Archivum Regni/Regnum Archivi

Fülszöveg

A Mag\'ar Országos Levéltárat több évtizedes külföldi tapasztalatszerzés alapján Pecz Samu (1854-1922) ten'ezte 1913-ban. Építése az első világháború idején, díszítése az azt követő években történt. Jó példája annak, miként lehet a történelmi múltat a jelen követelményeivel összhangba hozni.
Az épület belsejét Dudits Andor (1866-1944) freskói díszítik. A freskók 1925 és 1929 között készültek, s Mag\'arország történelmének legdicsőbb pillanatait örökítik meg. Végignézve a képeket, úg)' láthatta mindenki: Mag\'arország története sikertörténet.
A színes üvegablakokat Róth Miksa (1865-1944) tervezte és készítette. Rajtuk a valamikori Magyarország városainak színes címerei láthatók. Az ő tervei alapján készült a falak belső díszítése, valamint neki köszönhetőek az épületre jellemző berendezési tárgyak, bútorok.
Az épületben súlyos kárt okozott a második világháború 1945-ben. Különösen sokat szenvedett a Kutatóterem, amelynek teljes belseje tönlcrement. Eltűnt a terveken látható, sok... Tovább

Fülszöveg

A Mag\'ar Országos Levéltárat több évtizedes külföldi tapasztalatszerzés alapján Pecz Samu (1854-1922) ten'ezte 1913-ban. Építése az első világháború idején, díszítése az azt követő években történt. Jó példája annak, miként lehet a történelmi múltat a jelen követelményeivel összhangba hozni.
Az épület belsejét Dudits Andor (1866-1944) freskói díszítik. A freskók 1925 és 1929 között készültek, s Mag\'arország történelmének legdicsőbb pillanatait örökítik meg. Végignézve a képeket, úg)' láthatta mindenki: Mag\'arország története sikertörténet.
A színes üvegablakokat Róth Miksa (1865-1944) tervezte és készítette. Rajtuk a valamikori Magyarország városainak színes címerei láthatók. Az ő tervei alapján készült a falak belső díszítése, valamint neki köszönhetőek az épületre jellemző berendezési tárgyak, bútorok.
Az épületben súlyos kárt okozott a második világháború 1945-ben. Különösen sokat szenvedett a Kutatóterem, amelynek teljes belseje tönlcrement. Eltűnt a terveken látható, sok vitára okot adó tornya is.
Éppen fennállásának 200. éx'fordulóját a jeles alkalomra felújított belsővel ünneplő Levéltár 1956-ban belövés következtében ismét megsérült, és a nyugati raktárszárnyban őrzött iratanyag jelentős része megsemmisült.
Sajnos, a freskók egy részét az 1950-es években - valamennyi tekintélyes korabeli szakember állásfoglalása ellenére - lakonikus rövidséggel megfogalmazott parancsra letakarták, illetve a tetőborítás felújításakor, az 1980-as években a lépcsőház mennyezetén lévő, korábban ugyancsak letakart freskó teljesen tönkrement.
Mindennek ellenére ritka élményben részesülhet, aki a Mag)'ar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának palotájába belép, hiszen nemcsak az ott őrzött iratanyag olvasásával élesztheti a nemzet emlékezetét, hanem annak képi megjelenítése élvezetében is részesülhet.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának sorsa az országéval azonos. Nem csoda, hiszen a levéltár az ország emlékezete. Itt őrzik azokat az iratokat, melyek egy-egy nevezetes vagy kevésbé nevezetes alkalommal születtek. Az írás maga is érték, de még inkább értékessé teszi a tartalom. Tudták ezt elődeink is, télh'e őrizték őket mint kincseket, eleinte ládában, gyarapodtukkal kamrában, majd külön erre a célra épült házban.
A 13. században már jelentős levéltár volt a királyi udvarban, ahol a királyon kí™l még két országos méltóság: a nádor és az országbíró tartotta a hivatalát, valamint rajtuk kívül különböző királyi tisztviselők. A királyi udvar hivatalos iratai az udvari kancelláriában készültek.
A középkori királyi levéltár ugyan a Mohácsi csatát (1526) követően eltűnt, azonban a kisebb-nagyobb családok, a különböző egyházi intézmények, hiteleshelyek levéltárai szerencsésen megmenekültek, s ezekből egy több mint százezer középkori oldevelet számláló gytíjtemény jött létre. A megmaradt eredeti oldevelek alapján több-kevesebb biztonsággal rekonstruálható Magyarország történetének első fél évezrede.
Eleinte a különböző magas rangú személyek hivatali iratai gyakran a hivatalviselő személyes iratai között vészelték át a nehéz időket. Találni az országra vonatkozó kormányzati iratokat akár a Prímási Levéltárban, hiszen a mindenkori esztergomi érsekek a magj'ar királyi kancellária fejei voltak. Az Esterházy, Batthyány stb. nagyobb családok levéltárai is búvóhelyeivé lettek ezen hivatalos iratoknak. A hivatali iratok sorsánalc későbbi állomásán azonban már a hivatalviselők kézről-kézre adták hivatalos irataikat, ahogy ez a Kutatóterem elpusztult freskóján is látható. Hivatalos irataink sorsának következő állomása volt, amikor a családok és az újkori központi intézmények iratanyagának őrzésére 1756-ban létrehozták a Magyar Országos Levéltárat, korabeli nevén az ország levéltárát {archívum re^ni). 1875-ben az ország levéltárát újjászen'ezték és elhatározták, hogy új épületbe költöztetik. A Levéltár rangjának megfelelő birodalmát, a regvmm archivi-t a Budai Várban emelt új palotában 1923-ban foglalta el, amely a kor egyetlen levéltári célra épített, s annak tökéletesen meg is felelő épület Magyarországon.
Vissza