Archaeologiai séták - Róma és Pompéi

Tartalom

ELSŐ FEJEZET: A Forum . . . 1-46.
I. A Forum jelentősége a császárság végéig 7. - Állapota a
jelen század elején 10. - Pietro Rosa ásatásai 11. - Dutert
restaurálási kísérlete 12.
II. A Via Sacra 13. - Irányának vitatása 16. - A pontok,
melyeken biztosan megtalálhatjuk 17. - A királyok s a
köztársaság Fóruma 18. - A Comitium és a Curia elhelyezése 19. - Az első szószék 20. - A régi s az uj bódék 21.
- A basilicák szerkezete 22.
III. A császárság Fóruma 23. - Miként ismerték fel s határozták
meg főbb emlékeit? 25. - Statius és Domitián szobra 25. -
César temploma 26. - A basilica Juliana 27. - Saturnusr
Castor, Vespasian s a Concordia templomai 29. - A Forum
keleti oldala 31. - A Forum központja 32. - A clivus
capitolinus 33.
IV. A Forum első benyomása 34. - Az arányosság hiánya 35.
- A tér kis terjedelme 35. - Használásának különböző
módjai 37. - A politikai gyűlések 40. - Miként hallgattatták meg magukat a szónokok ? 43. - Miként fértek el a téren mindazok, kiknek itt össze kellett gyülniök? 45.
MÁSODIK FEJEZET: A Palatin . . . 47-110.
I. Ásatások a Palatinon 51. - A Roma quadrata és Romulus
falai 52. - Jupiter Stator temploma 54. - A királyok
korának maradványai 55. - Az irás régisége a rómaiaknál
s a belőle vonható következtetések 59. - A Palatin a köztársaság idejében 61. - Miért oly jutalmazók az ásatások
Rómában? 63.
II. Augustus háza a Palatinon 64. - Miként lett belőle lassanként palota? 66. - Maradványai 68. - A márvány felhasználása a császári korszakban 71. - Tiberius és Caligula
palotái 75. - A cryptoporticus, a hol Caligula kiszenvedett 77. - Livia háza és festményei 80. - Nero palotája 81.
III. A Flaviusok és politikájuk 86. - Domitian palotájának
leirása 89. - Severus palotája 95. - A császári páholy a
nagy circusban 97. - A katonák és szolgák lakásai 99.
IV. A halom képe a harmadik században 102. - Minden időkbeli építményei 104. - A császári korszak emlékei 105. - Eltérések a mai korbeli palotáktól 106. - Az egésznek
szépsége 108.
HARMADIK FEJEZET: A catacombák . . . 111-178.
I. A temetkezés fontossága a keresztényeknél 114. - A catacombák az ő alkotásuk, nem pedig felhagyott régi bányák
115. - Mi indította őket azok megásására? 118. - A különböző vallásfelekezetek sírhelyei a római Campagnában 119.
- Az egyház által elfogadott temetkezési szabályok 120.
II. Első benyomása a catacombákban való látogatásnak 123. -
A sirok városának roppant terjedelme s a belőle vonható
következtetések 124. - A kereszténység gyors elterjedése
124. - A vallás szakít a családdal s a hazával 125. - A
catacombák a kereszténységnek legrégibb római építményei 126. - Az üldözés korából bennök maradt emlékek 129. - A diadal napjainak emlékei 131.
III. A feliratok s festmények a catacombákban 132. - A legrégibb feliratok jellege 133. - A keresztény művészet megszületése 134. - Melyek voltak a catacombák művészei
által feldolgozott első tárgyak? 135. - Az antik typusok
utánzása 136. - keresztény tárgyak reproducálása 137. -
A symbolismus 139. - A történeti festészet eredete 143.
- Mit tartottak meg a keresztény művészek az antik művészetből? 144.
IV. Callixt temetője 146. - Rossi feldezi 148. - A nyomok,
melyek alapján rátalált a martyrok sírjára 149. - A hires
sírboltokban Constantin után végzett munkák 149. - A
zarándokok graffiti-i 150. - Miért ruházták fel a temetőt
Callixt nevével? 154 - E pápa története, a Philosophumena-k után 154. - A harmadik századbeli pápákat miért temették Callixt temetőjébe s miként ment e temető át az
egyház tulajdonába? 156. - A pápai sírbolt felfedezése 158.
V. Rossi felfedezéseinek fő eredménye 160. - Uj véleményei a
keresztény temetők eredetéről s történetéről 161. - Lassanként magán tulajdonba mennek át 161. - Mint ilyenek a törvény oltalma alatt állanak 162. - Miként terjednek tovább? 164. - Miként jutnak az egyház birtokába? 166. -
Az egyház első érintkezései a polgári hatósággal 168. -
Ezen érintkezések jellege 171. - A primitív egyház s az
előkelő családok 173. - Miként vehetni hasznát a vértanuk
életirásainak? 175.
NEGYEDIK FEJEZET: Hadrian villája . . . 179-248.
I. Hadrian császár 184. - Különböző nézetek ezen uralkodóról 185. - A fejedelem s az ember 186. - Mi volt oka
annak, hogy nem szerették? 188. - Vonzalma a görögökhöz
192. - Az utazások a hajdankorban 195. - Hadrian utazásai 199.
II. Hadrian villájának fekvése 202. - Az építmények fénye 204.
- Mi volt a császár szándéka azok emeltetésével? 208. -
A felismerhető részek 207. - Tempe völgye 208. - A
Poecile 209. - Canope 211. - A magán lakás 216. - A
Natatorium 217. - Az elfogadó helyiségek 218. - A
Piazza d'oro 219. - A basilica 220. -A színházak 220.
- A könyvtárak 222. - A nyilvános olvasó termek 223.
- Az alvilág 226.
III. Megértették s szerették-e a rómaiak a természetet? 226. -
Mely indokaik voltak a város elhagyására? 229. - Horácz
Tiburban 230. - A nyaralás közkedveltsége 232. - Miként
nyaralt az ifjabb Plinius? 236. - Villái 238. - Kertjei 242.
- A régiek által kedvelt látképek 245. - A kilátás a
Poecile-től 247.
ÖTÖDIK FEJEZET: Ostia . . . 249-285.
I. A mai Ostia 250. - Képe a síknak, mely a régi Ostiát borítja 251. - Miként hagyták oda a várost? 252. - Az elsőásatások 254. - Visconti munkálatai 255. - A sírok utjának felfedezése 256. - A császári palotának nevezett
ház 257. - A nagy templom s a Tiber felé vezető ut 259.
- A folyó mentén fekvő raktárak 259.
II. Miért alapították az ostiai kikötőt? 260. - Az ingyenes
gabna-kiosztások Rómában 263. - Róma élelmezésének
nehézségei 266. - Claudius kikötőjének kiépítése 269. -
Traján kikötője 271. - A császári palota 274. - Portus
város 275. - Ostia és Portus pompája 276.
III. Ostia vallási emlékei 277. - A kereszténység meghonosítása
és gyors elterjedése 279. - Pammachius Xenodochium-a
280. - Minutius Félix Octavius-ának előbeszéde 280. -
Szent Monica halála 283.
HATODIK FEJEZET: Pompéi . . . 286-377.
I. Az ásatások Pompéiben Fiorelli vezetése alatt 286. - Régi
történetének feltalált emlékei 290. - Még fel nem tárt
része 292. - Folytatandók-e a megkezdett munkálatok?
293. - A legújabb felfedezések 295. - Orpheus fescoja
296. - Jucundus bankárnak üzleti könyvei 297. - Az uj
Fullonica 301.
II. Mire tanít meg legfőként Pompéi? 303. - A tartományi
élet a római császárság alatt 304. - Megismerésének nehézsége 305. - Miként tünteti fel Pompéi? 307. - Az egész
császárság Róma erkölcseit utánozza 309. - Az aristocratia
Pompéiben 310. - Pompéi házainak jellege 312.
III. A pompéii festmények Helbig tanulmányai szerint 317. -
Nagy száma a mythologiai képeknek 319. - A képek
jellege 320. - Pompéi festményei nem eredetiek 324. -
Az első század birálói miért Ítélnek oly szigorúan koruk
festészetéről? 326. - A pompéii művészek mely iskolától
kölcsönözték festményeik tárgyait? 328. - Az alexandriai
vagy hellenista festészet 330. - A szobafestmények 333. -
A hellenista festészet általános jellege 336. - Mily mérvben
másolják a pompéii művészek mintaképeiket? 339. - Mi
ad különös értéket a pompéii festményeknek? 343.
IV. Mi okozza a pompéii festmények s Augustus százada költészetének hasonlatosságát ? 345. - A festők s költők ugyanazon minták sugalmazása alatt állanak 346. - A latin irodalom utánozza az alexandriai költő-iskolát 347. - Catull 348. - Virgil 348. - Propercz 349. - Ovid. 351. Külömbségek
a pompéii festmények s a római költők között 353. - A
festészet soha sem vált rómaivá 355. - A pompéii művészek idegenkedése a római történet vagy legendák ábrázolásától 357. - Igaz-e, hogy Pompéi görög város? 358. -
Nemzeti jellege az Augustus századabeli költészetnek 360.
V. Pompéi polgársága 363. - A szegény emberek 364. - Hol
laktak? 366. - Szállók és csapszékek 366. - A szegényeknek s gazdagoknak közös foglalkozásai és mulatságai 368. - A municipalis választások 368. - A látványosságok 370. - Miként ismerhetjük meg a pompéiiek magán életét? 372. - A feliratok s a graffiti-k 373. - Mily szolgálatokat tesznek nekünk? 374.