Kis növényatlasz

Előszó

Erdő, mező, rétség stb. leggyakrabban előforduló növényeivel találkozik e könyvecske fiatal forgatója s bizonyára már első ízben is sok-sok oly ismerősére akad benne, melynek nevét eddig nem tudta. Talán kedvet kap még több, névszerint való ismerősre szert tenni, miért a séták, kirándulások úgy növénygyűjtések alkalmával a talált növényt igyekszik meghatározni, nevökön megnevezhetni, ami leghelyesebben, valamely rendszeres növényhatározó segítségével történhetik. A meghatározás ellenőrizhetésére véltem jó szolgálatot tenni e kis könyvecskével, melyben az embert környező helyek leggyakrabban előforduló 604 növényét vettem fel s a virág jellegzetes részeinek, mint a porzók és bibeszálak vagy bibék szemmel tartása mellett csoportosítottam azokat, hogy hamarabb felkereshetők legyenek. Néhány helyen a rendszer ellenére növények természetes rokonsága volt az, ami az elrendezésben vezetett.
A Term. Tud. Társulat által kiadott Wagner-Mágocsy „Magyarország virágos növényei" c. szép munka - melynek egyetlen magyar ember asztaláról sem volna szabad hiányozni- inspirált Kis-Növényatlaszom megrajzolására és összeállítására; abból vettem át a felvett növények magyar és tudományos elnevezését, abból vettem át a csoportosítást, nem különben jeles idegen munkák mellett átdolgozással több növénynek rajzát, ugyanis azokét, melyekre nem akadtam a természetben, de felvételüket a cél érdekében szükségesnek találtam.
A tanulók, úgy a felnőttek, a létező tudományos növényhatározók mellett is leginkább a képek, rajzok után igazodnak s tényleg egy-egy vonás sokszor többet mond a leírásnál, különösen ha ez rövidre szabott.
Nem művészi kivitelűek Kis-Növényatlaszom rajzai, de igyekeztem a növény felismerésére szükséges jellegzetes részeket kiemelni. Tény, hogy sokkal többet érne egy jó színes kiadás, de egy ilyen igen nagy költségbe került volna az ár rovására; de tény az is, hogy a meghatározót elsősorban nem a szín vezeti, hanem a habitus, az alak, s egy rossz színezés csak félrevezetné. Vissza