Archaeologiai Értesitő 1914/1-5.

A M. Tud. Akadémia Arch. Bizottságának és az Orsz. Régészeti s Emb. Társulatnak Közlönye - Uj folyam XXXIV. kötet 1-5. szám

Szerző

Budapest

'Éber László: Archaeologiai Értesitő 1914/1-5. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1914
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	455 oldal
Sorozatcím:	Archaeologiai Értesitő
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. Öt melléklettel és száznyolcvanöt ábrával. Teljes évfolyam.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

CZIKKEK. TANULMÁNYOK.
MOTIVUMVÁNDOKLÁS A KORÁBBI KÖZÉPKORBAN

Ázsia földünknek legnagyobb kontinense, a mely ezer évek óta apaszthatatlanul önti magából az emberek millióit. Kulturális múltja szükségképen beláthatatlan időkkel megelőzi a Középtenger északi körzetének kulturáját: Kr. e. 2200 évvel minden bizonnyal ismerik már Kinában az írás mesterségét s a könyvnyomtatással kb. 900 évvel előzték meg Európát. Ezek csak épen a legrikítóbb kulturális jelenségek, de számuk sok százzal szaporítható, A legkülömbözőbb körülmények játszottak abban közre, hogy ennek az ősi kulturális területnek lényege, kihatásai teljesen ismeretlenek maradtak az aegei körben. A mi középkorunk előtt a közlekedés nehézségei állottak e megismerések útjában, bár tagadhatatlan, hogy némi halvány fogalmakkal már a Kr. e. első évezred dereka óta rendelkezünk Ázsia egyes, kivált partmenti részeiről. Hekateos (549-486) elsőnek említi fel a görögök közül az indusokat. A halikarnasszoszi Herodotos (4(S4-408) az indusokat, mint a legkeletibb embereket ismeri a földtekén. A knidosi Ktesias, Artaxerxes Mnenion király udvari orvosa, 400 körül, mint első írja le India csodás országát. Nagy Sándor parancsára Nearchos, aki elsőnek említi a selymet, beutazza Ázsia déli partvidékeit az Industól az Euphratesig. Ismeretesek Nagy Sándor törekvései, hogy szárazföldi úton is megközelítse Indiát. Onesikritosnál hallunk első ízben Taprobane (Ceylon) szigetéről, Seleukos pedig a Gangesig hatol elő. Az egyptusi Ptolemeusok aztán tengerentúli kereskedelmi összeköttetésbe lépnek Indiával. Mind e törekvések a déli, tengeri útra vonatkoznak; maga az ázsiai kontinens ismeretlen maradt az ókorban. A ptolemeusi földleírásból tudjuk, hogy a Káspi tavat még ismerték, de azontúl az Aral-tó, valamint a Jaxartestől (Syr-darja) északra terjedő földterület teljesen homályban maradt előttük. Az egy Aristeas (Kr. e. 700 körül) nyujt csupán erről a területről bővebb áttekintést, és történetéből gyaníthatunk annyit, hogy az Euxinostól északkeletre rendes kereskedelmi út vezetett. Vissza

Tartalom

Alapi Gyula: A komáromi görög-keleti templom faragott műkincsei 119-132, 167. - A komáromi múzeum új otthonában 154-156. - Mibe került a komáromi múzeum
épülete? 265.
Alföldi András ism. Dr. Buday Á. Római felirattan cz. művét 430-431, 454
Bella Lajos ism. H. Prinz - H. Schmidt értekezéseit az ó-babyloniai vágótőr kérdéséről 49-52, 72
Bibó-Bige György: A kelebiai pusztai (Szabadka) templom ásatás 58- 59, 72.
Ernyey József ism. Niederle L.: Szláv régiségek cz. művét 38-44, 71, 139-145, 167-168
Éber László: Középkori szobrok, barokk oltárok 29-37, 71
br. Forster Gyula: Az új franczia törvény a történelmi emlékek védelméről 247-262, 276.
Ifj. Frey Imre: A mátételkei bronzlelet 269-270
Gárdonyi: A magyarországi halmok kérdéséhez 381-398, 452-453
Gerevich Tibor ism. Mihalik J.: A kassai Szent Erzsébet templom cz. művét 424-430, 454
Gch.: Lembergi gyűjtemények 439-441
Halaváts Gyula: A nagydisznódi ágost. evang. templom 232-240, 276. - Az alczinai, holczmányi, oltszakadáti és feleki ág. ev. templomok 373-380, 451
Harsányi Pál: A kenézlői lelet olasz érmei 340-344, 450
Hoffmann Edith: Harpokrates szobrocskák a Nemzeti Múzeumban 221-232, 275-276
Istvánfi G. ism. Karácsonyi J.: «Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták?» cz. művét 52-55, 72.
Janicsek József: Régészeti tarlózatok Eperjesen 63-66, 72, 265-269
Jósa András: Honfoglaláskori emlékek Szabolcsban 169-184, 271-273, 303-340, 449-450
Kemény Lajos: Műtörténeti adalék 66-67
K. L.: Magyar régiségek 67-68
Kémenes Antal: Tászoktetői leletekről 110-119, 166-167
Láng Margit: Kerek idomú terracotta épület Cumaeból 344-350, 450
Lehoczky Tivadar: A mezőkaszonyi kincses serlegek 19-24, 71
L. F. ism. Az erősdi ásatásokat 151
Mahler Ede: Adalék az egyptomi óbirodalom chronologiájához 84-89, 165
Marosi Arnold: A székesfehérvári múzeum honfoglalás- és Arpádkori régiségei 60-63, 72
B. Miske Kálmán: Néhány szó Észak-Olaszországban tett tanulmányutamról és az olaszországi befolyásról praehist provinciánkkal szemben 285-303, 440-450
Molnár Viktor: Régi pecsétek gipszbe öntése 447-448
Munkácsy Mihály ism. A kazáni múzeum Lihacsev-féle gyűjteményének kalauzát 145-149, 168. - Az orosz irodalomból: Materialij po archeologij Kavkaza. VIII. k. (ism.) 44-49, 71-72. - ism. Glasnik. 1914. 1-2. füzetét 411-414, 454
Nagy G.: A magyar műkincsek elkallódása 264. - A háború 441-443.
N. G. ism. Posnansky: Eine praehist. Metropole in Süd-Amerika cz. művét 401-411, 453-454.
B. Nyáry Jenő: (Nekrolog) 281-284, 449
Omer Feridoun: Belgrádi török emlékek 132-138, 167. Török sírkövek Lippáról a délmagyarországi múzeumban 24-29, 71
Roth Viktor: Beszterczei ötvösművek 355-372, 451
Supka Géza: Motivumvándorlás a korábbi középkorban i-19, 70-71, 89-110, 165-166, 184-203, 273-274. - ism. Kármán J.: A késői római művészet problémája cz. művét 418- 424, 454
Takács Zoltán (felvinczi), ism. Ellis H. Minns: Skythians and Círeeks cz. művét 399-401, 453
A. M. Tallgren: A keletoroszországi bronzkorszakról 73-83, 164
Téglás Gábor: Caelestis Virgo jelentősége Daciában 350-354, 451. ism. Hoernes A.: Wissenschaftl. Mittheil. aus Bosnien XII. köt. 415-454
Téglás István: Réz- és bronzbalták Torda vidékéről 56-58, 72
Varga Zsigmond: Sumir régészeti tanulmányok. I. A sumirok szerepe a bronz s általában az érezek megművelésében 203 221, 274-275
Az akad. arch. bizottságának ülése 68-69
Arany korona (XIV. sz.) 153
Belgrád képe és csatajelenetek egy múzeumi szablyán 444
-d. ism. Forster Gyula: Magyarország Műemlékei III. kötetét 241-243, 276
Dr. Éber L. és Mihalik J. akadémiai székfoglalója 439
-e -r. ism. Möller István: A vajdahunyadi vár építési korai cz. művét 243 246, 276
A Fejérváry-gyűjtemény 444-447
Dr. Gerecze Péter: (Nekrolog) 433
Hampel J. aquincumi emléktáblája 436-437
Dr. Hattyuffy Dezső: (Nekrolog) 432
Ifj. Dr. Kerekes Pál: (Nekrolog) 436
Múzeumi hírek 441
A M. N. Múzeum régiségtárának új osztályigazgatója 68
B. Nyáry J. temetése 436
Pulszky F. emlékezete 438
Hirek a régiségtárból 153-154
Az Országos Régészeti és Embertani Társulat 160-162, 278-280
A soproni üvegserleg botránya 162-163, 262-264
A szegedi múzeumból 156
A Székely N. Múzeum 1913-iki állapotáról 156-160
Thurzó Kálmán: (Nekrolog) 435
Zsámbéki rómaikori kocsi 150-151

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem