kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffman és Molnár) |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 304 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fordította Haberern Jonathan, a berlini nyelvbuvár társ. rendes, a M. Tud. Akad. Lev., az Ág. Hitv. Ev. Egyetemes Egyház Tanügyi- és Tanárvizsgáló Bizottságának tagja; a M. Kir. pesti egyetemnél a görög bölcsészet m. tanára. |
Előszó és bevezetés | |
A boldogságról | |
A jó utáni törekvés általános; a czélok különbözők | 1 |
Az ethika az államtudomány része | 2 |
Micsoda eljárási módot követelhetünk az ethikában | 3 |
Különféle nézetek a boldogságról nembölcsészeknél | 4 |
A bölcsészek nézete a boldogságról, különösen pedig Platóé | 5 |
A legfőbb jó nem a Plató-féle szemék | 7 |
Aristoteles nézete a legfőbb jóról. A jó önczél s önmaga által kielégít | 10 |
A boldogság a lélek azon működése, mely az erénynek megfelel | 12 |
A boldogság nyomozásának módszere | 13 |
A boldogság meghatározásának igaz voltát a régiek mondatai is bebizonyítják | 14 |
A boldogság külső javakra is szorúl | 15 |
Hogyan szerezhető meg a boldogság? A boldogság mint isteni ajándék nem az esetlegesség által nyerhető, hanem a munkásság eredménye | 17 |
Mikor mondható boldognak az ember, életében-e vagy halála után? | 19 |
Vajjon a jó barátok és az utódok kedvezőtlen sorsa érinti-e a boldogokat? | 22 |
A boldogság hová tartozik? Nem a pusztán dicséretre, hanem a tiszteletre méltó dolgok közé | 23 |
Átmenet az erénytanra, és az erény különválasztása erkölcsire és szellemire (ethikusra és dianoëtikusra) | 24 |
Az erényről | |
A szellemi erény keletkezik az oktatásból; az erkölcsi a szoktatásból | 28 |
Az erény szélsőségek által rongáltatik meg, és középszerűség által föntartatik | 30 |
Az erkölcsi erény a gyönyörök és fájdalmak körül forog | 32 |
Hogyan mondható, hogy igazságos tettek által igazságosokká leszünk? Erény erényes tettet tételez föl | 34 |
Az erény meghatározása általában véve | 35 |
Az erény lényege aközépőtnak megtartása | 37 |
A közepet a szerfölötti és a túlkevés közt az ész határozza meg | 39 |
Az erkölcsi erények felosztása | 40 |
Az erények és vétkek ellentétéről | 44 |
Szabályok, melyek a közép felé vezetnek, és azon okok, melyek miatt nehéz a közép útnak megtalálása | 45 |
A beszámításról | |
Önkénytes cselekvények és önkénytelen tettek | 48 |
Tudatlanságból és haragban elkövetett tettek | 50 |
Az önkénytes cselekvények | 52 |
Föltett szándék vagyis föltétel (Propositum, Vorsatz) | 53 |
Mi a megfontolás tárgya? | 55 |
Az akarás és annak tárgyai | 58 |
Az erény és a vétek szabad akarattól függ-e vagy nem? | 59 |
Az erkölcstelen általános részének berekesztése | 63 |
Az erények rendszere | |
A bátorság meghatározása | 64 |
A rettenetesnek különfélesége és a bátorság ellentétei | 66 |
Az öngyilkosság. A bátorság mellékfajai | 67 |
A bátorság inkább a félemlítő dolgok, mint a bizalom körűl forog | 71 |
Az önfeletti uralkodás. Higgadtság | 73 |
A vágyakról | 75 |
Az önnönuralkodás további ellentétei | 76 |
A mértéktelenség viszonya a gyávasághoz | 77 |
A bőkezűségről | |
A bőkezűség tárgya és ellentétei | 80 |
A bőkezűnek eljárása | 81 |
A tékozlónak és fösvénynek eljárása; a kettőnek összehasonlítása | 84 |
A nagyszerűség (magnificentia) és ellentétei | 87 |
A tárgyak, melyekre a nagyszerű költ | 89 |
A nagyszerűvel ellentétes cselekvények | 91 |
A nagylelkűség fogalma, tárgya, ellentétei | 92 |
A nagylelkűnek eljárása | 94 |
A nagylelkűséggel ellentétes eljárás | 97 |
A dicsvágy | 98 |
A szendeség | 99 |
A társadalmi élet erényei. A tetszvágy | 102 |
Az igazmondóság vagyis őszinteség s annak ellentétei; a kérkedés és a gúnyor | 104 |
Az élcz és annak ellentétei a bohóczkodás vagy kópéság; a búslakodás | 106 |
A szemérmesség vagy szégyenlősség | 109 |
Az igazságosság. Justitia | |
Az igazságosság általában véve | 111 |
Az igazságosság többféle érteménye | 112 |
Az igazságosság elős alakjának, t. i. annak, mely törvényes és egyetemes, leirása | 113 |
Mi a különös vagy részletes igazságosság és hányféle? | 115 |
Az általános igazságosságnak összehasonlítása a részigazságossággal, mely is vagy osztogató vagy szabályozó | 116 |
Az osztogató igazságosság s az alapjáúl szolgáló egyenlőség | 118 |
Az igazságtalanság aránytalanság. A szabályozó igazságosság | 119 |
A kárnak megtérítése | 120 |
A forbátolás nem azonos az igazságossággal, de szükséges az államban | 123 |
Az igazságosság mint közép és az igazságtalanság mint fölötte sok és túlkevés | 127 |
A polgári igazságosság vagyis a jog meghatározása | 128 |
A polgári jog nemei | 130 |
Az önkénytes és nem önkénytes cselekedetekről | 131 |
Mit tesz igazságtalanságot szenvedni és lehet-e önkénytesen azt szenvedni? | 134 |
Igazságtalanságot követ-e el az, ki másnak érdemén felűl valamint juttat, vagy pedig az, ki elfogadja? | 137 |
Miért nehéz dolog igazságosnak lenni és az igazságot megismerni? | 138 |
A méltányosság és a méltányos | 139 |
Az egyes embernek igazságossága és igazságtalansága maga iránt | 141 |
A szellemi vagy gondolatbeli erények | |
A helyes ész szorosabb meghatározása | 145 |
A lélek értelmi részének két iránya, az egyik a tudásban, a másik a megfontolásban mutatkozik | 146 |
A cselekvés és megismerés elveiről | 146 |
Az igazság föltalálásának öt módja - A tudomány | 148 |
A művészet | 149 |
A belátás vagy okosság | 150 |
Az ész. Tárgyát teszik az elvek | 152 |
A bölcsesség | 153 |
Az okosság tárgya és viszonya az államtudományhoz | 154 |
Az államtudományos okosság részei | 155 |
A személyses ügyek ismerete és előmozdítása nem meríti ki az okosság fogalmát; szükséges hozzá a tapasztalás, az általánosnak tudása és cselekvés; különbözik a tudománytól és az észtől | 156 |
Rokon fogalmak fejtegetése | 157 |
Értelmesség és értelmetlenség | 159 |
A nézet | 160 |
Mi az említett fogalmakban a közös? | 161 |
Milyen hasznot hajt a bölcsesség és az okosság? Ügyesség és okosság közti különbség | 162 |
Természetes és tulajdonképpeni erény | 163 |
Azon fogalmak tárgyalása, melyek még elő nem fordúltak, de melyeket az Ethikának tárgyalni kell | |
A mértékletesség és a mértékletlenség | 167 |
Mások nézetei a mértékletességről és mértékletlenségről | 168 |
Ellenvetések ezen divatozó nézetek ellen | 169 |
A mértéktelenség és féktelenség közti különbség | 171 |
A nehézségek megoldása | 172 |
A cselekvések egyáltalában és a mértéktelennek cselekvésével összekötött tudásnak közelebbi meghatározása | 173 |
Van különbség az egyszerűen úgy nevezett és csak részben jelentkező mértéktelenség közt; állati és beteges mértéktelenség | 176 |
A vadságról | 178 |
A föltétlen és részletes mértéktelenségnek, a vadságnak és roszaságnak összehasonlítása | 180 |
A mértékletes - és mértéktelennek, a szilárd - és puhának közelebbi meghatározása | 183 |
A mértéktelen bánatos és azért javítható, a féktelen nem ismeri a bánatot s azért javíthatatlan | 185 |
A konokság és szilárdság közti különbség | 187 |
A mértékletesség a közép két hiba közt. Van különbség a mértékletesség és önfeletti uralkodás köt, a mértéktelenség és a féktelenség közt | 188 |
Okosság és mértéktelenség nem lehet együtt egy egyénben; a mértéktelenség melyik nemét lehet könnyebben gyógyítani? | 189 |
Különféle nézetek a gyönyörről | 191 |
Annak kimutatása, hogy a gyönyör, a kedv, valami jó | 192 |
A gyönyör valami jó, s bizonyos neme épen a legfőbb jó | 194 |
A testi gyönyörökről | 196 |
Miért látszik óhajtandónak a testi gyönyör? | 197 |
A barátság lényegéről és annak fajairól | |
A barátságról átalában véve | 200 |
Különféle nézetek a barátságról | 201 |
A szeretetre méltónak fogalma s nemei | 202 |
A barátság három neme, mely a jón, kellemesen és hasznoson alapszik | 203 |
A valódi barátság tulajdonságai | 205 |
A barátság három nemének összehasonlítása | 206 |
Kik a jó barátok s kik nem alkalmasak a barátságra? | 208 |
A barátság és szeretet közti különbség | 209 |
Miféle barátságban lehetnek többen? | 210 |
A barátság eddig említett nemei egyenlőségen alapúlnak | 212 |
Az egyenlőség a barátságban különbözik azon egyenlőségtől, melyet a jogban keresünk | 213 |
A barátságban a szeretés lényegesebb mint a szerettetés | 214 |
A barátság külön nemeinek állandóságáról | 215 |
A polgári barátság s annak nemei | 216 |
A fő alkotmányalakok és ezeknek analógiája a családi életben | 218 |
A barátságokról, melyek ezen különböző közösségekben és államtagok közt léteznek | 220 |
Rokonok és társak barátsága; - barátság férj és nő közt | 221 |
Panaszok és perlekedések, melyek az egyenlők közti barátságban előfordúlnak | 224 |
A nem egyenlők közti barátságban előforduló panaszok | 227 |
Különféle tételek s azoknak megoldása | |
A viszonzás határainak kimutatása | 229 |
A viszonzás, -forbátolás - nehézsége - Casuistikus esetek | 231 |
A barátság felbontása | 234 |
Az igaz barátság eredete; a baráti viszony visszavivése azon viszonyra, mely ember és ember közt létezik | 235 |
A jóakarat viszonya a barátsághoz | 238 |
Az egyetértés viszonya a barátsághoz | 239 |
A jótékonyság. Miért szereti a jótékony a segélyezettet jobban, mint a jótétemény elfogadója annak osztogatóját? | 241 |
Az igaz és hamis önszeretet | 243 |
A boldognak kellenek-e barátok vagy nem? - A barátság a boldogság eleme | 246 |
Milyen legyen a barátok száma, nagy- vagy kicsi? | 250 |
A jó barátok a szerencsében és a szerencsétlenségben egyaránt szükségesek | 252 |
A barátságban a jó barátokkal való társalgás a legkívánatosabb | 254 |
A gyönyör. A boldogság | |
A gyönyör iránti nézetek különfélesége | 256 |
Eudoxos nézete a gyönyörről | 257 |
Azok megczáfolása, kik állítják, hogy a gyönyör nem valami jó | 259 |
A gyönyör nem lehet sem mozgás, sem válás | 262 |
Miben áll a gyönyör lényege? | 264 |
A gyönyör különféle fajai | 266 |
A boldogságról átalában véve. A boldogság működés és nem állandó minőség (habitus) | 270 |
A tökéletes boldogság az ész működésének szentelt élet | 272 |
Az ethikus erényekből származó boldogság | 275 |
A boldogságra bizonyos kül szerencse nélkülözhetetlen | 278 |
Az erkölcsi parancsok befolyása az erkölcsiség keltésére; a nevelés és az állami törvények szükségessége | 279 |
Jegyzetek | |
Az Ethika Nikomacheiának neve | 287 |
Első könyvhez - A tizedikhez | 287 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.