Előszó
A gróf Karácsonyi, 1871-ben négyszáz aranyra emelkedett drámai jutalom, az akadémia ügyrendi szabályai szerint, két ízben kitüzetvén, 1877-ben sem adatott ki, mert a pályaművek között nem volt...
Tovább
Előszó
A gróf Karácsonyi, 1871-ben négyszáz aranyra emelkedett drámai jutalom, az akadémia ügyrendi szabályai szerint, két ízben kitüzetvén, 1877-ben sem adatott ki, mert a pályaművek között nem volt drámai, színi és nyelvi tekintetben becses, s így jutalomra méltó mű, minélfogva az akadémia rendelkezése alá esett a ki nem adhatott négyszáz arany, mely ily esetben az I-ső osztály javaslata alapján a drámai irodalom emelését eszközlő művek díjazására vagy utólagos jutalmazására fordítandó.
Az I-ső osztály 1877 május 23-án tartott értekezleti ülésében egy öt tagú bizottságot nevezett ki, mely az ügyrendi szabályok értelmében vizsgálja meg: vajon a négyszáz arany esedékessé váltát megelőző években jelent-e meg vagy adatott-e elő oly színmű, melyet utólagosan négyszáz aranynyal lehetne megjutalmazni, vagy ha ilyen nincs, adjon véleményt a négyszáz arany hová fordításáról. Az osztálynak 1878 ápril 6-án tartott értekezleti ülésében az öt tagú bizottságnak a következő jelentése olvastatott föl:
A tisztelt osztály múlt évi június 23-án az alúlírottakat megbízván 1877-ben az akadémia rendelkezése alá esett gróf karácsonyi négyszáz arany hova fordítása felől véleményadásra, van szerencsénk ez ügyben a következő jelentést nyújtani be: Minthogy az e négyszáz arany jutalom esedékessé váltát megelőző öt évben (1871 egész 1876) nyomtatásban megjelent oly drámai művet, nagyobb drámai műfordítást vagy dramaturgiai munkát, mely e nagy díj odaítélésére teljesen méltó volna, nem találtunk, bátrak vagyunk ajánlani, hogy négyszáz arany tiszteletdíj mellett Arany János bízassék meg Aristophanes vígjátékainak fordításával, annyival inkább, mivel, a mint tudjuk, ezzel már több év óta foglalkozik. Buda-Pest, ápril 4-én 1878. Zichy Antal, Gyulai Pál, Greguss Ágost, Szász Károly, Vadnai Károly.
Vissza