Előszó
Részlet a kötetből:
EMLÉKEK ÉS LELETEK.
KÉT CZIMERES FALKÁRPIT AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN.
Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, tavaly két falszőnyeget vásárolt Párisban, mely...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
EMLÉKEK ÉS LELETEK.
KÉT CZIMERES FALKÁRPIT AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN.
Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, tavaly két falszőnyeget vásárolt Párisban, mely gazdag stylusával, pazar ábrázolásával és történelmi vonatkozásaival meglepő hatással van a nézőre.
E fali szőnyegek - gobelinek - 1907-ben a brüggei (Bruges, Belgium) «aranygyapju-kiállításon» voltak láthatók és különösen az a szempont indokolta megszerzésüket, mert magyar fejedelmi czímerek is vannak rajtuk.
A szőnyegeken virágos mezőben két főágba oszló erősen stylizált családfa áll, középen azaz a főhelyen, herczegi koronával fedett négyszögű úgynevezett ruta-paizszsal, mely csúcsára állítva függőlegesen és vízirányosan van négyelve s így az négy háromszögű mezőt alkot. A czímerpaizs gyümölcságakból és virágokból font s lobogó szalagokkal átkötött keretbe van helyezve.
A két faág gazdag lombozatai oldalt két-két ágba mennek át, melyek jobbról-balra két-két szintén koszorúba foglalt czímerpajzsot öveznek körül. A czímerek jobbról kerekaljúak, balról ruta-formájúak; heraldikusok véleménye szerint előbbiek férfi, az utóbbiak női czímereknél alkalmazott paizsformák voltak.
A családfa alján jobbról lépdelő strucz s pompás tollazatú páva, balról oroszlán és karmaiban tűzkövet tartó griff lépdelnek szemben, azaz a családfa törzse felé tartva.
A családfa ágai felett, melyek a lombjai közt kecses madáralakok repdesnek, napsugarakból kinyúló kéz látszik, alatta lebegő szalaggal, melyről később lesz szó.
Az egész mezőt díszes négyszögű keret foglalja be, melynek alsó széle azonban le van vágva.
A vázolt összkép mind a két szőnyegen ugyanaz.
Vissza