1.059.673

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Aristoteles Nikomachoshoz czímzett ethikája

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffman és Molnár)
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 304 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fordította Haberern Jonathan, a berlini nyelvbuvár társ. rendes, a M. Tud. Akad. Lev., az Ág. Hitv. Ev. Egyetemes Egyház Tanügyi- és Tanárvizsgáló Bizottságának tagja; a M. Kir. pesti egyetemnél a görög bölcsészet m. tanára.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tanitásaim ismételten és ujra vezettek Aristoteles műveinek forgatva forgatására; régen szilárdúlt meg bennem a gondolat, hogy a nagy buvárt a magyar mívelt családok barátjává tegyem, s ez a... Tovább

Előszó

Tanitásaim ismételten és ujra vezettek Aristoteles műveinek forgatva forgatására; régen szilárdúlt meg bennem a gondolat, hogy a nagy buvárt a magyar mívelt családok barátjává tegyem, s ez a gondolat nem engedett pihenést lelkemnek. Gondtelt nehéz években dolgoztam az Ethikán, és azon mű, mely akkor támaszom és örömöm volt, a m. t. Akademia részvétéből most napvilágot lát, s nagyobb körben is segélyezheti az ethikus tartalom kivivását. Megczáfolhatatlan igazság az, hogy az ethikus tartalom, az idealis törekvés nyerte vívmányok, teszik a nmezet valódi kincsét s bíztosítják történelmi állását, a jelen és az utókor tiszteletét. - Tanúskodjanak mellettem mások; - ez a támadókat illeti.
Jól mondja Lazarus, hogy mióta Sokrates a delphosi jósda feliratát életének vezérévé tette, az önmegismerés a gondolkodó szellemekre nézve nem csak gyakorlati érdeket, hanem theoritikus feladatot is képez, mely az összes tudományra folyvást lenditőleg és elevenitőleg hatott. Vissza

Tartalom

Előszó és bevezetés
A boldogságról
A jó utáni törekvés általános; a czélok különbözők1
Az ethika az államtudomány része2
Micsoda eljárási módot követelhetünk az ethikában3
Különféle nézetek a boldogságról nembölcsészeknél4
A bölcsészek nézete a boldogságról, különösen pedig Platóé5
A legfőbb jó nem a Plató-féle szemék7
Aristoteles nézete a legfőbb jóról. A jó önczél s önmaga által kielégít10
A boldogság a lélek azon működése, mely az erénynek megfelel12
A boldogság nyomozásának módszere13
A boldogság meghatározásának igaz voltát a régiek mondatai is bebizonyítják14
A boldogság külső javakra is szorúl15
Hogyan szerezhető meg a boldogság? A boldogság mint isteni ajándék nem az esetlegesség által nyerhető, hanem a munkásság eredménye17
Mikor mondható boldognak az ember, életében-e vagy halála után?19
Vajjon a jó barátok és az utódok kedvezőtlen sorsa érinti-e a boldogokat?22
A boldogság hová tartozik? Nem a pusztán dicséretre, hanem a tiszteletre méltó dolgok közé23
Átmenet az erénytanra, és az erény különválasztása erkölcsire és szellemire (ethikusra és dianoëtikusra)24
Az erényről
A szellemi erény keletkezik az oktatásból; az erkölcsi a szoktatásból28
Az erény szélsőségek által rongáltatik meg, és középszerűség által föntartatik30
Az erkölcsi erény a gyönyörök és fájdalmak körül forog32
Hogyan mondható, hogy igazságos tettek által igazságosokká leszünk? Erény erényes tettet tételez föl34
Az erény meghatározása általában véve35
Az erény lényege aközépőtnak megtartása37
A közepet a szerfölötti és a túlkevés közt az ész határozza meg39
Az erkölcsi erények felosztása40
Az erények és vétkek ellentétéről44
Szabályok, melyek a közép felé vezetnek, és azon okok, melyek miatt nehéz a közép útnak megtalálása45
A beszámításról
Önkénytes cselekvények és önkénytelen tettek48
Tudatlanságból és haragban elkövetett tettek50
Az önkénytes cselekvények52
Föltett szándék vagyis föltétel (Propositum, Vorsatz)53
Mi a megfontolás tárgya?55
Az akarás és annak tárgyai58
Az erény és a vétek szabad akarattól függ-e vagy nem?59
Az erkölcstelen általános részének berekesztése63
Az erények rendszere
A bátorság meghatározása64
A rettenetesnek különfélesége és a bátorság ellentétei66
Az öngyilkosság. A bátorság mellékfajai67
A bátorság inkább a félemlítő dolgok, mint a bizalom körűl forog71
Az önfeletti uralkodás. Higgadtság73
A vágyakról75
Az önnönuralkodás további ellentétei76
A mértéktelenség viszonya a gyávasághoz77
A bőkezűségről
A bőkezűség tárgya és ellentétei80
A bőkezűnek eljárása81
A tékozlónak és fösvénynek eljárása; a kettőnek összehasonlítása84
A nagyszerűség (magnificentia) és ellentétei87
A tárgyak, melyekre a nagyszerű költ89
A nagyszerűvel ellentétes cselekvények91
A nagylelkűség fogalma, tárgya, ellentétei92
A nagylelkűnek eljárása94
A nagylelkűséggel ellentétes eljárás97
A dicsvágy98
A szendeség99
A társadalmi élet erényei. A tetszvágy102
Az igazmondóság vagyis őszinteség s annak ellentétei; a kérkedés és a gúnyor104
Az élcz és annak ellentétei a bohóczkodás vagy kópéság; a búslakodás106
A szemérmesség vagy szégyenlősség109
Az igazságosság. Justitia
Az igazságosság általában véve111
Az igazságosság többféle érteménye112
Az igazságosság elős alakjának, t. i. annak, mely törvényes és egyetemes, leirása113
Mi a különös vagy részletes igazságosság és hányféle?115
Az általános igazságosságnak összehasonlítása a részigazságossággal, mely is vagy osztogató vagy szabályozó116
Az osztogató igazságosság s az alapjáúl szolgáló egyenlőség118
Az igazságtalanság aránytalanság. A szabályozó igazságosság119
A kárnak megtérítése120
A forbátolás nem azonos az igazságossággal, de szükséges az államban123
Az igazságosság mint közép és az igazságtalanság mint fölötte sok és túlkevés127
A polgári igazságosság vagyis a jog meghatározása128
A polgári jog nemei130
Az önkénytes és nem önkénytes cselekedetekről131
Mit tesz igazságtalanságot szenvedni és lehet-e önkénytesen azt szenvedni?134
Igazságtalanságot követ-e el az, ki másnak érdemén felűl valamint juttat, vagy pedig az, ki elfogadja?137
Miért nehéz dolog igazságosnak lenni és az igazságot megismerni?138
A méltányosság és a méltányos139
Az egyes embernek igazságossága és igazságtalansága maga iránt141
A szellemi vagy gondolatbeli erények
A helyes ész szorosabb meghatározása145
A lélek értelmi részének két iránya, az egyik a tudásban, a másik a megfontolásban mutatkozik146
A cselekvés és megismerés elveiről146
Az igazság föltalálásának öt módja - A tudomány148
A művészet149
A belátás vagy okosság150
Az ész. Tárgyát teszik az elvek152
A bölcsesség153
Az okosság tárgya és viszonya az államtudományhoz154
Az államtudományos okosság részei155
A személyses ügyek ismerete és előmozdítása nem meríti ki az okosság fogalmát; szükséges hozzá a tapasztalás, az általánosnak tudása és cselekvés; különbözik a tudománytól és az észtől156
Rokon fogalmak fejtegetése157
Értelmesség és értelmetlenség159
A nézet160
Mi az említett fogalmakban a közös?161
Milyen hasznot hajt a bölcsesség és az okosság? Ügyesség és okosság közti különbség162
Természetes és tulajdonképpeni erény163
Azon fogalmak tárgyalása, melyek még elő nem fordúltak, de melyeket az Ethikának tárgyalni kell
A mértékletesség és a mértékletlenség167
Mások nézetei a mértékletességről és mértékletlenségről168
Ellenvetések ezen divatozó nézetek ellen169
A mértéktelenség és féktelenség közti különbség 171
A nehézségek megoldása172
A cselekvések egyáltalában és a mértéktelennek cselekvésével összekötött tudásnak közelebbi meghatározása173
Van különbség az egyszerűen úgy nevezett és csak részben jelentkező mértéktelenség közt; állati és beteges mértéktelenség176
A vadságról178
A föltétlen és részletes mértéktelenségnek, a vadságnak és roszaságnak összehasonlítása180
A mértékletes - és mértéktelennek, a szilárd - és puhának közelebbi meghatározása183
A mértéktelen bánatos és azért javítható, a féktelen nem ismeri a bánatot s azért javíthatatlan185
A konokság és szilárdság közti különbség187
A mértékletesség a közép két hiba közt. Van különbség a mértékletesség és önfeletti uralkodás köt, a mértéktelenség és a féktelenség közt188
Okosság és mértéktelenség nem lehet együtt egy egyénben; a mértéktelenség melyik nemét lehet könnyebben gyógyítani?189
Különféle nézetek a gyönyörről191
Annak kimutatása, hogy a gyönyör, a kedv, valami jó192
A gyönyör valami jó, s bizonyos neme épen a legfőbb jó194
A testi gyönyörökről196
Miért látszik óhajtandónak a testi gyönyör?197
A barátság lényegéről és annak fajairól
A barátságról átalában véve200
Különféle nézetek a barátságról201
A szeretetre méltónak fogalma s nemei202
A barátság három neme, mely a jón, kellemesen és hasznoson alapszik203
A valódi barátság tulajdonságai205
A barátság három nemének összehasonlítása206
Kik a jó barátok s kik nem alkalmasak a barátságra?208
A barátság és szeretet közti különbség209
Miféle barátságban lehetnek többen?210
A barátság eddig említett nemei egyenlőségen alapúlnak212
Az egyenlőség a barátságban különbözik azon egyenlőségtől, melyet a jogban keresünk213
A barátságban a szeretés lényegesebb mint a szerettetés214
A barátság külön nemeinek állandóságáról215
A polgári barátság s annak nemei216
A fő alkotmányalakok és ezeknek analógiája a családi életben218
A barátságokról, melyek ezen különböző közösségekben és államtagok közt léteznek220
Rokonok és társak barátsága; - barátság férj és nő közt221
Panaszok és perlekedések, melyek az egyenlők közti barátságban előfordúlnak224
A nem egyenlők közti barátságban előforduló panaszok227
Különféle tételek s azoknak megoldása
A viszonzás határainak kimutatása229
A viszonzás, -forbátolás - nehézsége - Casuistikus esetek231
A barátság felbontása234
Az igaz barátság eredete; a baráti viszony visszavivése azon viszonyra, mely ember és ember közt létezik235
A jóakarat viszonya a barátsághoz238
Az egyetértés viszonya a barátsághoz239
A jótékonyság. Miért szereti a jótékony a segélyezettet jobban, mint a jótétemény elfogadója annak osztogatóját?241
Az igaz és hamis önszeretet243
A boldognak kellenek-e barátok vagy nem? - A barátság a boldogság eleme246
Milyen legyen a barátok száma, nagy- vagy kicsi?250
A jó barátok a szerencsében és a szerencsétlenségben egyaránt szükségesek252
A barátságban a jó barátokkal való társalgás a legkívánatosabb254
A gyönyör. A boldogság
A gyönyör iránti nézetek különfélesége256
Eudoxos nézete a gyönyörről257
Azok megczáfolása, kik állítják, hogy a gyönyör nem valami jó259
A gyönyör nem lehet sem mozgás, sem válás262
Miben áll a gyönyör lényege?264
A gyönyör különféle fajai266
A boldogságról átalában véve. A boldogság működés és nem állandó minőség (habitus)270
A tökéletes boldogság az ész működésének szentelt élet272
Az ethikus erényekből származó boldogság275
A boldogságra bizonyos kül szerencse nélkülözhetetlen278
Az erkölcsi parancsok befolyása az erkölcsiség keltésére; a nevelés és az állami törvények szükségessége279
Jegyzetek
Az Ethika Nikomacheiának neve287
Első könyvhez - A tizedikhez287

Aristoteles

Aristoteles műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Aristoteles könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.