor vajon egy más, sajátos rész-e azokon túl, amelyekről beszélni szokás és amelyeket elmondtunk, vagy pedig ezek egyike? Itt mindjárt az a kétségünk támad, hogy milyen értelemben kell a lélek részeit említeni és közülük hányat. Számuk ugyanis egy bizonyos értelemben határtalannak tűnik, és nem
csupán azok léteznek, amelyeket meg szoktak említeni, némelyek a gondolkodó, indulattal bíró, vágyódó, mások az értelmes és az értelem híján való lélekrészt különböztetvén meg.” Vissza
Tartalom
Arisztotelész, klasszika filológia; görög bölcs művei, filozófia
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal