Aristoteles Nicomachoshoz czimzett ethikája

Szerző

Fordító

Budapest

'Aristoteles: Aristoteles Nicomachoshoz czimzett ethikája ' összes példány

Kiadó:	Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffman és Molnár)
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1873
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	306 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó és bevezetés
A boldogságról
A jó utáni törekvés általános; a czélok különbözők	1
Az ethika az államtudomány része	2
Micsoda eljárási módot követelhetünk az ethikában	3
Különféle nézetek a boldogságról nembölcsészeknél	4
A bölcsészek nézete a boldogságról, különösen pedig Platóé	5
A legfőbb jó nem a Plató-féle szemék	7
Aristoteles nézete a legfőbb jóról. A jó önczél s önmaga által kielégít	10
A boldogság a lélek azon működése, mely az erénynek megfelel	12
A boldogság nyomozásának módszere	13
A boldogság meghatározásának igaz voltát a régiek mondatai is bebizonyítják	14
A boldogság külső javakra is szorúl	15
Hogyan szerezhető meg a boldogság? A boldogság mint isteni ajándék nem az esetlegesség által nyerhető, hanem a munkásság eredménye	17
Mikor mondható boldognak az ember, életében-e vagy halála után?	19
Vajjon a jó barátok és az utódok kedvezőtlen sorsa érinti-e a boldogokat?	22
A boldogság hová tartozik? Nem a pusztán dicséretre, hanem a tiszteletre méltó dolgok közé	23
Átmenet az erénytanra, és az erény különválasztása erkölcsire és szellemire (ethikusra és dianoëtikusra)	24
Az erényről
A szellemi erény keletkezik az oktatásból; az erkölcsi a szoktatásból	28
Az erény szélsőségek által rongáltatik meg, és középszerűség által föntartatik	30
Az erkölcsi erény a gyönyörök és fájdalmak körül forog	32
Hogyan mondható, hogy igazságos tettek által igazságosokká leszünk? Erény erényes tettet tételez föl	34
Az erény meghatározása általában véve	35
Az erény lényege aközépőtnak megtartása	37
A közepet a szerfölötti és a túlkevés közt az ész határozza meg	39
Az erkölcsi erények felosztása	40
Az erények és vétkek ellentétéről	44
Szabályok, melyek a közép felé vezetnek, és azon okok, melyek miatt nehéz a közép útnak megtalálása	45
A beszámításról
Önkénytes cselekvények és önkénytelen tettek	48
Tudatlanságból és haragban elkövetett tettek	50
Az önkénytes cselekvények	52
Föltett szándék vagyis föltétel (Propositum, Vorsatz)	53
Mi a megfontolás tárgya?	55
Az akarás és annak tárgyai	58
Az erény és a vétek szabad akarattól függ-e vagy nem?	59
Az erkölcstelen általános részének berekesztése	63
Az erények rendszere
A bátorság meghatározása	64
A rettenetesnek különfélesége és a bátorság ellentétei	66
Az öngyilkosság. A bátorság mellékfajai	67
A bátorság inkább a félemlítő dolgok, mint a bizalom körűl forog	71
Az önfeletti uralkodás. Higgadtság	73
A vágyakról	75
Az önnönuralkodás további ellentétei	76
A mértéktelenség viszonya a gyávasághoz	77
A bőkezűségről
A bőkezűség tárgya és ellentétei	80
A bőkezűnek eljárása	81
A tékozlónak és fösvénynek eljárása; a kettőnek összehasonlítása	84
A nagyszerűség (magnificentia) és ellentétei	87
A tárgyak, melyekre a nagyszerű költ	89
A nagyszerűvel ellentétes cselekvények	91
A nagylelkűség fogalma, tárgya, ellentétei	92
A nagylelkűnek eljárása	94
A nagylelkűséggel ellentétes eljárás	97
A dicsvágy	98
A szendeség	99
A társadalmi élet erényei. A tetszvágy	102
Az igazmondóság vagyis őszinteség s annak ellentétei; a kérkedés és a gúnyor	104
Az élcz és annak ellentétei a bohóczkodás vagy kópéság; a búslakodás	106
A szemérmesség vagy szégyenlősség	109
Az igazságosság. Justitia
Az igazságosság általában véve	111
Az igazságosság többféle érteménye	112
Az igazságosság elős alakjának, t. i. annak, mely törvényes és egyetemes, leirása	113
Mi a különös vagy részletes igazságosság és hányféle?	115
Az általános igazságosságnak összehasonlítása a részigazságossággal, mely is vagy osztogató vagy szabályozó	116
Az osztogató igazságosság s az alapjáúl szolgáló egyenlőség	118
Az igazságtalanság aránytalanság. A szabályozó igazságosság	119
A kárnak megtérítése	120
A forbátolás nem azonos az igazságossággal, de szükséges az államban	123
Az igazságosság mint közép és az igazságtalanság mint fölötte sok és túlkevés	127
A polgári igazságosság vagyis a jog meghatározása	128
A polgári jog nemei	130
Az önkénytes és nem önkénytes cselekedetekről	131
Mit tesz igazságtalanságot szenvedni és lehet-e önkénytesen azt szenvedni?	134
Igazságtalanságot követ-e el az, ki másnak érdemén felűl valamint juttat, vagy pedig az, ki elfogadja?	137
Miért nehéz dolog igazságosnak lenni és az igazságot megismerni?	138
A méltányosság és a méltányos	139
Az egyes embernek igazságossága és igazságtalansága maga iránt	141
A szellemi vagy gondolatbeli erények
A helyes ész szorosabb meghatározása	145
A lélek értelmi részének két iránya, az egyik a tudásban, a másik a megfontolásban mutatkozik	146
A cselekvés és megismerés elveiről	146
Az igazság föltalálásának öt módja - A tudomány	148
A művészet	149
A belátás vagy okosság	150
Az ész. Tárgyát teszik az elvek	152
A bölcsesség	153
Az okosság tárgya és viszonya az államtudományhoz	154
Az államtudományos okosság részei	155
A személyses ügyek ismerete és előmozdítása nem meríti ki az okosság fogalmát; szükséges hozzá a tapasztalás, az általánosnak tudása és cselekvés; különbözik a tudománytól és az észtől	156
Rokon fogalmak fejtegetése	157
Értelmesség és értelmetlenség	159
A nézet	160
Mi az említett fogalmakban a közös?	161
Milyen hasznot hajt a bölcsesség és az okosság? Ügyesség és okosság közti különbség	162
Természetes és tulajdonképpeni erény	163
Azon fogalmak tárgyalása, melyek még elő nem fordúltak, de melyeket az Ethikának tárgyalni kell
A mértékletesség és a mértékletlenség	167
Mások nézetei a mértékletességről és mértékletlenségről	168
Ellenvetések ezen divatozó nézetek ellen	169
A mértéktelenség és féktelenség közti különbség	171
A nehézségek megoldása	172
A cselekvések egyáltalában és a mértéktelennek cselekvésével összekötött tudásnak közelebbi meghatározása	173
Van különbség az egyszerűen úgy nevezett és csak részben jelentkező mértéktelenség közt; állati és beteges mértéktelenség	176
A vadságról	178
A föltétlen és részletes mértéktelenségnek, a vadságnak és roszaságnak összehasonlítása	180
A mértékletes - és mértéktelennek, a szilárd - és puhának közelebbi meghatározása	183
A mértéktelen bánatos és azért javítható, a féktelen nem ismeri a bánatot s azért javíthatatlan	185
A konokság és szilárdság közti különbség	187
A mértékletesség a közép két hiba közt. Van különbség a mértékletesség és önfeletti uralkodás köt, a mértéktelenség és a féktelenség közt	188
Okosság és mértéktelenség nem lehet együtt egy egyénben; a mértéktelenség melyik nemét lehet könnyebben gyógyítani?	189
Különféle nézetek a gyönyörről	191
Annak kimutatása, hogy a gyönyör, a kedv, valami jó	192
A gyönyör valami jó, s bizonyos neme épen a legfőbb jó	194
A testi gyönyörökről	196
Miért látszik óhajtandónak a testi gyönyör?	197
A barátság lényegéről és annak fajairól
A barátságról átalában véve	200
Különféle nézetek a barátságról	201
A szeretetre méltónak fogalma s nemei	202
A barátság három neme, mely a jón, kellemesen és hasznoson alapszik	203
A valódi barátság tulajdonságai	205
A barátság három nemének összehasonlítása	206
Kik a jó barátok s kik nem alkalmasak a barátságra?	208
A barátság és szeretet közti különbség	209
Miféle barátságban lehetnek többen?	210
A barátság eddig említett nemei egyenlőségen alapúlnak	212
Az egyenlőség a barátságban különbözik azon egyenlőségtől, melyet a jogban keresünk	213
A barátságban a szeretés lényegesebb mint a szerettetés	214
A barátság külön nemeinek állandóságáról	215
A polgári barátság s annak nemei	216
A fő alkotmányalakok és ezeknek analógiája a családi életben	218
A barátságokról, melyek ezen különböző közösségekben és államtagok közt léteznek	220
Rokonok és társak barátsága; - barátság férj és nő közt	221
Panaszok és perlekedések, melyek az egyenlők közti barátságban előfordúlnak	224
A nem egyenlők közti barátságban előforduló panaszok	227
Különféle tételek s azoknak megoldása
A viszonzás határainak kimutatása	229
A viszonzás, -forbátolás - nehézsége - Casuistikus esetek	231
A barátság felbontása	234
Az igaz barátság eredete; a baráti viszony visszavivése azon viszonyra, mely ember és ember közt létezik	235
A jóakarat viszonya a barátsághoz	238
Az egyetértés viszonya a barátsághoz	239
A jótékonyság. Miért szereti a jótékony a segélyezettet jobban, mint a jótétemény elfogadója annak osztogatóját?	241
Az igaz és hamis önszeretet	243
A boldognak kellenek-e barátok vagy nem? - A barátság a boldogság eleme	246
Milyen legyen a barátok száma, nagy- vagy kicsi?	250
A jó barátok a szerencsében és a szerencsétlenségben egyaránt szükségesek	252
A barátságban a jó barátokkal való társalgás a legkívánatosabb	254
A gyönyör. A boldogság
A gyönyör iránti nézetek különfélesége	256
Eudoxos nézete a gyönyörről	257
Azok megczáfolása, kik állítják, hogy a gyönyör nem valami jó	259
A gyönyör nem lehet sem mozgás, sem válás	262
Miben áll a gyönyör lényege?	264
A gyönyör különféle fajai	266
A boldogságról átalában véve. A boldogság működés és nem állandó minőség (habitus)	270
A tökéletes boldogság az ész működésének szentelt élet	272
Az ethikus erényekből származó boldogság	275
A boldogságra bizonyos kül szerencse nélkülözhetetlen	278
Az erkölcsi parancsok befolyása az erkölcsiség keltésére; a nevelés és az állami törvények szükségessége	279
Jegyzetek
Az Ethika Nikomacheiának neve	287
Első könyvhez - A tizedikhez	287

Témakörök

Aristoteles

Aristoteles műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Aristoteles könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem