Archaeologiai Értesitő 1907/1-5.

A M. Tud. Akadémia Arch. Bizottságának és az Orsz. Régészeti s Emb. Társulatnak Közlönye - Uj folyam XXVII. kötet 1-5. szám

Szerző

Budapest

'Balázs Béla: Archaeologiai Értesitő 1907/1-5. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1907
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	448 oldal
Sorozatcím:	Archaeologiai Értesitő
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. Harminczkét képmelléklettel, tizenegy táblával és százkilenczvenhárom ábrával. Teljes évfolyam.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

EMLÉKEK ÉS LELETEK.
A MAGYAR NEMZETI DÍSZ KELETKEZESE.

A Magyar Nemzeti Múzeum nagytermében nyilvánosan tartott előadási sorozat alkalmából 1907 február 4-én foglalkoztam a magyar dísz keletkezésének kérdésével és mivel rövidre szabott idő hosszabb kitérést nem engedett, fölfogásomat csupán néhány mondatba foglalhattam, most valamivel bővebben tárgyalhatom a homályos kérdést.
Szerintem a dolmánynak nevezett ruhadarab eredete a kérdés sarkpontja. A nyelvtörténeti szótár és az oklevélszótár egyaránt tunicának mondják és az elnevezésre a legkorábbi adatok a XVI. század elejére utalnak. A tunica elnevezés helyes megjelölés, mert a dolmány csakugyan a tunica utódja. A tunica, mint a férfiak és nők közös öltönydarabja, túléli az ókort, használatban van a középkorban és miként már Varjú helyesen megjegyezte, azt a tendentiát követi, hogy folyton szűkebbé, feszesebbé válik, annyira, hogy Olaszországban már a XIII. században a férfitunícát hol alul, hol fölül a mellen fölhasítják. A testhosszában közepett fölhasított tunicából lett Olaszországban a sopracotta nevü ruhadarab, ezt elfogadta Francziaország (surcot) és Németország (Sorket). A sopracotta derékon testhez áll, alul szélesebb, derékon gombolják, derékon alul a nemesi öv szorítja némileg hossza különböző, de soha se ér túl a térden.
A női tunica is hasonló átalakuláson megy át, sőt átalakulása jóval gyökeresebb. Midőn a derékhoz való feszülése tűrhetetlenné vált, akkor a mellső hasadékot meghosszabbították néha a derékon túlig is és a hasadék két szélét egymáshoz fűzték, így a hasadékot hol szűkebbre, hol szélesebbre bocsáthatták. A XV. században lépett életbe az a második lényeges változás a női öltönyben, hogy derékban ketté vágták a tunicát, a derékon megmaradt mint külön tag a fűzős Pruszlik,a derékon aluli rész pedig átváltozott «vertigal»-lá, «vertigad»-dá (erényőrző) szoknyává. Vissza

Tartalom

Balázs Béla: A tibolddaróczi (Borsod m.) bérczuti őstelep (III. közlemény.) 247 266
Bella Lajos: Adat a neolithkori kőszerszámok mesterségéhez 71-73
Börzsönyi Arnold: Római régiségek Győr belváros területéről 37-45
Darnay Kálmán: Ezüstgyűrű a XIII. századból. 96. - Nagykapornoki honfoglaláskori sírlelet 191. - Kiskőszegi fibulák 191
Dudás Gyula: A bácskai ú. n. római sánczok a régi oklevelekben 191-192
Éber László: Domborműves bronzládika a n. múzeum régiségtárában 3-11. - Ism.
Divald Kornél: Szepesvármegye művészeti emlékei III. rész. Iparművi emlékek 435-445
Id. Farkasfalvi Imre: Ism. Dr. Tragor Ignácz: Vácz vára és képei 179-181. - Ism. Meller Simon Ferenczy élete és művei 376-377
Dr. Finály Gábor: Castra ad Herculem 45-57. - Ism. Téglás Gábor: Limes-tanulmányok 172-175. - A pilismaróti téglabélyegek 189-191. - Válasz Téglás Gábor úrnak 379
Ifj. Frey Imre: Zombori szerb ötvösökről a XVII. és XVIII. században 69-71. - Apatini lelet 95. - Gádori lelet 96. - Zombori lelet 288
Gerecze Péter: Ism. Dr. Szőnyi Ottó: A pécsi püspöki múzeum kőtára 81-85. - A pécsi püspöki múzeum kőtára 178-179.
Gubitza Kálmán: A kishegyesi középkori temető 346-363
Dr. Hadaczek Károly: Adalék az etruszk iparművészet hatásáról Közép-Európára 166-171
Halaváts Gyula: Uti jegyzetek Kelnek Vingárd, Szászorbó környékéről 205-222
Hampel József: A magyar nemzeti dísz keletkezése 1-3. - A pannóniai síremlékek áttekintő osztályozása 289-341
Dr. Hekler Antal: Ruhás római női szobrok Augustus és a Claudiusok korából 130-140
Horváth Sándor: Kálmán király arany pecsétgyűrűje 33-37
Kemény Lajos: A Kolosvári testvérek kronologiájához 188-189. - Ism. A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve 372 -376.
Dr. Kuzsinszky Bálint: Alvilági istenek magyarországi római kőemlékeken 119-130.
Lehóczky Tivadar: Vaskori emlékekről Munkács környékén II. közlemény 151-166
Dr. Mahler Ede: Pannóniai feliratos emlékek I. közlemény 140-151. - II. közlemény 231-247. Dunapentelei ásatások az 1907. évben 431-434
Dr. Márton Lajos: A féregyházi őskori aranylelet 57-68.
Milesz Béla: A tiszafüredi múzeum szerzeményei 1906-ban
Milleker Bódog: A verseczvárosi múzeum gyarapodása 1906-ban 93
K. Nagy Gyula: Arankavidéki halmok 266-279
Dr. báró Nyáry Albert: Ásatás a szécsényi kerekdombon 222-231
Orosz Endre: A papfalvi bronzleletről 73-76
Dr. Pogány Kálmán: A sztropkói miseruha 411-431
Dr. Récsea Viktor: Nyilatkozat 445-446
Rhé Gyula: Római leletekről a Balácza pusztán (Veszprém m.) 364-368
Supka Géza: A budafelhévizi szentháromsági templom 97-119
Dr. Szendrei János: Az orsz. rég. és embert. társulat ülései. Januáriusi ülés 92; februáriusi ülés 182-183; márcziusi ülés 183-184; áprilisi ülés 382; októberi ülése 447-448; novemberi ülése 448. - Adatok az erdélyi női viselet történetéhez a XVII. században 193-205. - Köpcsényi viselet a XVIII. században 341-346
Dr. Szőnyi Ottó: A pécsi püspöki múzeum kőtára 175-178
Téglás Gábor: Ism. Carl Patsch: Das Sandschak Herat in Albanien 77-81.- Ujabb adalék a sarmizegethusai alvilági cultus történetéhez 368-369. - Válasz a limestanulmányok ügyében 377-379
Tömörkény István: Adai leletekről 370-371
Varju Elemér: A gyulafehérvári Hunyadi emlékek 12-33
Visegrádi János: Festett cserépedény-töredékek a sátoralja-ujhelyi őstelepről 279 287
a. b.: Ism. Szalánczvár eredete 379. - Ism. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 380-381. - Ism. Jelentés a Magy. Nemz. Múzeum 1906. évi állapotáról 384.
b. c.: Ism. Budapest régiségei IX. kötet 379-380
-e. -r.: Ism. B. Forster Gyula: A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban 85-91
x. y.: Gyászhirek 94. - Wosinszkv Mór 188. - Bubics Zsigmond 228. - Szerkesztői nyilatkozat 288. - Az arch. bizottság évi jelentése 1906-ról 382 389. - Szerkesztőségi megjegyzés 446

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem